Míg a világ számos országában jogszabályokkal védik a közérdekű ügyekben bejelentést tevőket, addig Szerbiában ennek szükségességéről egyelőre csak beszélnek. A Korrupcióellenes Ügynökség a közelmúltban fejezte be a bejelentők védelméről szóló szabályzat tervezetét. Ugyanakkor maga az ügynökség is elismerte, hogy a szabályzat még nem elegendő a megtorlás elleni védelemhez.
A nemzetközi meghatározás értelmében közérdekű bejelentőnek (whistleblower) azt tekintjük, aki megfelelő bizonyítékok birtokában, saját céljait figyelmen kívül hagyva, mások érdekeit próbálja védeni azáltal, hogy felhívja egy visszaélésre – leggyakrabban a korrupció valamilyen formájára – a figyelmet. Érdekes kutatási eredmények születtek a bejelentők jellemzőiről: többségük felsőfokú végzettségű, családos férfi, aki átlagosan három évnél hosszabb ideje dolgozik a munkahelyén. Nagy részük vezető pozíciót tölt be, s ennek köszönhetően fontos információk birtokába kerül, ez pedig lehetővé teszi a számára, hogy megalapozott bejelentést tehessen. Persze a bejelentők profilja országonként eltérhet.
Abban minden országban megegyeznek, hogy komoly védelmet igényelnek, hiszen a bejelentés olykor súlyos következményekkel járhat, a whistleblower legtöbbször az állását, szélsőséges esetekben viszont akár az életét is veszélybe sodorhatja.
TÖRVÉNY A MEGOLDÁS
A Korrupcióellenes Ügynökség elkészítette a közérdekű bejelentők védelméről szóló szabályzat tervezetét, amelynek értelmében a közszférában dolgozók bejelentésük után egy űrlap kitöltésével igényelhetnek védelmet. Ha az ügynökség úgy dönt, hogy a munkavállaló kérelme jogos, megítéli számára a védelmet, és értesíti erről a munkaadót. A védelem legfeljebb két évig tarthat. Ebben az időszakban a munkaadó sem fizikailag, sem pszichikailag nem bántalmazhatja a bejelentőt, nem utasíthatja alacsonyabb szintű munka végzésére, és nem is bocsáthatja el. Ha a munkaadó megszegi ezeket a szabályokat, akkor felkerül az ügynökség honlapján létrehozandó listára, az ügynökség pedig eljárás indítását kérheti ellene az illetékes igazságügyi szervektől.
Zorana Marković, az ügynökség igazgatója elismerte, hogy az előirányzott szabályzat nem biztosítja a megfelelő védelmet.
– Nincsenek olyan illúzióim, hogy az ügynökség kellő védelmet biztosíthat a bejelentőknek. Ebből a célból egy jogszabály kidolgozására van szükség – magyarázta Marković.
Hasonlóan vélekedik Čedomir Čupić, az ügynökség bizottságának a tagja is, aki annyit fűzött hozzá, hogy az első szerbiai közérdekű bejelentőt, aki az országúti maffia ügyére hívta fel a figyelmet, azonnal elbocsátották a munkahelyéről, és csak három év múlva térhetett vissza oda.
Rodoljub Šabić, a közérdekű információk biztosa szintén egy jogszabályban látja a megoldást a közérdekű bejelentők teljes körű és hatékony védelmére.
AZ USA AZ ÉLLOVAS
Az Amerikai Egyesült Államokban már a XIX. században felismerték, hogy kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket, ha a korrupcióra fény derül. Ezért született meg 1863-ban a False Claims Act. Ez lehetővé teszi, hogy az USA-ban bárki, aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indítson olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. Ezt követően az Egyesült Államokbeli közszférában szövetségi és tagállami szinten, valamint a magánszektorban kialakultak a közérdekű bejelentőket védő összetett jogszabályi rendszerek.
Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is, ahol viszont nem a gazdasági előnyök felismerése volt a hatékony védelem kialakításának kiváltója, hanem az egymást követő halálos balesetek és tragédiák.
Németország az angolszász modellektől eltérő úton indult el: a kormány minden szövetségi közigazgatási szervnél kapcsolattartókat nevezett ki, akiket akár etikai problémákkal, kérdésekkel, akár visszásságokról, korrupcióról szerzett értesülésekkel is fel lehet keresni. A kapcsolattartó nem vizsgálhatja ki a bejelentést, ezért értesíti arról a vezetőséget. A bejelentések bizalmasan kezelendők. A rendszert több tartomány is átvette.
Magyarországon 2010 áprilisában lépett hatályba a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, azzal a céllal, hogy megfelelő védelmet biztosítson a közérdeksértő cselekményekről bejelentést tevő munkavállalók számára.
