Nem Görögország az egyetlen tagállam, amely fejfájást okoz az Európai Uniónak. Olaszország, az EU harmadik legnagyobb tagállama mostanra már kétszer annyira eladósodott, mint ahogy azt az unió erre vonatkozó előírásai engedélyezik. Az EU-országok pénzügyminiszterei nem tölthetik pihenéssel a nyári hónapokat, egymást követik ugyanis a tárgyalások, amelyeken igyekeznek megoldást találni a problémás tagországok pénzügyi gondjaira. Bizonyos EU-tagállamok gazdasági válsága természetesen az unió közös valutáját, az eurót is befolyásolja: az utóbbi időben többek között a svájci frankhoz vagy az amerikai dollárhoz mért árfolyama is jelentősen csökkent. Az euró mélyrepülését a szerbiai átlagember legelőször talán a hiteleken érzi meg, hiszen az országban euróhoz, dinárhoz és svájci frankhoz kötött kölcsönöket is igényeltek a polgárok. A svájci frank alapú hitelek felhasználói a havi törlesztőrészlet jelentős emelkedéséről számoltak be az utóbbi időszakban.
Hogy mire számíthatunk az euró ingadozása miatt, azt Ljiljana Kostadinović, a Privredni Pregled gazdasági napilap újságírója magyarázta el.
Milyen helyzetbe kerültek Szerbiában a svájci frankhoz, az euróhoz és a dinárhoz kötött hitelek felhasználói?
– Nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerültek a svájci frank alapú hitelek felhasználói: a törlesztőrészletek majdnem a duplájukra növekedtek. Az elmúlt néhány évben a szakemberek mindig is figyelmeztették a polgárokat arra, hogy ne igényeljenek svájci frank alapú hitelt. Az viszont jó, hogy azoknak a bankoknak a nagy része, amelyek svájci frankban is fizettek ki hitelt, most engedélyezik a kölcsönök átütemezését. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy az átütemezés szintén többletkiadást jelent a polgároknak, de úgy vélem, még mindig kisebbet, mint ha továbbra is svájci frankhoz kötnék a hitelüket. Ami az euró alapú hiteleket illeti, ebben a pillanatban ezek a legkedvezőbbek Szerbiában. Az árfolyam meglehetősen stabilnak nevezhető, még ha az idén a dinár meg is erősödött az euróhoz képest. A kamat most is az euró alapú hitelek esetében a legkedvezőbb, a futamidő pedig általában hosszabb. Igaz, hogy bevételeinket dinárban folyósítják, de a dinárhoz kötött hitelekre számított kamat még mindig túlságosan magas, ezért nem éri meg igényelni.
Van-e információja arról, hogy hogyan alakul a valutában kifizetett hitelek struktúrája az országban?
– Pontosan nem tudnám megmondani, főleg azt nem, hogy a hitelek hány százaléka svájci frank alapú. Az biztos, hogy az újonnan odaítélt hitelek 56 százaléka valamilyen külföldi valutához van kötve. Ezt a napokban a Szerbiai Nemzeti Bank hozta nyilvánosságra. A hosszú lejáratú hitelek általában devizában valósulnak meg, a rövid lejáratú hitelek pedig inkább dinárban.
A takarékbetéteket illetően a jelenlegi helyzetben melyik valutában a legésszerűbb gondolkodni?
– Szerbiában a takarékbetétek 90 százaléka valutában valósul meg. Erre vonatkozólag az én tanácsom az, hogy ha valaki bankban szeretne takarékoskodni, akkor inkább devizát kössön le. Emellett, ha valakinek még Szerbiában módjában áll valamennyi pénzt félretenni, vagy van felesleges pénze, amelyet nem kell a folyó kiadásokra fordítania, akkor sokkal kedvezőbb takarékoskodási formának tartom mondjuk az életbiztosításokat vagy a magánnyugdíjpénztárakat. Az életbiztosítással vagy a magánnyugdíjpénztárakkal számos kedvezményhez juthatnak a takarékoskodók, illetve családtagjaik. A szerbiai piacon jelenlevő biztosítótársaságok már igencsak vonzó csomagokat kínálnak a polgároknak. Előre lehet tudni, hogy meghatározott számú év után mennyi pénzt vehet fel az ügyfél, vagy azt is, hogy egy váratlan betegség vagy egyéb problémás helyzet esetén milyen szolgáltatásra számíthat a biztosító társaság részéről.
Egyes szerbiai pénzügyi szakemberek szerint az EU és az euró válsága a dinárt és a szerbiai büdzsét is veszélyeztetheti, mivel a jelenlegi helyzetben kevesebb külföldi befektető vásárol majd szerbiai államkötvényt, az állam pedig éppen az eladott államkötvényekből finanszírozza a költségvetés hiányának a legnagyobb részét. Mennyire tartja megalapozottnak ezt a feltételezést?
– A görög válság természetesen befolyásolja Szerbia pénzügyi rendszerét is. Az államkötvényeket illetően nem vagyok benne biztos, hogy valóban ennyire sötétnek kellene lefesteni a közeljövőt. Sokkal fontosabb kérdésnek tartom, hogy mi történik amiatt, hogy az állam nem hosszabbította meg az euró alapú államkötvények áruba bocsátását. Bár egyes szakemberek szerint ez nem okoz majd gondot, hiszen a külföldi befektetők sokkal több dinár alapú államkötvényt vásároltak, mivel kifizetődő volt számukra, hogy dinárt vegyenek az eurójukért, és ezután megvásárolják az államkötvényt. Persze Szerbia rizikófaktora megnövekedett valamelyest az utóbbi időben, de nem hiszem, hogy drasztikus mértékben. Sokkal fontosabbnak tartom, ami jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi téren történik. Ha újabb válságra kerül sor, akkor az nagyon gyorsan Európába, majd Szerbiába érkezik.
