2024. július 18., csütörtök

A lemészárolt gumiabroncsok mögötti történet

Esad Džudžević: Mindig is azt szerettük volna elérni, amit Vajdaságban sikerült a magyar közösségnek
„A szerb nemzetnél szinte családi hagyomány a bosnyák nemzet gyűlölete” (fotó: Ótos András)


Esad Džudžević,
a Bosnyák Lista köztársasági parlamenti képviselője tegnap bejelentette, hogy a jövőben nem vesz részt a képviselőház munkájában. Džudžević azzal magyarázta visszavonulását, hogy szolgálati gépkocsijának gumiabroncsait szerdán kora reggel Belgrádban ismeretlen tettesek kivágták. A Bosnyák Lista képviselője szerint a támadásra az államhatalomból adtak utasítást, mivel a bosnyákok jogérvényesítéséért vívott küzdelme zavaróvá vált.

EsadDžudžević elmondta lapunknak, hogy a szó szoros értelmében sokkolta a gumiabroncsok „lemészárlása”. – A gépkocsin, amely egyébként a Bosnyák Nemzeti Tanács tulajdona, jól látható volt a Szerbiai Parlament jelzésű matrica. Emellett rajta volt a BNT zászlaja is. Az utóbbi tíz évben, amióta ezt az autót használom, soha nem történt ilyesmi. A gumiabroncsok kivágását egyértelműen fenyegetésnek tekintem. Az államhatalom csúcsáról valaki így tudatta a véleményét fáradhatatlan küzdelmemről a sandžaki bosnyákok alkotmányos és törvényes jogainak, illetve szabadságának érvényesítéséért. Küzdelmem kapcsán az államhatalomnak már eddig is számos kényelmetlen kérdéssel kellett szembesülnie. Az utóbbi két és fél évben megkérdőjelezték Szerbiában a bosnyákok jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a nemzeti közösségeknek Vajdaságban sikerült megszerezniük, a sandžaki bosnyákoktól megtagadják. Emlékszem, hogy amikor a Szerbiai Rádió és Televízió programbizottságának a tagjaként kértem, hogy az SZRTV-ben alakuljon bosnyák, bolgár, albán és roma szerkesztőség, a demokrata pártbeli Dragoljub Mićunovićtól, aki egyébként a demokratikus gondolkodás pátriárkájának számít, azt a választ kaptam, hogy minek akarnak a bosnyákok szerkesztőséget saját nyelvükön az állami közszolgálati adó keretében. Ez a kijelentés mindent elmond – részletezte Džudžević.

A Bosnyák Lista képviselője szerint a támadás azért éppen most történt, mert szerdán került ki a nyomdából a Zaustavljeni proces (Megállított folyamat) című kötet, amely statisztikai adatokra, szociológiai felmérések eredményeire hivatkozva, dokumentarista módon foglalkozik a sandžaki bosnyákok jogérvényesítésének az ellehetetlenítésével Szerbiában. Džudžević a következő időszakban nemcsak arra vár választ az illetékesektől, hogy ki adott utasítást az ellene való támadásra, hanem a sandžaki bosnyákok elnyomására vonatkozólag is feleleteket kér.

Kérdésünkre, hogy miért lehetetleníti el az állam a bosnyákok esetében azoknak a kisebbségi jogoknak az érvényesítését, amelyeket mondjuk a magyar közösség megszerzett és amelyekkel élhet is, Džudžević elmondta: a kisebbségi frakcióban már második mandátumban működött együtt a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőivel, és kisebbségi képviselőként mindig is a VMSZ képviselői voltak számára a példaképek, mind munkájukat, mind annak módját illetően.

– Mindig is azt szerettük volna elérni, amit Vajdaságban sikerült a magyar közösségnek. Persze a magyarok mögött egy erős anyaország, Magyarország, illetve az Európai Unió áll. Ennek ellenére valóban fontos lenne elgondolkodni azon, hogy miért nem kaphatjuk meg a minket megillető jogokat. Bár a válasz valószínűleg egyszerű: a kilencvenes évek háborúi a volt Jugoszlávia területén az utolsó kísérletek voltak arra, hogy a szerb nemzet megvalósítsa a Nagy-Szerbiáról szőtt álmait. A szerbeket ennek az álomnak a megvalósításában csupán bizonyos nemzetek, mint mondjuk a horvátok és a bosnyákok akadályozták. A szerb nemzetnél szinte családi hagyomány a bosnyák nemzet gyűlölete, a szerbek ugyanis képtelenek elismerni a bosnyákok nemzeti öntudatát, kultúráját, jogait – magyarázta Džudžević, majd megjegyzésünkre, hogy azok, akik a bosnyákokat nem ismerik el nemzetként, általában Vuk Drašković Nož(Kés) című könyvére hivatkoznak, elnevette magát és hozzátette, hogy igen, az átlagszerb szerint a bosnyákok valójában szerbek. A bosnyákoknak nincsen problémájuk a szerbekkel, ez csak fordítva érvényes, szögezte le Džudžević.

A sandžaki politikus csak befagyasztotta képviselői státusát, vagyis egyelőre nem vesz részt a parlament munkájában, illetve nem támogatja a hatalmi koalíció által indítványozott törvények meghozatalát. Nemzeti képviselői feladatait azonban továbbra is ellátja, mivel – ahogyan hozzátette – őt nem Szerbia, hanem a bosnyákok választották be a parlamentbe, ezért Sandžakban továbbra is a polgárok rendelkezésére áll majd képviselőként.

Džudžević szerint a rendőrség már tudja, hogy ki vágta ki gépkocsija gumiabroncsait, mivel Újbelgrád azon része, ahol az incidens történt, kamerás megfigyelő rendszerrel van ellátva. Emiatt nem lenne szabad sokáig tartania az elkövetők azonosításának, véli Džudžević.

Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke sajnálatát fejezte ki a kellemetlenségek miatt, amelyeket Džudževićnek át kellett élnie. A házelnök követeli a Belügyminisztériumtól és a kormánytól, hogy vizsgálják ki a képviselő ügyét.

– Eddig nem volt alkalmam személyesen elbeszélgetni Džudževićtyel. Dačić belügyminisztert és a kormányt írásban kerestem fel és reményemet fejeztem ki, hogy hamarosan azonosítják az elkövetőket – magyarázta Đukić-Dejanović.

A házelnök azt is közölte, hogy Džudžević már a tegnapi parlamenti szavazáson sem vett részt. Két-három képviselő távolmaradása még nem veszélyezteti a képviselőház munkáját, tette hozzá Đukić-Dejanović.