A gazdaságkutató intézet mezőgazdasági osztályának számításai szerint a kenyér árának 30 százalékkal kellene alacsonyabbnak lennie a mostani áránál. Az előállítás költségeinek ismeretében egy vekniért legfeljebb 35 dinárt kérhetnének az üzletekben. Zlatko Daraboš, a szabadkai Daraboš pékség tulajdonosa elismerte, hogy ez valóban így van, azt is hozzátette azonban, hogy mindez a búza alacsony átvételi ára miatt van így, ezért ez szerinte nem lesz tartós állapot.
ALAPOS SZÁMÍTÁS
A gazdaságkutató intézetből Jonel Štubićtyal, a mezőgazdasági osztály igazgatóhelyettesével beszélgettünk. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a kalkulációt július 9-én végezték el az aktuális árak figyelembe vételével.
– Az 500 grammos, T–500-as típusú lisztből készített kenyérhez szükséges nyersanyag, vagyis a liszt, az élesztő, a só és az adalékok összesen 15,35 dinárba kerülnek. Ehhez hozzá kell adni az előállítási költséget, amely vekninként 6,99 dinár, s így kapjuk meg az előállítási árat, ami 22,34 dinár. Az előállítási árra rá kell számolni a kétszázalékos árrést (0,5 dinár), a nyolcszázalékos áfát (2,03 dinár), valamint 2,5 dinárt az egyéb költségekre. Így kapjuk meg a nagykereskedelmi árat, ami 27,37 dinárt tesz ki. A kiskereskedelmi árat úgy számoljuk ki, hogy a nagykereskedelmi árból először kivonjuk az áfát, így kapunk 25,34 dinárt, amihez hozzáadunk 2,5 dinárt egyéb költségek címén, 1,95 dinárt árrés és 2,38 dinárt áfa címén. Így jutunk el a végeredményhez, a kiskereskedelmi árhoz, ami 32,17 dinár – magyarázta Štubić.
A gazdaságkutató intézet munkatársa közölte, hogy ehhez képest a kenyér ára Szerbiában 45 és 54,22 dinár között alakul. Štubić nem kívánta értékelni a tényeket, mert mint mondta, a kalkulációt nem ő készítette, annyit azonban kijelentett, hogy a felmérésben részt vevő munkatársai alaposan végezték a számításokat.
ELCSÚSZTAK AZ ARÁNYOK
Ivan Vojnić Tunić, a szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara titkára beszélgetésünk elején leszögezte, hogy csupán személyes véleményéről nyilatkozhat, a gazdasági kamarának nincsen hivatalos állásfoglalása ezzel a témával kapcsolatban. A kamarában ugyanis pillanatnyilag a búzával foglalkoznak, hiszen a közelmúltban fejeződött be az aratás.
– Tudni kell, hogy a kenyér ára nem a búza jelenlegi árától függ, hiszen az új búzát csak szeptember végétől kezdik felhasználni a kenyérkészítésben. Létezik egy nagyon régi számítási módszer, az „egy a kettőhöz a négyhez” elmélete: alapul vesszük a búza kilogrammonkénti árát, a liszt kilogrammjának ennek a duplájába kellene kerülnie, a kenyér árának pedig a négyszeresének kellene lennie a liszt árának. Pillanatnyilag nagyon messze csúsztunk ettől az aránytól, hiszen a búza ára ebben a hármasban a legalacsonyabb. Igazándiból azonban nem vagyok benne biztos, hogy bárminek az árát is reálisnak tartom-e jelenleg: gondolok itt az új búza átvételi árára, a liszt, illetve a kenyér árára is. Én is amellett vagyok, hogy a kenyér a lehető legolcsóbb legyen, hogy a nép megvásárolhassa. Nem jó, hogy mindent a kenyér árához viszonyítunk. Az sem jó, hogy a végén minden esetben az jár a legrosszabbul, aki az első a sorban és aki szinte szenved azért, hogy búzája teremjen – fogalmazott Vojnić Tunić.
A gazdasági kamara munkatársa a folytatásban elmondta, hogy a termelő, a terményt átvevő és a bolti vásárló mindig más árat tart megfelelőnek. Sohasem sikerül meghatározni azt az árat, ami mindenki számára kedvezőnek tűnik, állapította meg Vojnić Tunić.
NEM TARTÓS ÁLLAPOT
– Nem szeretnék százalékokkal dobálódzni, annyit azonban elmondhatok, hogy a kenyér jelenleg valóban olcsóbb lehetne. A búza ára kilogrammonként 17,5 és 18,5 dinár között alakul. Az aratás előtt a búza ára meghaladta a 30 dinárt. Tehát a mostani árak alapján valóban olcsóbban lehetne adni a kenyeret, ugyanakkor nem hiszem, hogy ez az állapot sokáig tart. Hiszem, hogy egy vagy legfeljebb két hónap múlva ismét megugrik a búza ára. Az állam mesterségesen csökkentette a búza árát, hogy minél olcsóbban vásárolhassák fel az idei termést – nyilatkozta lapunknak Zlatko Daraboš, a szabadkai Daraboš pékség tulajdonosa.
Daraboš szerint nem valószínű, hogy a kenyér az elkövetkezőkben megdrágul. A mostani árat nem lehet, nem szabad feljebb nyomni, véli a pékségtulaj, aki egy későbbi időpontban esetleg el tudja képzelni az árcsökkenést. A szakember szerint ez nagy részben az orosz termés függvényében alakul majd, hiszen az oroszoktól függ a búza világpiaci ára. Oroszországban később aratnak, még nem tudni, hogy az idén mekkora lesz az ottani hozam, bár valószínűleg ugyanolyan jó lesz, mint máskor, részletezte Daraboš.
A téma kapcsán Miša Brkić gazdasági újságírót is szerettük volna megszólaltatni, ő azonban csak egyetlen mondattal reagált a gazdaságkutató intézet kalkulációjára: „Üzenem az intézetnek, hogy próbáljanak meg ők a számításuk alapján kenyeret előállítani, illetve eladni, és ezután nézzük meg, hogy mennyi idő alatt mennek tönkre.”
