Boris Tadić szerb államfő rendkívüli sajtótájékoztatón erősítette meg a hírt. Az elnök nem kívánt az akció részleteiről nyilatkozni, csupán annyit közölt, hogy a szökésben lévő vádlottat a Fruška Gorán fogták el.
– Szerbia egy nehéz fejezetet zárt le. Ugyanakkor fontosnak tartom elmondani, hogy továbbra is teljesítjük kötelezettségünket a nemzetközi közösség irányában. A hágai törvényszékkel való együttműködés már hosszú évek óta politikai probléma Szerbiában. A Nemzetbiztonsági Tanács három évvel ezelőtt való megalakítása után egy új metodológiát dolgoztunk ki a vizsgálati, nyomozási eljárásra vonatkozólag. Fáradhatatlan munkánk meghozta a várt eredményt: az elmúlt három évben Radovan Karadžićot, Ratko Mladićot és most Goran Hadžićot sikerült elfogni – összegezte Tadić. A folytatásban ismételten cáfolta a Mladić letartóztatása után elsokasodó állításokat, hogy a szerb állam mindig is tudta, hogy hol rejtőzködik a hágai szökevény. Hadžićot illetően már előre cáfolni szeretném az ehhez hasonló állításokat – emelte ki Tadić.
A szerb államfő szerint a nemzetközi közösség nyomásgyakorlásának semmi köze nem volt a hágai vádlottak elfogásához.
– Szerbia nem nyomásgyakorlásra működik. Ígéretet tettem arra, hogy teljesítjük kötelezettségünket és a törvényszék elé juttatjuk a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyeket. Ez politikai és erkölcsi kötelezettségünk volt a szerbiai polgárok, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök áldozatai és a régión belüli megbékélés miatt. Megbékélés nélkül nincs jövője a régiónak. Nem kereskedelemről volt szó, hanem arról, hogy ki teljesíti az előre egyeztetett feladatokat. Nagyon érdekel, hogy európai uniós partnereink teljesítik-e azt, amit az utóbbi években megígértek. Ugyanakkor a tagjelölti státus elnyerése és a csatlakozási tárgyalások időpontjának a kitűzése nem vált semmivel sem egyszerűbbé, ezeknek a céloknak az elérése a belső reformoktól függ – fogalmazott Tadić.
Mirko Cvetković kormányfő jelentős napnak nevezte a tegnapit. Sikerült pontot tenni egy történet utolsó fejezetére – szögezte le a miniszterelnök. A szerb kormány egyik célja a hágai törvényszékkel folytatott együttműködés sikeres lezárása volt – magyarázta Cvetković, majd hozzátette, hogy ezzel a témával a szerb kormány következő összetételeinek nem kell foglalkoznia.
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke a következőképpen fogalmazott: „Lezárult Szerbia állami kötelezettségeinek egy fejezete. Sikerült teljesíteni az ország törvényes kötelezettségét. Hadžić letartóztatásának függvényében ugyanakkor senkinek sem szabad valamiféle jutalomra számítania.”
AZ AKCIÓ RÉSZLETEI
Sajtóértesülések szerint a BIA munkatársai akkor fogták el Hadžićot Krušedol falucskában, amikor egy eddig ismeretlen személytől pénzt vett át. A szóban forgó személyt szintén letartóztatták.
A BIA állítólag egy Amedeo Modigliani-festmény kapcsán bukkant Hadžić nyomára. A szóban forgó festményt a közelmúltban próbálták meg eladni. A BIA értesülései szerint a műalkotás Hadžić tulajdonát képezte és a horvátországi háború során szerezte.
Vladimir Vukčević háborús bűnökkel megbízott különleges ügyész elmondta, hogy a vádlottnál álnévre kiállított személyi igazolványt találtak. Hadžićnál lőfegyver is volt a letartóztatás pillanatában, ezt azonban nem kísérelte meg használni és nem is tanúsított ellenállást – részletezte Vukčević, aki nem kívánt nyilatkozni a másik letartóztatott személy kilétével kapcsolatban.
HÁGA VÁRJA
Hadžićot tegnap délelőtt azonnal a belgrádi Különleges Bíróság épületében található kerületi börtönbe szállították. A kora délutáni órák folyamán vezették a vizsgálóbíró elé, aki tekintettel a hágai törvényszék hatályos vádiratára, illetve a tényre, hogy olyan bűncselekmények elkövetésével vádolják, amely miatt a szerbiai bíróság is elítélhetné, és tekintettel arra, hogy bebizonyosodott Hadžić személyazonossága, megállapította, hogy Hadžić kiszolgáltatható a hágai törvényszéknek. A vádlott addig marad vizsgálati fogságban, amíg nem lesznek adottak a feltételek a kiszolgáltatásra.
Toma Fila ügyvéd, aki vállalta Hadžić jogi képviseletét Belgrádban, elmondta, hogy védencének három nap állna rendelkezésére fellebbezni a bíró döntésére, ugyanakkor ezt nem teszi meg, mivel nem látja értelmét. Fila arról is szólt, hogy Hadžić az utóbbi hét évben java részt külföldön tartózkodott. Fila cáfolta a háborús bűnökkel megbízott ügyész állítását, hogy Hadžićnál hamis személyi igazolványt és lőfegyvert találtak.
A jogerős kiszolgáltatásról szóló végzést a szerbiai igazságügyi miniszternek kell majd aláírnia. A hágai törvényszék megerősítette, hogy készen állnak a vádlott fogadására. Nerma Jelačić, a hágai törvényszék sajtófelelőse közölte, hogy már készülnek a Hadžić elleni eljárást vezető bírói tanács összeállítására, valamint annak az ügyeletes bírónak a kijelölésére, aki előtt Hadžić majd először nyilatkozik bűnösségéről. Hadžić az utolsó a 161 vádlottból, akik ellen a törvényszék vádat emelt – nyilatkozta Jelačić.
AZONOSÍTANI A TÁMOGATÓKAT IS
Kiépítettünk egy jogállamot, fokoztuk az illetékes szervek, intézmények, így a biztonsági szolgálatok kapacitását és mindennek eredménye most válik láthatóvá – hangsúlyozta Jelena Trivan, a Demokrata Párt alelnöke. Az utolsó hágai szökevény letartóztatása csak egy eleme az ország igyekezetének, ezért egyértelműen tiszteletet és helyet érdemlünk az európai családban – fogalmazott Trivan.
Suzana Grubješin, a Szerbiai Egyesült Régiók köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének helyettese szerint Hadžić elfogásával Szerbia ismét bebizonyította képességét az előzőleg megfogalmazott feladatok teljesítésére.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke fontosnak tartja a hágai vádlottak bujkálását támogató személyek azonosítását, illetve felelőségre vonását az igazságügy előtt.
Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke még egy lépéssel tovább ment a nyíltságot illetően, és a következőket nyilatkozta: „Hadžić elfogásával bebizonyosodott, hogy rejtőzködését a tájékoztatási ügynökségből, a rendőrségből és az igazságügy bizonyos struktúráiból támogatták.”
Dragan Marković, az Egységes Szerbia elnöke úgy érzi, hogy a legújabb történések függvényében Szerbia éretté vált az EU-hoz való csatlakozásra.
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke szintén elégedettségének adott hangot és gratulált a biztonsági szervek professzionális munkájához. „Egy nagy akadály gördült el Szerbia európai integrációs törekvései elől. A hágai törvényszék majd eldönti, hogy milyen ítélet jár Hadžićnak. Ami Szerbia számára lényeges, az az, hogy ennek a fontos lépésnek a megtételével felgyorsulhat a csatlakozási folyamat. Szerbiának erkölcsi feladata volt, hogy leszámoljon a háborús bűnösökkel” – fogalmazott Egeresi.
ELISMERÉS KÜLFÖLDRŐL
Ivo Josipović, Horvátország elnöke jó hírnek nevezte Hadžić letartóztatását. Josipović szerint emiatt tovább javulhat a Szerbia és Horvátország közötti jószomszédi viszony. „Igaz, hogy a letartóztatás késett, de hát az igazság sokszor lassan érkezik, viszont nem elérhetetlen. Hiszem, hogy a hágai törvényszék a lehető legjobban végzi majd a munkáját” – fogalmazott Josipović.
Serge Brammertz hágai főügyész szerint Szerbia bebizonyította, hogy igazán elkötelezett. Hadžić letartóztatása egy fontos mérföldkő a törvényszék történelmében – szögezte le Brammertz.
Carla del Ponte, a hágai törvényszék volt főügyésze Mladić nem egész két hónappal ezelőtti letartóztatásához hasonlóan most is az elsők között volt, akik gratuláltak a szerb államhatalomnak a sikeresen elvégzett munka miatt.
Az első gratuláló azonban Carl Bildt svéd külügyminiszter volt. Bildt úgy véli, hogy az utolsó hágai szökevény elfogásával a régió történelmének egy fontos fejezetét sikerült lezárni.
Mary Warlick, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete szintén elégedettségéről és elismeréséről biztosította a szerb államvezetést. Warlick a többi gratulálóhoz hasonlóan szintén egy fejezet lezárásáról beszélt.
A Szerbia számára legfontosabb hírről tegnap a világ összes neves médiája tudósított.
Goran Hadžić 1958-ban született a horvátországi Vinkovcin. Politikusi pályája előtt raktárosként dolgozott. Fiatal korában belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba, az 1980-as évek végén pedig csatlakozott a horvátországi Szerb Demokrata Párthoz. 1991-ben már a párt vukovári községi szervezete elnökének a tisztségét töltötte be, majd 1992 februárja és 1993 decembere között a Krajinai Szerb Köztársaság elnöke volt.
Hadžićot a hágai Nemzetközi Törvényszék 14 pontban a horvátországi nem szerb nemzetiségű polgárok faji, vallási és politikai alapon történő üldöztetésével vádolja. A vádirat szerint Hadžić több száz nem szerb meggyilkolásáért, illetve meggyilkolásának a megkísérléséért felelős. Hadžićot azzal is vádolják, hogy erőszakkal küldött nem szerbeket a horvátországi dalji és erduti, a szerbiai toráki, óécskai és mitrovicai táborokba, illetve bántalmazta a táborokban fogvatartott személyeket.
