Az utolsó hágai vádlott, Goran Hadžić letartóztatása és kiszolgáltatása után a politikai elemzők egy része úgy véli, Szerbia európai integrációja a jövőben a leginkább a koszovói helyzet megoldásától függ majd. A szakértők másik csoportja ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Ivica Dačić kormányalelnök szerint Koszovóval kapcsolatban bármi megtörténhet, ezért Szerbiának résen kell lennie.
Sonja Licht, a belgrádi Politikai Kiválóságok Alap elnöke azok közé tartozik, akik szerint Hadžić letartóztatása után az EU nem fokozza nyomásgyakorlását Szerbiára Koszovó ügyében. Koszovó függetlenségének elismerése nem lesz a csatlakozás feltétele, szögezte le Licht.
– Meg vagyok azonban győződve arról, hogy az EU számára a jövőben is fontos lesz a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd alakulása. Ez többek között azért van így, mert ez a párbeszéd nagyon elhúzódott, sőt olyan új nehézségek is jelentkeztek időközben, mint mondjuk a vámpecsétek és a kereskedelmi zárlat kérdése. Mindennek ellenére nem hiszem, hogy az unió csatlakozási feltételként követeli Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését. Már csak azért sem, mert magán az EU-n belül sincs egyetértés ezzel kapcsolatban – összegezte Licht.
Ugyanebben a hangnemben nyilatkozott a téma kapcsán Predrag Simić, Szerbia egykori párizsi nagykövete. A Koszovóval kapcsolatos nyomásgyakorlás már így is meglehetősen kifejezett, ezért nem valószínű, hogy az unió a jövőben tovább fokozná, nyilatkozta Simić.
– Goran Hadžić letartóztatása után több forrásból is hallhattuk a megállapítást, hogy ezek után Szerbia csatlakozásával kapcsolatban Koszovó kérdése kerül majd előtérbe. Ilyesmit nyilatkozott Thomas M. Countryman, az Amerikai Egyesült Államok szerbiai diplomatája és Štefan Füle, az EU bővítési biztosa. Emellett ne feledkezzünk meg a Prishtina által bevezetett, szerbiai termékekre vonatkozó embargóról. Ezeket a dolgokat összegezve nyilvánvalóvá válik, hogy a hágai együttműködés után Koszovó ügye lesz Belgrád és Brüsszel központi témája. Koszovó függetlenségének elismerését senki sem követeli Szerbiától, főleg nem addig, amíg az unió egyes tagállamai sem ismerik el az ország önállóságát. Az EU a külpolitikai döntéseket konszenzussal hozza meg, és Koszovót illetően egyelőre nincsen megegyezés – magyarázta Simić.
Egy másik volt nagykövet, Ognjen Pribićević, Szerbia egykori németországi diplomáciai képviselője úgy véli, hogy országunk előtt néhány nagyon nehéz év áll, mivel Koszovó miatt a nemzetközi közösségnek egyre kifejezettebb lesz a nyomásgyakorlása. A Belgrád és Prishtina közötti vitát az EU az új tagállamok felvételének az elodázására használja majd fel, véli Pribićević.
– A nyomásgyakorlás várhatóan erősödik majd a jövőben, azt viszont nem hiszem, hogy az EU feltételként határozza meg Szerbia számára Koszovó függetlenségének az elismerését. Az unió sokkal inkább a két főváros közötti kapcsolat normalizálódásához ragaszkodik majd. Nem kíván olyan országokat felvenni a soraiba, amelyeknek rendezetlen területi kérdéseik vannak. Akármi is történik, meg vagyok róla győződve, hogy Brüsszel a bővítési félelem miatt úgymond kifogásként használja fel a Belgrád és Prishtina közötti megoldatlan viszonyt. Lesz egy magyarázat, hogy miért lassítják az új tagállamok felvételét – fogalmazott Pribićević.
A Szerbiai Európai Mozgalom főtitkára, Maja Bobić szinte ugyanezeket a dolgokat nyilatkozta: Koszovó függetlenségének elismerése nem lesz feltétel, de a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat rendezését igenis elvárja az EU. Tudvalevő, hogy az unió nem rendelkezik egységes külpolitikával, főleg nem Szerbiára és Koszovó függetlenségére vonatkozólag, állapította meg Bobić.
– Amit elvárnak Szerbiától, az a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd javítása. A dialógus eredményessége befolyásolja az ország nemzetközi megítélését. Ugyanakkor sokkal nagyobb nyomás nehezedik majd Szerbiára a különféle belső reformok végrehajtását illetően. Gondolok itt a jogállamiság megteremtésére, a korrupció-ellenes küzdelemre és a vagyon-visszaszármaztatásra – hangsúlyozta Bobić.
Ivica Dačić, a szerb kormány alelnöke szerint Szerbiának Koszovóval kapcsolatban minden lehetőségre fel kell készülnie. Az viszont nem valószínű, hogy országunknak az uniós tagság érdekében el kell ismernie Koszovó függetlenségét, véli Dačić.
– Ennek ellenére tisztáznunk kell a helyzetet, s egy ilyen eshetőségre is fel kell készülnünk. Politikai állásfoglalásunkat ezzel a témával kapcsolatban mindig nyíltan kell képviselnünk. Ne felejtsük el, hogy Boris Tadić államfőt az USA és az EU politikai képviselői is biztosították arról, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nem lesz feltétele az európai integrációnknak. Amíg nem fejeződik be a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, addig a terepen sem számíthatunk a koszovói helyzet kedvezőbbé válására. Az EU nem kérte tőlünk, hogy állami és nemzeti érdekeinkkel szemben cselekedjünk az uniós tagság érdekében – foglalta össze Dačić.
Az alelnök az uniós tagsággal kapcsolatban úgy véli, hogy a szerbiai polgárok számára sokkal jobb, ha Szerbia az EU tagállamává válik. Éppen emiatt az ország számára államérdek a csatlakozás, szögezte le Dačić.
– Az EU tagállamaként az európai család egyenrangú tagjává válunk. Ez hatalmas lehetőségeket rejt magában a gazdasági és társadalmi fellendülés szempontjából. A csatlakozás folyamata, a tagság elnyerése és a csatlakozási tárgyalások nem egyszerűek. Szerbiának meg kell értenie, hogy nem monológról, hanem párbeszédről van szó – magyarázta Dačić.
