A koszovói kormány azzal indokolta a különleges egység határfoglaló akcióját, hogy így kívántak érvényt szerezni a néhány nappal korábban a szerb termékekre bevezetett embargónak. Ez a koszovói kormány első nyílt próbálkozása, hogy kiterjessze hatalmát Koszovó északi területeire – írta a műveletről a Koha ditore prishtinai napilap.
A szerbek tegnap éjszaka és ma reggel úttorlaszokkal zárták le a Kosovska Mitrovica és Raška közötti utat, valamint a Rudare és Leposavić települések melletti utakat. A koszovói rendőrség különleges egysége 15 terepjárót sorakoztatott fel a barikádokon.
Az akcióról értesülve azonnal az úttorlaszokhoz sietett Goran Bogdanović, a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztere és Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb tárgyalócsoport vezetője, akik találkoztak Erhard Bühler tábornokkal, a KFOR parancsnokával.
A szerb féllel folytatott beszélgetés után Bühler találkozott Hashim Thaçi koszovói kormányfővel. Sajtóértesülések szerint Thaçi először nem volt hajlandó elrendelni a különleges alakulatok visszarendelését, sőt erősítést küldött a Koszovó és Szerbia közötti adminisztratív határvonalra, valamint az elfoglalt határátkelőhelyre. A Koszovói Rádió és Televízió jelentése szerint Thaçi a KFOR-erők segítségét kérte, hogy Leposavićnál eltávolítsák a szerbek által állított barikádokat.
Végül délután fél egy körül a különleges rendőrség mégis visszavonult Brnjakról, valamint a Leposavić és Rudari falvaknál emelt szerb barikádokról. Stefanović elmondta, hogy szinte minden kérdésben megállapodás született. Még csak az maradt hátra, hogy Brnjak és Jarinje átkelőknél visszaállítsák az ellenőrző csoportok korábbi összetételét, közölte Stefanović, aki szerint az a legfontosabb, hogy a koszovói szerbek megőrizzék a nyugalmukat.
A nyugalmat azonban nem sikerült huzamosabb ideig fenntartani. A KRTV értesülései szerint a különleges rendőrség délután ismét megkísérelte elfoglalni a brnjaki határátkelőhelyet, és ekkor fegyverek is eldördültek. Eddig meg nem erősített információk szerint a tűzharcban, amelyet a ROSU nyitott a várakozó szerb autókra, három szerb nemzetiségű személy és egy koszovói rendőr sebesült meg.
A ROSU különleges alakulata és a szerbek között összetűzésre került sor
NEM LESZ HÁBORÚ
Boris Tadić szerb államfő elutasította a fegyveres összecsapás lehetőségét. A problémákat diplomáciai úton kell megoldani, nyilatkozta, s megerősítette, hogy Brüsszel az eddig elfogadott mércék alapján jár el.
Božidar Đelić kormányalelnök szerint a legújabb fejlemények bebizonyították: Belgrád párbeszédet kíván, de nem folytatja a megkezdett dialógust, ha egyesek megkísérlik értéktelenné tenni a párbeszéd lényegét.
Az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt szerint a kormánynak határozottan kell reagálnia Thaçi legújabb akciójára.
Slobodan Samardžić, az SZDP alelnöke úgy véli, hogy Szerbiának a történtek miatt nem kellene folytatnia a tárgyalásokat Koszovóval.
A Szerb Haladó Párt szintén elítélte a koszovói kormány akcióját.
– Úgy véljük, hogy a belgrádi államhatalom nagy részben felelős a koszovói helyzetért: hetek óta igyekeznek a déli tartományunk északi részén élő szerbeket meggyőzni arról, hogy a tárgyalásokból főleg nekik származik majd hasznuk – foglalta össze az SZHP a közleményében.
Dejan Radenković, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője már csak a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd miatt is visszatetszőnek tartja a történteket.
Dragan Marković, az Egységes Szerbia elnöke provokációnak nevezte az akciót, és a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közösséget. Marković dicsérettel illette a szerb fél gyors reakcióját és Bogdanović, valamint Stefanović jelenlétét az útbarikádokon.
Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért parlamenti frakció vezetője nem támogatja a radikális válaszadást a koszovói agresszióra.
– A múltban már meggyőződhettünk róla, hogy Koszovóval kapcsolatban a fenyegetés csak rosszat eredményezett minden részvevő számára. Szerbiának érvekkel, a diplomácia és a jog eszközeivel kell küzdenie. A legújabb nehézségeket úgy kell megoldani, hogy teret hagyjunk a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások folytatásának. A nemzetközi intézmények és az EULEX már kifejtette, hogy a koszovói kormány legújabb lépései szemben állnak a CEFTA-megállapodással, ezért nem lesznek kedvező hatással a tárgyalásokra. A szerb kormány mindent megtesz a helyzet rendezése érdekében. Ugyanakkor az 1244-es ENSZ határozat és a kumanovói megállapodás függvényében nincs nagy mozgásterünk és felhatalmazásunk – magyarázta Kolundžija.
NEMZETKÖZI ELÍTÉLÉS
Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy az EU nem támogatja az átmeneti prishtinai adminisztráció intézkedését, tolmácsolta Maja Kocijančić, Ashton sajtófelelőse. A párbeszéd az egyetlen módja a problémák megoldásának, szögezte le Kocijančić.
– A koszovói kormány nem egyeztetett a nemzetközi közösséggel és az EU-val az akcióról. Most az a legfontosabb, hogy sikerüljön békés mederbe terelni a dolgokat és visszatérni oda, ahová már egyszer eljutottunk. Az EULEX hajlandó ebben segíteni a koszovói kormánynak. A vámpecsétek és az ismételt szabad áruáramlás kérdését csakis dialógussal oldhatjuk meg – nyilatkozta Kocijančić.
Fernando Gentilini, az EU főmegbízottja Koszovóban szintén megerősítette, hogy az unió semmilyen ehhez hasonló akciót nem támogat. A koszovói kormány megmozdulása senki érdekét sem szolgálja, fejtette ki Gentilini, valamint ő is biztosította a szerb felet arról, hogy az EULEX segíteni fog a kedélyek csillapításában.
Gerard Galucci, a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK volt körzeti megbízottja Kosovska Mitrovicán úgy véli, hogy Koszovóban komoly incidens fenyeget.
– Elképzelhető, hogy az EU nyomásgyakorlására Belgrád elengedi Észak-Koszovót. Prishtina szabadon játszhat a tűzzel, ebben az USA és más nemzetközi erők is támogatják – nyilatkozta Galucci.
FELKÉSZÜLTSÉGRE VAN SZÜKSÉG
A szakértők egy dologban mindenféleképpen egyetértenek: semmi esetre sem szabad megengedni az erőszak eluralkodását Koszovóban, mivel amiatt megismétlődhet 2004 márciusának forgatókönyve.
Dr. Zoran Dragišić biztonsági szakértő szerint a Koszovó északi területén érezhető feszültség komoly biztonsági kockázatot jelent. Elég egy szikra, és újabb összecsapásokba torkolhat a dolog, véli Dragišić, aki szerint a helyzetet fontos kézben tartani és diplomáciai úton, tárgyalóasztal mellett megoldani a problémákat.
– Elég csak egy pisztolynak elsülnie, és elindul a lavina, amelyet azután már nem lehet megállítani. Minél gyorsabban meg kell oldani a helyzetet. Szerbiának mindent meg kell tennie az összecsapás elkerülésének érdekében, ugyanakkor felkészültnek kell lennie egy esetleges összetűzésre, hiszen nem szabad megengedni a 2004 márciusában eluralkodott erőszakhullám megismétlődését. Erőinknek készültségben kell lenniük – fejtegette Dragišić.
A biztonsági szakértő szerint a történések után Brüsszel megremeg, Szerbiának pedig óriási diplomáciai és politikai problémákra kell felkészülnie. A koszovói kormány ezeknek a nem demokratikus és Európa-ellenes lépéseknek az ellenére is sokkal inkább élvezi a nemzetközi közösség szimpátiáját, mint Szerbia, nyilatkozta Dragišić.
Aleksandar Radić katonai elemző már most összeomlottnak tekinti a biztonsági helyzetet. Prishtina minden ok nélkül határozta el magát ezeknek a drasztikus lépéseknek a megtételére, szögezte le Radić, aki ennek ellenére nem tart attól, hogy a feszültség tovább fokozódik.
– Persze a helyzet rizikófaktorát nem szabad alábecsülni, elvégre a terepen hús-vér emberek vannak, akik bármelyik pillanatban kedvezőtlen irányba terelhetik a dolgokat. Mégis úgy érzem, hogy az albánok meghatározott határokon belül folytatják majd a játékukat, hogy megmutassák: elméletileg úgy viselkednek, mint egy állam imitációja. Addig, amíg a koszovóiak bizonyítani akarják komolyságukat, az ott élő szerbeket nem fenyegeti veszély – fogalmazott Radić.
Jovo Bakić politikai elemző nem biztos benne, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió nem tudott az akcióról. Egy ilyen jellegű intézkedést nem lehetett az USA és az EU tudtán kívül végrehajtani, véli Bakić.
– Az USA és az EU ultimátumot fogalmazott meg Szerbia irányába: vagy tárgyaltok Prishtinával, vagy megengedjük az albánoknak, hogy a saját módszereikkel oldják meg a helyzetet. Attól is tartok, hogy a legújabb történések miatt Szerbiában megerősödhet a nacionalizmus – hangsúlyozta Bakić. Predrag Simić politikai szakértő megítélése szerint Prishtina ezzel a hazardőr akcióval akarta tesztelni Szerbia erejét. Simić attól tart, hogy a provokáció folytatódik, s Prishtina minden tőle telhetőt megtesz a szerbiai történések befolyásolásának érdekében. Prishtina szeretné elmélyíteni a szerb pártok közötti megosztottságot, emelte ki Simić.
REGGELRE VISSZAVONULNAK?
Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb tárgyalócsoport vezetője állítólag azt az ígéretet kapta a KFOR képviselőivel folytatott megbeszélésen, hogy reggelre a ROSU tagjait visszarendelik Prishtinába, a szerb útblokádokat pedig feloldják Észak-Koszovóban. – Nehéz éjszaka előtt állunk, és lehet, valakinek eszébe jut, hogy újra északra küldje a ROSU tagjait – fogalmazott Stefanović, újfent nyugalomra intve az észak-koszovói szerbeket.
