Koszov óban nem akar rendeződni a helyzet: miután szerda este ismeretlen tettesek Molotov-koktélokat dobtak a jarinjei határátkelőhelyre, csütörtök délelőtt albán szélsőségesek és a ROSU különleges rendőrség emberei megtámadtak három szerbet. A KFOR tiltott katonai övezetté nyilvánította a jarinjei és a brnjaki átkelőket.
A szerda esti támadás elkövetőit egyelőre nem azonosították. A koszovói kormány és az albánok meg vannak róla győződve, hogy a nagyjából 50 főből álló csoportot Belgrádból vezényelték. A Blic napilap értesülései szerint a támadók a Lázár cár gárda és az 1389 szélsőjobboldali szervezetekkel és szerbiai szurkolócsoportokkal hozhatók összefüggésbe. A szerb államhatalom cáfolta a vádakat, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. Goran Bogdanović, Szerbia Koszovó-ügyi minisztere szerint a támadók nagyon rosszat tettek a Koszovóban élő szerbekkel.
A kijelentést látszanak igazolni a csütörtök délelőtti történések. A reggeli órákban Štrpci környékén fiatal albánok súlyos sérüléseket okoztak egy gombászó szerb fiatalembernek.
Nem sokkal később Doganović falu környékén a ROSU tagjai megállítottak két szerb nemzetiségű földművest, amikor azok traktorjaikkal a földekre igyekeztek. Erről az incidensről annyit tudni, hogy a ROSU tagjai brutálisan bántak a két gazdával, és mezőgépeik szerb rendszámtábláinak levételére kényszerítették őket.
Brahim Sadriu, a koszovói rendőrség sajtófelelőse szerint csak a fiatalembert ért támadást jelentették a rendőrségen. Sadriu meglátása szerint a támadás nem nemzeti alapon történt.
Miki Mihajlović, a szerb kormány sajtóirodájának vezetője a következőket nyilatkozta a történések kapcsán: „A jarinjei incidens mindkét felet tovább hergelte. Koszovóban a radikálisok az erőszakra erőszakot elv alapján járnak el: ha az ország északi térségében bármi is történik, az albán szélsőségesek a délebbi vidékekről azonnal hasonló akciókat hajtanak végre. Jarinjét illetően világos, hogy jól szervezett akcióról van szó. Nem lehet csak úgy spontán összegyűlni és előkapni a Molotov-koktélokat. Bárki is szervezte ezt az akciót, téved, ha azt hiszi, hogy mindez a szerbek malmára hajtja a vizet. Pont fordítva: a támadásból az albánoknak származik haszna. Egy nagyon drága akcióról van szó, amely megváltoztathatja a történelem menetét. Belgrádnak semmi köze hozzá.”
A KFOR A HATÁRÁTKELŐHELYEKEN
Erchard Bühler tábornok, a KFOR koszovói parancsnoka szerda éjszaka megegyezett Bogdanović miniszterrel és Borko Stefanovićtyal, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetőjével, hogy a KFOR átveszi a jarinjei átkelőhely ellenőrzését. A felek csütörtökön több alkalommal is tárgyaltak egymással, s ezt követően a KFOR parancsnoka bejelentette: tiltott katonai övezetté nyilvánítják a jarinjei és a brnjaki átkelőket, ezek közelében csak az ott dolgozók és a határt átlépni szándékozók tartózkodhatnak. A döntés értelmében az átkelőket ért esetleges támadások során a katonák használhatják lőfegyvereiket.
A KFOR átvette az irányítást az átkelőkön (Fotó: Tanjug)
A koszovói parlament támogatásáról biztosította Hashim Thaçi kormányfőt. A képviselők szerint a kormánynak programot kell kidolgoznia, amelyben pontosan meghatározza a határátkelőhelyek átvételének módját.
Albin Kurti, az Önrendelkezés Mozgalom elnöke szerint rendkívüli helyzetet kellene elrendelni, mivel az elmúlt napokban a koszovói intézményeket megtámadták a Belgrádból finanszírozott állkatonai erők. Ezzel megkérdőjelezték Koszovó szuverenitását, szögezte le Kurti, aki szerint meg kellene szakítani a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokat. Kurti úgy véli, hogy emellett minél előbb el kellene beszélgetni Brüsszellel az Európai Unió koszovói missziójának a felszámolásáról és az európai jelenlét átfogalmazásáról.
FOLYTATNI A TÁRGYALÁSOKAT
Szerbiai politikai elemzők szerint egyik fél számára sem lenne kedvező félbeszakítani a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédet, és ez elsősorban a koszovói szerbek számára lenne előnytelen, vélik az elemzők.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára megállapította: ha a szerb kormány félbeszakítaná a tárgyalásokat, akkor Slobodan Milošević politikáját ismételné meg.
– Jogos, hogy belgrádi körökből a tárgyalások folytatása mellett szólalnak fel. Nem lényeges, hogy a határátkelőhelyek elfoglalása, a lövöldözés, az albán rendőr halála, a huligánok támadása és az embargó miatt mennyire nehéz lesz a továbbiakban folytatni a párbeszédet, mivel az ott élő szerbek lennének az elsők, akik megéreznék a Belgrád és Prishtina közötti helyzet elmérgesedését. A tárgyalások Szerbia számára az EU miatt is fontosak, hiszen csakis így fokozhatjuk kapcsolatainkat Brüsszellel. Az unió elítélte a koszovói rendőrség különleges alakulatának az akcióját – magyarázta Simić.
Vladimir Todorović, a belgrádi Új Politikai Központ igazgatója szintén úgy véli, hogy nem Belgrádnak kell elsőként kiszállnia a tárgyalásokból. Todorović elismerte, hogy az elmúlt napok történései biztosan befolyásolják majd a Belgrád és Prishtina közötti következő találkozót.
– Nekem úgy tűnik, hogy Prishtina kényszeríteni akarja Belgrádot a tárgyalások megszakítására. A prishtinai vezetők olyan helyzetet akarnak kieszközölni, amely nagyon kedvezőtlen fényben tüntetné fel Szerbiát – fogalmazott Todorović.
Tim Judah, a brit The Economist gazdasági lap balkáni tudósítója szerint Szerbia sorsa Prishtina kezében van. Koszovó nem csatlakozhat az ENSZ-hez Szerbia jóváhagyása nélkül, Szerbia viszont nem válhat EU-taggá, ha nem egyezik meg Prishtinával, tette hozzá Judah.
SZOMBATON PARLAMENTI ÜLÉS?
A Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Demokrata Párt átadták kérvényüket a Szerbiai Képviselőházban a koszovói adminisztratív határon történeket megvitató rendkívüli ülés megtartására. A két párt összesen 77 aláírást gyűjtött össze, ez azonban nem elegendő az ülés összehívására, ahhoz ugyanis 84 aláírásra lenne szükség. Ezért most az Új Szerbia tagjaira is számítanak, akiknek kilenc képviselőjük van a parlamentben.
Az SZRP szerint fontos lenne kivizsgálni azokat a híreket is, hogy a jarinjei határátkelőhelyet valójában albán szélsőségesek támadták meg Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Németország, az Amerikai Egyesült Államok, a NATO és a szerb államvezetés tudtával.
– A támadást az albán szeparatisták és szélsőségesek különleges alakulatai hajtották végre. A támadókat a KFOR helikoptereivel szállították a jarinjei határátkelőhely közelébe. Ez egyértelműen az 1244-es határozat megszegésének számít – nyilatkozta Boris Aleksić, az SZRP elnöki kollégiumának a tagja.
A szerb kormány szintén szükségét látja egy rendkívüli parlamenti ülés megtartásának.
Slavica Đukić-Dejanović, a parlament elnöke csütörtök késő délután elmondta, hogy a kormány erre vonatkozó írásos kérelme még nem érkezett meg a képviselőházba. Egy nappal későbbi időpontra lehetne kitűzni az ülést, tehát ha pénteken kilencig megérkezik, akkor szombaton tíz órára összehívhatnám, részletezte a házelnök.
A Szerb Haladó Párt is hajlandó lenne képviselői aláírását adni a rendkívüli ülés összehívásának kérvényezéséhez, az SZRP viszont nem tart rá igényt.
– Nem kell annak az embernek az aláírása, aki hajlandó lenne elismerni Koszovó függetlenségét. Az SZHP és annak elnöke rosszabb Boris Tadićtól – jelentette ki Aleksandar Martinović, a radikálisok frakcióvezetőjének a helyettese.
A szerb kormány közleményében mélyen elítéli a Koszovóban fellángoló erőszak minden formáját. A kormány felszólította a nemzetközi békefenntartó erőket, hogy minden eszközzel állják útját az átmeneti prishtinai államvezetés egyoldalú akcióinak.
