Milyen kisebbségi politikát fogalmazott meg az SZHP?
– Pártunk egy több oldalas dokumentumban foglalta össze, hogy mit tart fontosnak a kisebbségi közösségeket illetően. Kiemelném a diszkrimináció elnyomását, az erőszakos asszimiláció megakadályozását, a különlegességhez való jog megőrzését, a toleranciát, a kisebbségi jogok érvényesítését és a részarányos foglalkoztatottságot. A kisebbségi jogok minél kifejezettebb képviselete miatt hozta létre az SZHP kisebbségi tanácsát. Sokat szeretnénk az emberek között lenni, terepen, hogy helyben értesüljünk a gondjaikról. Szerbiában számos különböző nemzeti kisebbségi közösség van jelen, és ezeknek nem egyforma problémákkal kell szembesülniük. Nagyon kedvezőtlennek tartjuk, hogy Szerbiában nem léteznek a közösségek helyzetének javítása érdekében kidolgozott stratégiák, intézkedések. Ez alól egyedül a romák helyzetét javító stratégia a kivétel, amit az Európai Unió nyomásgyakorlására fogadott el a szerb kormány. Ebben a stratégiában pontosan megfogalmazásra kerülnek azok a területek, amelyeket illetően a roma közösségen belül előrelépésre van szükség. Úgy véljük, hogy minden kisebbségi közösségre vonatkozólag meg kell fogalmazni egy hasonló dokumentumot. Az SZHP kisebbségi tanácsán belül többek között ennek függvényében kívánunk minden egyes nemzeti kisebbségi közösség számára bizottságot létrehozni.
Milyennek tartja a jelenleg hatályos kisebbségi törvényeket?
– A nemzeti kisebbségek jogairól és szabadságáról, valamint a nemzeti közösségek nemzeti tanácsairól szóló törvényeket leginkább a következetlenség, a végiggondolatlanság jellemzi. Ezek a törvények nem minőségesek, mert a törvényhozónak ez nem állt érdekében. Ezek a jogszabályok nagy teret engednek a különböző manipulációknak a nemzeti tanácsokon belül. Ezeknek a manipulációknak főleg egy célja van: növelni a jelenlegi hatalmi koalíciót támogató szavazók számát, létrehozni egy szavazógépezetet. A nemzeti tanácsokról szóló törvény valójában csak elmélyíti a közösségeken belül a megosztottságot, ahelyett, hogy egységet teremtene. A politikai pártoknak nem lenne szabad tagjaikat a nemzeti tanácsokba ültetni. A nemzeti tanácsokat elméletileg éppen azért hozták létre, hogy a közösségek saját maguk, politikai nyomásgyakorlás, befolyás nélkül fogalmazhassák meg szükségleteiket, érvényesíthessék törvényes jogaikat. A nemzeti tanácsokban anyagi visszaélésekre is lehetőség van. Az elnökségek körül tömörülő maroknyi ember, „elit”, közvetlen anyagi és egyéb haszonra tehet szert, míg nemzettársaik többsége az alapvető jogaikat sem tudja megvalósítani. Azt sem tartjuk jónak, hogy az államhatalomból senki sem emlegeti a nemzeti tanácsok pénzügyi aktivitásának a felülvizsgálatát. A nemzeti tanácsoknak szánt költségvetési pénzt az Afrikába irányított segélyekhez hasonlítanám: 100 dollár támogatásból nagyjából 1 dollár ér el a végső felhasználóhoz.
Milyen szintű együttműködést tudnak elképzelni a kisebbségi pártokkal?
– Ezt a kérdést inkább pártunk vezetőségéhez kellene intézni. Én ehhez kapcsolódóan annyit mondanék el, hogy amikor Tomislav Nikolić Orbán Viktorral beszélgetett a tavalyi magyarországi választások előtt, akkor elmondta neki, hogy pártunk nem szeretné megosztani a kisebbségi szavazótábort. Inkább egy együttműködési hidat kívánunk kiépíteni a kisebbségi pártok irányába. Ezt a hidat pártunk nemzeti kisebbségi tagjain keresztül szeretnénk kiépíteni. Ugyanez az elvünk a nemzeti kisebbségi közösségek anyaországainak a politikai pártjaival kapcsolatban. Úgy véljük, hogy az SZHP együttműködési potenciálja sokkal nagyobb, mint a párté, amelyikből létrejött. Nikolić már korábban kijelentette, hogy ő nem tudja elképzelni a kormányt a kisebbségi közösségek képviselői nélkül. Egyébként pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a Demokrata Párt beszippantotta a magyar szavazópolgárok java részét. Ez talán részben a magyar pártok hibája is, mivel szerintem nem végeztek elég terepmunkát, nem mentek elég gyakran az emberek közé.
Annak ellenére, hogy nem szeretnék megosztani a nemzeti kisebbségi közösségek szavazótáborait, számítanak-e kisebbségi szavazókra?
– Azt hiszem, hogy már bebizonyítottuk: mindenféle együttműködésre nyitottak vagyunk. Az SZHP elsősorban egy Európa-irányultságú politikai tömörülés. Elképzelhető, hogy a múltban történtek baklövések, és még nem sikerült lerombolni a múlt relikviáit. Minden pártban vannak emberek a régebbi káderekből. Ugyanakkor ahogyan már mondtam, az SZHP Európa-irányultságú párt. Én 25 éve vagyok a Belgrádi Egyetem Orvosi Karának a professzora. Hosszú évek óta nem élek egy nemzetileg olyan tiszta régióban, mint Vajdaság magyarlakta részei. Sokáig vizsgálgattam a pártot, amíg úgy döntöttem, hogy csatlakozok. Ezzel azt akarom mondani, hogy szerintem az SZHP igenis képes képviselni a kisebbségek érdekeit.
