A szerbiai esélyegyenlőségi biztos a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének beadványa nyomán a közelmúltban véleményt alkotott arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjpályázata pontozási rendszerének több kritériuma is diszkriminatív. Az esélyegyenlőségi biztos ajánlásában kéri a szóban forgó kitételek törlését. A diszkrimináció-ellenes jogszabály értelmében a biztos ajánlása kötelező jellegű, nyilatkozta lapunknak Kosana Beker, a biztos segédje. Az MNT részéről Várkonyi Zsolt jegyző nyilatkozott, aki annyit közölt, hogy még vizsgálják az eljárási lehetőségeket. Csonka Áron, a VMDK elnöke elmondta: pártja azt szeretné, ha az ösztöndíj minél szélesebb körhöz eljutna, ezért fordultak beadvánnyal a biztoshoz.
Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos diszkriminatívnak nevezte az MNT által elfogadott határozatot, amely a tanács felsőoktatási ösztöndíjpályázatának felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a pályázati kérelmek pontozásának szabályozásáról rendelkezik.
A biztos hivatalából Kosana Beker, a biztos segédje nyilatkozott lapunknak, aki felsorolta a diszkriminatívnak minősített kitételeket: „A szóban forgó ösztöndíjpályázat, illetve pontozási rendszer miatt hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik nem állami alapítású felsőoktatási intézménybe iratkoztak. A másik csoportba a diplomás szülők gyermekei tartoznak, mivel az MNT több pontot adna azoknak a fiataloknak, akiknek a szülei nem végeztek el egyetemet vagy főiskolát. Azok a fiatalok, akik nem iratkoztak fel a magyar választói névjegyzékre, szintén hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettek. A kiskorúakra vonatkozólag ezen a téren egy külön rendelkezés is megtalálható a pályázatban, amelynek értelmében szándéknyilatkozatot kell tenniük a magyar választói névjegyzékre való majdani feliratkozásról. Ha ezt megteszik, akkor több pontot kapnak, mint azok, akik nem tettek szándéknyilatkozatot. Végül pedig azok kerültek hátrányos helyzetbe, akiknek volt esélyük lakhelyükön magyar nyelven elvégezni a középiskolai tanulmányaikat, az MNT megfogalmazása szerint ugyanis ha a pályázó középiskolai tanulmányait magyar nyelven, a lakhelyétől eltérő önkormányzat területén végezte el, akkor 10 pontot kap, ha pedig a lakhelyével megegyező önkormányzat területén, akkor 5 pontot.”
Az esélyegyenlőségi biztos kérte a nemzeti tanácstól, hogy a szóban forgó határozatából iktassa ki a diszkriminatív kitételeket, amelyek miatt egyes elsőéves hallgatók hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Az már az MNT döntése, hogy hogyan javítja ki a hibákat, magyarázta Beker.
Az esélyegyenlőségi biztos emellett felszólította a tanácsot, hogy a jövőben tartózkodjon a személyes tulajdonságokon alapuló megkülönböztetéstől, illetve ne hozzon olyan döntéseket, amelyek szemben állnak a diszkrimináció-ellenes törvény rendelkezéseivel. Az MNT-nek 30 napon belül értesítenie kell a biztost az ajánlással összhangban megtett intézkedéseiről.
Kérdésünkre, hogy a biztos ajánlása milyen mértékben kötelező erejű, Beker elmondta, hogy a diszkrimináció-ellenes törvény értelmében minden állami intézmény és szerv köteles végrehajtani a biztos ajánlásait.
– Persze, ellenben a bírósággal, mi nem kényszeríthetünk senkit sem az ajánlás végrehajtására. Ha viszont a felszólított 30 napon belül nem jár el ajánlásunknak megfelelően, akkor kötelesek vagyunk felszólítást küldeni neki, s ha ennek alapján sem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor értesítjük a közvéleményt, de végső esetben az illetékes bíróságot is felkereshetjük panaszunkkal, mivel a biztos hivatala bírósági eljárás elindítását is kérheti. Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor. Európában meg sem fordul az érintettek fejében, hogy ne tartsák tiszteletben a független szervek ajánlásait. Reméljük, hogy Szerbiában is a modern társadalmak számára magától értetődő módon járnak el az érintettek, mivel el szeretnénk kerülni a bírósági eljárást – magyarázta Beker.
MÉG NEM HATÁROZTAK
Várkonyi Zsolt, az MNT jegyzője megerősítette lapunknak, hogy átvették a biztos ajánlását. Válaszuk, állásfoglalásuk megfogalmazására 30 napot határoz meg az erre vonatkozó törvény.
– Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy a biztos véleménye nem befolyásolja a nemzeti tanács felsőoktatási ösztöndíjára pályázó hallgatókat. Ötszáz ösztöndíjra írtuk ki a pályázatot, és eddig, az első körben több mint 390 pályázat érkezett. Ösztöndíj mindenféleképpen lesz, az MNT pedig az adott határidőn belül kialakítja álláspontját és megteszi a szükséges lépéseket – összegezte Várkonyi.
Kérdésünkre, hogy melyek lehetnek ezek a szükséges lépések, illetve a nemzeti tanács módosítja-e a biztos által diszkriminatívnak minősített kitételeket, Várkonyi azt válaszolta, hogy még meglátják. Egyelőre vizsgálják a biztos véleményezését, illetve ajánlását, ezért ebben a pillanatban nem nyilatkozhatnak bővebben, fejezte a beszélgetést Várkonyi.
NEM IRIGYEK
A VMDK nem azért fordult a biztoshoz, mert nem szeretné, ha a magyar gyermekek tanulmányi ösztöndíjat kapnának, vagy azért, mert az MNT sikeres tevékenységét kívánja irigységből gátolni, szögezte le Csonka Áron, a párt elnöke.
– Pártunk pontosan az ellenkezőjét szeretné elérni. Meglátásunk szerint minden hallgatónak egyenlő eséllyel kellene megpályáznia az ösztöndíjat, hogy a támogatás minél szélesebb körhöz eljuthasson. Reméljük, hogy ezek után az MNT megszünteti a szóban forgó hátrányos megkülönböztetést, amely megosztottságot eredményezett a vajdasági magyar közösségben. Különbséget tettek magyar és magyar között. A nemzeti tanács csak azokat ismerné el magyarnak, akik feliratkoztak a választói névjegyzékre. Emellett felszólítjuk a tanácsot, hogy a diplomahonosításra vonatkozó szabályzatból töröljék azt a kitételt, amelynek értelmében csak azok jogosultak költségtérítésre, akik bizonyítani tudják, hogy szerepelnek a választói névjegyzéken – foglalta össze Csonka.
A VMDK elnöke elmondta: ha az MNT nem törli a diplomahonosításra vonatkozó szabályzatból az említett kitételt, akkor ismét beadvánnyal fordulnak az esélyegyenlőségi biztos hivatalához. Most már van precedens a szóban forgó megkülönböztetés véleményezésével kapcsolatban, tette hozzá Csonka.
Az esélyegyenlőségi biztos véleménye megmutatta, hogy nem szabad ilyen diszkriminatív különbséget tenni, véli Csonka, aki szerint a történetnek politikai vetülete is van.
– Rodoljub Šabić, a közhasznú információk biztosa bebizonyította, hogy történtek bizonyos adatokkal való visszaélések. Egyes szervezetek ezeket az adatokat felhasználták a választási kampányuk során – közölte Csonka.
RÉSZBEN EGYETÉRTENEK
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökének, Ágoston Andrásnak az aláírásával ellátott közleményből kiderül, hogy a párt elvi állásfoglalásként helyesli a biztos véleményét, amely szerint a választói névjegyzékre nem feliratkozó pályázók hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettek.
A VMDP ugyanakkor leszögezi: egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan, hogy a szerb esélyegyenlőségi biztos megkísérli egy támogató – ez esetben a magyar állam – célzott adománya elosztási feltételeit befolyásolni. Amibe a biztos beleszólt, az voltaképpen a célzott támogatásokról folytatott magyar–magyar vita, fogalmazott a párt elnöke.
– Ismeretes, hogy a VMDP még a felsőoktatási ösztöndíjpályázat kiírása előtt, a pályázat szövegének tervezetével kapcsolatban tiltakozott. Úgy véltük, hogy a magyarországi támogatásoknak ez a végső soron pártalapú kisajátítása erkölcsileg és jogilag is elfogadhatatlan. Javasoltuk, hogy mivel az MNT csupán kiosztja a magyarországi támogatások Budapesten erre szánt részét, a felsőoktatási pályázat részvevői számára inkább a kettős állampolgárságot, illetve a már beadott kérelmeket kellene kritériumként feltüntetni. A baj forrása tehát a nemzeti tanács. A tanácsnak csak akkor lenne igaza, ha Budapesten kimondták volna: a felsőoktatási támogatásokban azok részesülhetnek, akik feliratkoznak a VMSZ-es választási listára. Hát nem az szolgálná leginkább a nemzeti felemelkedés ügyét, ha a kettős állampolgársághoz való viszonyulás lenne az irányadó? Ezt a magyarországi támogatások kezelésére felhatalmazott VMSZ, illetve az MNT szemmel láthatóan nem így gondolja – áll a közleményben.
