Az új típusú influenza elleni védőoltások beszerzésével kapcsolatos visszaélések alapos gyanúja miatt hétfőn este letartóztatták Svetlana Vukajlovićot, a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet (RZZO) volt igazgatóját, Vladimir Gravart, a Jugohemija farmacija vezérigazgatóját és Ljubomir Pavi čevićet, a Detap gyógyszerkereskedelmi vállalat vezérigazgatóját – jelentette be Ivica Da čić belügyminiszter. A gyanú szerint a 857 ezer adag vakcina – amelyből csupán 154 ezret használtak el – beszerzése során visszaélés történt, amellyel a szerbiai költségvetést mintegy 1,6 millió euróval károsították meg. A nyomozás során kivizsgálják azt is, hogy a beszállító kiválasztásával kapcsolatban történtek-e visszaélések, a védőoltást ugyanis a svájci Novartis helyett megvehették volna egy angol cégtől is, mégpedig adagonként 200 dinárral olcsóbban.
Mint ismeretes, Szerbia 2009-ben a svájci Novartis gyógyszergyártó mamutcégtől – a világ harmadik legnagyobb gyógyszergyártója –, a Jugoremedija gyógyszerforgalmazó vállalaton keresztül hárommillió adag védőoltást rendelt adagonkénti 799 dináros áron. A szerb kormány 2010. január 12-án döntött a vakcina beszerzésének leállításáról, majd február 4-én a Novartisszal kötött szerződés felbontásáról. Az oltóanyagok beszerzésével való visszaélés gyanújával augusztusban már kihallgatták Tomica Milosavljević korábbi egészségügyi minisztert és Predrag Kon járványügyi szakorvost.
A vizsgálat kitért arra is, hogy az RZZO volt igazgatója miért tájékoztatta félre az akkori egészségügyi minisztert, Tomica Milosavljevićot – nyilatkozta tegnap Snežana Malović igazságügyi miniszter. A gyanúsítottakat tegnap kihallgatták, s mint kiderült, az egészségügyi miniszter egyes információi, amelyeket a közvéleménynek szánt, Svetlana Vukajlovićtól származtak. A belgrádi sajtó értesülései szerint a gyanúsítottak nem védekeztek hallgatással, minden kérdésre készségesen válaszoltak. A meghallgatáson a vizsgálóbírón és a gyanúsítottakon kívül jelen voltak azok védőügyvédjei, valamint a szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó ügyész is.
MILOSAVLJEVIĆ NEM VETT RÉSZT A BESZERZÉSBEN
Az üggyel kapcsolatban Tomica Milosavljević volt egészségügyi miniszter is nyilatkozott, aki megjegyezte, hogy a szerb kormány döntése nyomán a védőoltások beszerzésével foglalkozó versenypályázat levezetésével az RZZO volt megbízva. – Nem vettem részt a védőoltások beszerzésére kiírt versenypályázatban és a beszerzésben sem. Bízom az igazságügyben, hogy fényt derít az igazságra – mondta a volt egészségügyi miniszter.
Szavai szerint a minisztérium nem foglalkozott technikai kérdésekkel, azokkal az RZZO volt megbízva, s az a jogszabályokkal és a szerb kormány döntéseivel összhangban, valamint a WHO és az európai uniós egészségügyi miniszterek ajánlásai alapján dolgozott. – Célunk a lakosság járványtól való megvédése volt – hangsúlyozta Milosavljević, majd hozzátette: ekkor senki sem tudta, hogyan alakul majd a járványhelyzet.
ÁLJÁRVÁNY
Az új típusú A (H1N1) influenza (régi nevén sertésinfluenza) 2009 áprilisában halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később megváltoztak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre, köztük Európára is, miközben mindenhol médiahisztériát okozott. Ez Szerbiát sem kerülte el, már tavasszal egyre fokozódott a nyomás, hogy járványhelyzetet jelentsenek be, s folyamatosan figyelemmel kísérték az új típusú influenzával megfertőzött betegek számát. A WHO júniusban bejelentette a világjárvány kialakulását, a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet pedig novemberben aláírta a hárommillió adagnyi oltóanyag megvásárlásáról írt szerződést.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2010 nyarán állásfoglalást szavazott meg, amelyben megállapították: az előrejelzések az elhalálozások száma alapján erősen túlzóak voltak, s a média segítségével a WHO világméretű pánikhangulatot keltett. Az ET-határozathoz kapcsolódó jelentés szerint erős volt a gyanú a gyógyszeripari lobbi befolyására. A járvánnyal kapcsolatos vizsgálatok szerint 2009 áprilisában történt meg először, hogy a WHO megváltoztatta járványügyi kritériumait, amikor az első mexikói esetek ismertté váltak, úgyhogy nem a betegség valódi kockázatát, hanem az esetek számát vették alapul a „járvány” bejelentéséhez. A sertésinfluenza járvánnyá nyilvánítása országokat kényszerített járványtervek bevezetésére és sertésinfluenza elleni oltások beszerzésére.
