A Zubin Potok közelében lévő Jagnjenica falu mellett felállított barikád (Fotók: Tanjug)
Csütörtök hajnalban, miután szerdán nem sikerült megegyezni az észak-koszovói szerb községek vezetőivel, a KFOR alakulatai hozzáláttak az úttorlaszok lebontásához. Mivel a koszovói szerbek a már korábban többször bejelentett és lefújt akcióra továbbra is polgári engedetlenséggel válaszoltak, a nemzetközi erők katonái tömegoszlatásra alkalmas rohamfelszerelésben jelentek meg a határátkelőhelyeken. Bár a KFOR a tömegoszlatáskor könnygázt is bevetett, legtöbb esetben mégis patthelyzet alakult ki. A felbőszült tüntetők szerbellenességgel és militarizmussal vádolják a KFOR-t.
Az észak-koszovói szerbek kikötötték, addig nem hajlandóak elhagyni a barikádokat, amíg nem áll vissza a július 25-ei helyzet, vagyis a jarinjei és a brnjaki határátkelőhelyekről nem vonják vissza a KFOR segítségével odahelyezett koszovói vámosokat és rendőröket. Ezen akció miatt a koszovói szerbek annyira felbőszültek, hogy azóta is polgári engedetlenséggel tiltakoznak, és már másnap fatörzsekből, majd később munkagépekből és földtorlaszokból emeltek barikádokat a határátkelőhelyekhez vezető utakon, szinte teljesen ellehetetlenítve a közlekedést Észak-Koszovó és Szerbia között, miközben ők a hegyeken keresztül kigázolt alternatív útvonalakon közlekedtek. Az előállt helyzet miatt azóta minden oldal kapott hideget-meleget, ígéretek is elhangzottak, sőt a KFOR erői többször megkísérelték lebontani az úttorlaszokat, valamint felszámolni az alternatív utakat. A hónapok óta tartó macska-egér játékot a KFOR szombaton unta meg, és bejelentette, ha az észak-koszovói szerb lakosság nem távolítja el maga az úttorlaszokat, kénytelenek lesznek ezt a katonák megtenni.
A KFOR az észak-koszovói úttorlaszok lebontásáról szóló döntését azzal indokolta, hogy a jarinjei és a brnjaki katonáikat hétfőtől mindenképpen szárazföldi úton tervezik megközelíteni és ellátni. Ezt megelőzően Erhard Drews KFOR-parancsnok megbeszélést tartott az észak-koszovói szerbek lakta községek vezetőivel, ezen a helyi vezetők arra kérték a KFOR-t, semmilyen akcióba ne kezdjen a négy szerb község szerdai ülése előtt, amelyen döntenek a felállított barikádok sorsáról is.
KÖNNYGÁZ ÉS GÁZSPRAY
A szerdai ülés azonban sikertelen volt, ugyanis a zvečani, a mitrovicai, a leposavići és a Zubin Potok-i szerbek képviselői csupán részleges áthaladást biztosítanak a KFOR katonáinak mindaddig, amíg a barikádok felállításának valódi oka meg nem szűnik. Emellett az EULEX küldetéséhez adott szerbiai hozzájárulás visszavonására szólították fel Belgrádot, követelték, hogy a Prishtinával folytatott párbeszéd az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és ne az Európai Unió védnöksége alatt folyjon tovább, valamint szerbiai rendőröket, katonákat kértek Észak-Koszovóba.
A KFOR alakulatai csütörtökön hajnali 4-kor érkeztek Zupče településhez, ahol könnygázt használva távolították el a barikádokon ülő szerbeket, majd valamivel később Jagnjenica településen néhány teherautó elvontatásával történt részleges úttorlaszbontás. A tüntetők és a katonák között patthelyzet alakult ki, annak ellenére is, hogy a katonák többször felszólították a tüntetőket, amennyiben nem hagyják abba a tüntetést, erőszakhoz fognak folyamodni. A tömegoszlatás folyamán a KFOR alakulatai könnygázgránátok mellett, több ízben használtak gázsprayt is, az összetűzésekben 22 polgári személy és 8 KFOR katona megsérült. A polgárok könnyebb sérüléseket szenvedtek el, a katonák sérüléseiről a KFOR nem adott ki információkat. Miután Uwe Nowitzki, a KFOR sajtófelelőse bejelentette, hogy a nemzetközi erők sikeres akciót hajtottak végre Zubin Potok községben, és a brnjaki határátkelőhelyen átvették az ellenőrzést Slaviša Ristić, Zubin Potok község elnöke felszólította a jagnjenicai polgárokat, hogy ne tágítsanak az úttorlaszokról és szervezetten álljanak ellen.
– Itt maradunk ha kell, akár egy hónapig is. Csak akkor mozdulunk el a barikádokról, ha a hátukat látjuk – bátorította a jagnjencai polgárokat Ristić.
Az összecsapásokat követően Kosovska Mitrovicából három autóbusznyi tüntető indult meg Jagnjenica felé, Gračanicában pedig felvonulással tiltakoztak a történések miatt, míg a Szerbiai Képviselőházban Gordana Čomić házelnök elutasította az ellenzéki pártok követelését, hogy a napirenden szereplő jogszabályok helyett Koszovóról tárgyaljanak a parlamenti képviselők. A Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt tüntetőleg kivonult a parlamentből.
Az indulatokat csak fokozta, hogy Peć településnél egy albán személy ismeretlen okok miatt rálőtt három szerb személyre, amikor azok megérkeztek telkükre. A támadó a szerb nemzetiségű polgárok telkén tartózkodott. Egy férfi meghalt.
PUSKA HELYETT ÉSSZEL
Az előállt helyzettel kapcsolatban kora reggel először Boris Tadićszerb államfő állt a nyilvánosság elé, azt követelve a KFOR-tól és az EULEX-től, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, az észak-koszovói szerbségnek szánt üzenetében pedig arra intette a községek elöljáróit, hogy a polgárok érdekét figyelembe véve hozzanak meg minden döntést. Később Vuk Jeremić szerb külügyminiszter annyival egészítette ki az államfő nyilatkozatát, hogy az észak-koszovói szerbek éljenek a békés tüntetéshez való demokratikus jogaikkal, és a tüntetések alatt ne folyamodjanak más eszközökhöz. Milivoje Mihajlović, a szerb kormány sajtóirodájának vezetője bejelentette, hogy a szerb kormány mindent megtesz az előállt helyzet lecsillapítása, valamint az észak-koszovói szerbek és a KFOR közötti kommunikáció újraindítása érdekében.
– Újra tárgyalóasztalhoz kell ülni – mondta a sajtófelelős.
Az észak-koszovói szerb községek vezetői ugyanakkor azzal vádolták meg a KFOR-t, hogy szerbellenes és militarista.
– A KFOR szerbellenes és militarista része fenyegető viselkedéssel, előre elgondoltan szakította meg velünk a megbeszéléseket, pedig hajlandóak voltunk a kompromisszumra – nyilatkozták a szerb községek vezetői.
Dragan Šutanovac szerb védelmi miniszter leszögezte, ha a 90-es évekbeli gyakorlat szerint kísérli meg Szerbia megoldani a problémát, ugyanoda jut, mint tíz évvel ezelőtt. Kiemelte, Szerbiát nem puskával, hanem ésszel kell megvédeni.
