2024. július 16., kedd

Heckenast Gusztáv 200 éve

Aligha talál az ember az év végi számvetésre alkalmasabb színhelyet, mint az Országos Széchényi Könyvtár Vállalkozás, kultúra, polgárosodás című kiállítása, melyet Heckenast Gusztáv születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett a nemzeti intézményünk. A három kiállító terem látványa az egyik legcsodálatosabb magyar korszakból, a XIX. századból merített példán teszi kézzelfoghatóvá az egyéni helytállás és a közösség szolgálata kérdésének kölcsönös feltételezettségét, tanulságai pedig útmutatóként is értelmezhetők.

Heckenast Gusztáv, a „vállalkozó polgár” neve szorosan összefügg Landerer Lajoséval, hiszen a társulásuk nyomán 1840-ben létrejött könyvkiadói, könyvkereskedői és nyomdai műintézet hosszú évtizedeken át meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. Nem véletlenül áll a mostani „műhely” közepén az a hatalmas sajtóprés, amelyen Petőfi és lelkes ifjú társai 1848. március 15-én kinyomtatták a Nemzeti dal t, és a Mit kíván a magyar nemzet? című kiáltványukat. Hogy a német származású vállalkozók abban a történelmi pillanatban készségesen engedelmeskedtek a „gyöngéd erőszaknak”, az a részükről megnyilvánuló hazafias lelkesedéssel magyarázható: polgárként és hazafiként felismerték a nemzeti felemelkedésünk soha vissza nem térő, nagy pillanatát. Heckenast Gusztáv 1811-ben Kassán született, de inaséveit már sógorának, Wigand Ottó göttingai származású könyvkereskedő és könyvkiadó 1827-ben megnyitott pesti üzletében töltötte. Wigand még tipikusan német vállalkozó volt, 1827 és 1832 között 67 könyvet jelentetett meg Pesten, ebből 28-at magyar és 39-et német nyelven, otthonában azonban már a magyar reformkori nemesi értelmiségének legjelesebbjei adtak egymásnak találkát. Ez lehetett az oka annak is, hogy 1833-ban sebtében Lipcsébe iramodott, üzletét pedig Heckenast Gusztávra hagyta, aki folytatta az elődje ténykedését. Az 1838-as árvíz majdnem őt is tönkre tette, de mint a bukást nem ismerő polgár, ezen a gondon is fölülkerekedett: az akkor elengedett adóból 8000 kötettel megalapította az első magyar kölcsönkönyvtárat. 1841 januárjában már Heckenast és Landerer a kiadója Kossuth Lajos frissen indított lapjának, a későbbi ribillió egyik műhelyének tekintett Pesti Hírlap nak. A forradalom és szabadságharc vihara könyvkiadói üzletüket is megtépázta, 1849 után Heckenast úgy vezette a vállalkozást, hogy Landerer hosszú éveken át bujdosott. Mégis, Wigand Ottó kiadói statisztikájának ismeretében érdemes feljegyezni: a Heckenast–Landerer cég működése során 1834–1873 között 1050 művet jelentetett meg 1531 kötetben, ebből 919 művet magyar nyelven 1363 kötetben, 109 német nyelvű munkát pedig 139 kötetben. Jelentős mértékben nekik volt köszönhető a magyar könyvnyomtatás első fölvirágzásának roppant gazdagsága is. A klasszikus szépirodalom – Bajza József, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Jósika Miklós és Virág Benedek munkái – mellett ők adták az olvasók kezébe az olyan, mai is nélkülözhetetlen könyveket, mint Fényes Elek Magyarország leírása (1847) című munkája, Palugyay Imre Megye rendszer hajdan és most (1844), és a Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása I–IV. kötetét (1852–1855), Horváth Mihály öt kötetes hatalmas művét, a Magyarország történeté t (1860–1863), Nendtvich Károly Amerikai utazásom (1858), Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon (1861), Boross Mihály Magyar krónika, azaz a magyar nemzet története a legrégibb időktől fogva, a legújabb időig, minden nevezetes történeti esemény évszerinti előadásával (1868) című munkáját is. S hogy a hazai tájainkat sem kerüljem el, a Heckenast–Landerer jelentette meg Szalay László A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz (1861) című tanulmányát, a Fiume és környékének tájrajza – Természettudományi, orvosi, statisztikai stb. tekintetben (1869), és a két térképpel is ellátott Az eszék-sziszeki vasút kérdése (1869) című köteteket is. 1873-ban azután Heckenast Gusztáv is visszavonult, s cégét átadta a Franklin-Társulatnak, ő pedig haláláig Pozsonyban élt. Ha visszapillantott, láthatta, hasznos élete során hazafiúi lelkesedéssel társával együtt ő teremtette meg Magyarországon a valóban igényes könyvkiadás intézményes alapjait.