Politikával átitatott médiaközvita

Újrafogalmazták, mi számít a tájékoztatás kapcsán közérdeknek, miként valósítható az meg, pontosították a projektalapú pénzelés folyamatának részleteit, egységes tájékoztatási rendszer felállítását helyezték kilátásba, nyilvántartásba veszik a médiatartalmakkal szolgálókat, szélesítették az újságírók jogait és pontosították munkajogaikat, felügyelőség megalakítását szorgalmazzák az újságírók tevékenységét veszélyeztető törvénytelenségek felderítésére – ezek a tájékoztatásról és médiáról szóló új törvénynek a legfontosabb változásai. Erről, továbbá az elektronikus sajtóra vonatkozó jogszabály részleteiről tartottak tegnap közvitát Újvidéken, a városi képviselő-testület nagytermében, ahol számos módosítási javaslat hangzott el a törvények tervezeteinek szövegeire, a vitát azonban meglehetősen beárnyékolták a politikai jellegű megjegyzések, a média világát meghatározó megosztottságnak a megnyilvánulásai is.

Attól függően, ki melyik újságíró-egyesület tagja, a „másik” tábort vádolta meg a szerbiai médiatéren uralkodó helyzetért, a nyomdafestéket nem tűrő cikkek megjelenéseiért, ezért a vita során nemegyszer kellett a moderátornak figyelmeztetnie arra, hogy ez nem képviselőházi ülés, itt nem retorikai fordulatokra és az ellenfél bemocskolására, majd viszontválaszokra és bekiabálásokra van szükség, hanem magát a törvényszöveget jobbá tevő gondolatokra, javaslatokra.

Dr. Mihailo Jovanović művelődési és tájékoztatási miniszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy demokratikus alapelveken nyugvó törvénytervezet íródott, mely figyelembe vesz minden, a média területét érintő európai irányelvet és elvárást. Fontos eredménynek, előrelépésnek nevezte, hogy a projektalapú finanszírozást is részletezi, pontosítja a szöveg, ahogyan azt is, hogy most először ez a minisztérium is alapíthat felügyelőséget, mely részletesebb kivizsgálást végezhet el a médiaházakban dolgozókat érő esetleges törvénytelenségek kapcsán. A szöveg nagy hangsúlyt fektet a kiskorúak védelmére, szabályozza a valóságshow-k területét, de figyelembe veszi a fogyatékossággal élők jogainak érvényesítését is – fogalmazott.

„TÚLSZABÁLYOZOTT” KISEBBSÉGI MÉDIA

Az új törvénytervezet, természetesen, a kisebbségi nyelvű sajtóra vonatkozó rendelkezéseket is megfogalmaz. Ezekkel kapcsolatban a helyszínen Kabók Erika újságíró, napilapunk nyugalmazott munkatársa, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja elmondta, bizonyos változtatások eszközölésére mindenképp szükség van. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi médiának nemcsak tájékoztatási, hanem identitásmegőrző, anyanyelvápoló, nyelvművelő szerepe is van, ezzel összhangban és éppen ezeknek a feladatoknak a tudatában kell vizsgálni a sajtót érintő kérdéseket is. Kifogásolta, hogy a tervezet értelmében a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnének igazgatóbizottsági tagok a médiaházakban – a kisebbségeknek, mint mondta, nincsen olyan erőteljes potenciáljuk, hogy annyi szakembert „termeljenek ki”, amennyivel efféle megkülönböztetést lehetne tenni, ezért azt a megoldást javasolta, hogy a nemzeti tanácsok vezetőségének tagjai, tisztségviselői ne pályázhassanak erre a tisztségre, de a tanácstagok már igen. Hasonló okokra hivatkozva elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy öt év médiavezetői tapasztalathoz kössék az igazgatói megbízatás elnyerésének lehetőségét. Javasolta, hogy öt év bármilyen jellegű cégvezetői tapasztalata legyen az elv, vagy meghatározatlan idejű korábbi médiavezetői tapasztalat. Bírálta, hogy a nemzeti tanácsi alapítású médiaházakban ki kellene kérni a szerkesztőség véleményét titkos szavazás révén a főszerkesztő-jelöltek kapcsán, s ennek kötelező érvényűnek kellene lennie, bármit is jelentsen ez a megfogalmazás. Mint mondta, ez a módszer már kihalt, régimódi megoldásnak számít, ráadásul ilyen megkötés csak a kisebbségi szerkesztőségek esetében szerepel a tervezetben, a többségi nyelvű média esetében szó sincs róla. Mint mondta, hagyják meg annak lehetőségét, hogy a médiaházak saját alapszabályaik szerint szabályozzák az említett kérdést.

SOKKHATÁSNAK KITETT ÖNKORMÁNYZATOK

A Kabók Erika által elmondottakhoz a közvitán Lulić Emil MNT-hivatalvezető is csatlakozott, aki a hiányosságok jogi aspektusaira mutatott rá.

A főszerkesztőjelöltekről szóló szerkesztőségi titkos szavazás esetében alkalmazott „teljes tiszteletben tartás” megfogalmazás kapcsán mondta el, hogy a jog nem ismer ilyen terminust, ami ennélfogva különféle értelmezésekhez vezethet, így a törvény minőségi romlását okozhatja.

A helyi önkormányzatokban foglalkoztatottak nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet Vranić Váradi Lívia magyarkanizsai protokollügyi és tájékoztatási megbízott, mint mondta, sokkolta, hogy a törvény mennyi új feladattal terheli majd a projektfinanszírozás kapcsán az önkormányzatokat, miközben a minisztérium nem hajlandó megerősíteni azokat annak érdekében, hogy elegendő emberállománnyal, kapacitással rendelkezzenek a rájuk bízott munka elvégzéséhez. Arra szólította fel a minisztert, hogy tegyen meg mindent a pozitív irányba mutató változásokért.

Az újvidéki közvitán Željko Bodrožić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke kifejtette, a jelenlegi törvényben, de az új tervezetben is rengeteg a jó megoldás – a rossz hír az, hogy hiába, ha a gyakorlati alkalmazás elmarad, márpedig ez jellemző a szerbiai média világára, ezért van akkora szakadék ma a szférán belül az újságírói kódexet betartó és hanyagoló orgánumok között.