Szabadságot szerető nép

Vajdaság magyarsága tegnap a bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú sírjánál, gyászmisén és koszorúzással rótta le kegyeletét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete emlékező beszédet mondott.
– A délvidéki magyarság igenis tiszteli a hőseit. Nemcsak azért, mert sokan kötődnek ehhez a tájegységhez, hanem azért, mert nagyon sokunk őse is valamilyen formában részese volt az akkori szabadságharcnak és az utolsó győztes csata is ebben a térségben, Kishegyesen történt. Ilyen értelemben azt gondolom, fontos az, hogy megemlékezzünk azokról az emberekről, azokról a vértanúkról, akik az életüket áldozták a szabadságért. A magyar nép egy szabadságot szerető nép, és nekünk ma, akik politikával foglalkozunk, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a közösséget képviselni tudjuk. Ehhez pedig összefogásra és a közösség támogatására is szükség van – hangsúlyozta Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy a 21. században szabadon élünk. Viszont ma is ki kell állnunk az erőközpontok önös és egyedi akarataival szemben.
– Ezért óriási jelentőségű, hogy az itt élő magyarok szabadon, a naptárban számukra piros betűs napon eljöjjenek és kifejezzék az együttlevést és az összetartozást. Különös jelentősége van annak is, hogy itt Szerbiában mindez lehetséges. Mert mind a ketten szabadságszerető nemzet vagyunk, és azt gondolom, hogy pont az ilyen megemlékezésen a vajdasági magyarság megjeleníti azt az összekötő kapcsot és azt a hidat, amely nélkül nem lehetünk sikeresek, sem magyarok, sem szerbek – mondta Magyar József.

Kiss Ernő dúsgazdag elmagyarosodott örmény család sarjaként látott napvilágot. A családnak hatalmas birtokai voltak, ő pedig katonai pályát választott magának. Karrierje szélsebesen haladt a ranglétrán. Negyvennégy évesen már ezredes volt. A forradalom letörése után orosz, majd osztrák fogságba került. Kivégzése után holtteste hat hétig az aradi temető jeltelen sírjában volt. Onnan Katalinfalvára, 16 esztendő után pedig Elemérre, a család által építtetett templomba szállították földi maradványait. Kiss Ernő volt a második aradi vértanú, akinek szobrot emeltek a Délvidéken és az egyetlen, akinek földi maradványai itt leltek örök nyugalomra. Az Emléktemplomban 1969 óta minden október 6-án Magyarország belgrádi nagykövete koszorúzott, a közvélemény kizárásával. A kilencvenes évek elejétől vannak szervezett megemlékezések.

A Szent Ágoston Emléktemplomban bemutatott tegnapi gyászmisét ft. Tapolcsányi Emánuel nagybecskereki plébános celebrálta. Az egybegyűltekkel megosztotta gondolatait nt. Kovács Csaba, magyarittabéi lelkipásztor is.

A megemlékezés szervezője a nagybecskereki Petőfi MME volt.

– Nagybecskerekhez két aradi vértanú is köthető. Minden október 6-a előestéjén az Emmanuel kamarakórus szervezésében városunk szülöttjére, Lázár Vilmosra emlékezünk a nagybecskereki székesegyházban, ahol a domborműve és az emléktáblája található. Itt viszont Eleméren, a Szent Ágoston-templomban, ahol Kiss Ernő földi maradványai nyugszanak, az ő családja által építtetett templomban reá emlékezünk – mondta Jenovay Lajos, az egyesület elnöke.

A tizenhárom aradi vértanúból négyet a Délvidék adott. Schweidel József zombori, Leiningen Westerburg Károly ugyan németországi születésű, de felesége révén törökbecsei nagybirtokos lett. Kettőnek, Lázár Vilmosnak és Kiss Ernőnek a sorsa pedig Nagybecskerekhez kötődik.

Az Emléktemplom előtt koszorúzott Magyarország küldöttsége, az MNT, a VMSZ, a VMMSZ, valamint a civil szervezetek és egyesületek képviselői. Kiss Ernő szentély alatti sírjánál Magyar József nagykövet, Fremond Árpád, az MNT elnöke és Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke helyezte el a kegyelet virágait.