Október 2-án a virtuális térben kezdődött meg a Magyar Nemzeti Tanácsnak a 2024 és a 2029 közötti időszakra szóló Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiája tervezetének közvitája, tegnap pedig Szabadkán, a Magyar Médiaházban vette kezdetét a háromállomásos, hagyományos közvita. Itt a dokumentum ismertetését követően minden érdeklődő és érintett kifejthette véleményét az említett stratégiai dokumentumról.
Az MNT számára fontos volt, hogy bárki hozzászólhasson a stratégia tervezetéhez, ezért szerveznek a héten három településen közvitát – emelte ki az egybegyűlteket köszöntő Fremond Árpád elnök. Rámutatott, a keresztény értékrend nyomán építkező médiatevékenység a cél, erre a szempontra alapozták a stratégia tervezetét, amely számos javaslatot fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedések révén lehet színvonalasabbá tenni a magyar nyelvű tájékoztatást. A szakmaiság erősítése, továbbképzések, az archiválás, etikai kódex kidolgozása, továbbá fejlesztések a médiaházakban – sorolta a dokumentumba foglalt terveket Fremond Árpád.
A stratégia tervezetében a kritika is megjelenik, de úgy, hogy a jellemző hiányosságokra megoldást javasol – jegyezte meg Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja. Rámutatott, a javasolt intézkedések emellett az újságírói szakma presztízsének erősítését hivatottak szolgálni. Sok hiányosság jellemző a vajdasági magyar médiában, és mivel a szakmaiság erősítése az egyik legfontosabb cél, ezért a képzések több formáját tervezik meghonosítani a médiamunkások számára – hangsúlyozta Kabók Erika.
A terveket lajstromba véve Kabók Erika szót ejtett egyebek mellett a mentorprogramról, valamint az újságíró-iskoláról, a sajtónyelv romlását megállítani hivatott nyelvművelő képzésekről, az etikai kódex kidolgozásáról, a médiatalálkozóról, továbbá annak fontosságáról, hogy a tájékoztatási pályázatokon a magyarul vagy a magyarul is tájékoztató médiumok az adott területen élő magyarság részarányával összhangban részesüljenek pénzeszközökben, valamint arról, hogy a támogatás ellenére a magyar nyelvű média nem kényelmesedhet el, azaz meg kell próbálnia minél eredményesebben részt venni a piaci versengésben. A fejlesztésekre kitérve Kabók Erika emlékeztetett, hogy a jelenlegi legnagyobb tájékoztatási beruházás a Forum-házban, a Magyar Szó újvidéki székházában zajlik, ha ez befejeződik, a Forum-ház remélhetőleg a vajdasági magyarság egyik szellemi központjává avanzsál.
A közvita befejezését követően a kiegészített stratégiatervezet a Tájékoztatási Bizottság elé kerül, és ha elfogadja, az MNT tűzi napirendjére – magyarázta a folytatásban Kozma Lívia, a Tájékoztatási Bizottság elnöke, a továbbiakban pedig a média és az újságírók iránti közbizalom visszaállításának fontosságáról beszélt. Szavai szerint ennek a szakmaiság az egyik alapja.
Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke a Szerb Alkotmány a tájékoztatás joggal kapcsolatos szakaszát idézte: „Mindenkit megillet a közérdekű kérdésekről való hiteles, átfogó és kellő időben történő tájékoztatáshoz való jog, és a tömegtájékoztatási eszközök e jogot kötelesek tiszteletben tartani.” A kisebbségek nyelvén történő tájékoztatást az alaptörvény kollektív jogként fogalmazza meg, ennek pedig a nemzeti tanácsok az érvényesítői, emelte ki, mondva, hogy az MNT a tájékoztatással kapcsolatos felhatalmazásai ennek nyomán jogszabályokból fakadnak.
Közösségépítő szerepünket csak úgy tölthetjük be, ha a saját kis közösségünk, a szerkesztőség is erős marad – fogalmazott Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője (Molnár Edvárd felvétele)
A TÁMOGATÁS CÉLJÁVAL MEGFOGALMAZOTT TERVEK
A folytatásban mások mellett az MNT alapításában működő médiaházak vezetői szólaltak fel, mindenekelőtt a saját médiaházukban kihívásként megjelenő körülményekről beszámolva.
Alapos és átfogó a stratégia tervezete, nem diktatórikus módon akarja megszabni a szerkesztőségeknek a tennivalókat, hanem támogatóan tűzi ki a célokat, amelyek megvalósításában a nemzeti tanács támogatást is nyújt – emelte ki Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője.
– Erre azért is szükség van, mert az olvasói szokások megváltozása miatt nemcsak nálunk, hanem világszerte tapasztalhatjuk a nyomtatott sajtó leépülését. A Magyar Szót elsősorban a nyomtatott sajtó jövője érinti, azért is, mert az ország egyetlen, kisebbségi nyelven megjelenő napilapja, továbbá nyolcvanéves hagyománnyal rendelkezik, és megszűnése a teljes vajdasági közösség kulturális leépülését (f)okozná. Közösségépítő szerepünket csak úgy tölthetjük be, ha a saját kis közösségünk, a szerkesztőség is erős marad – fogalmazott Varjú Márta, aki az előfizetők körének bővítésével kapcsolatos tervekről, valamint az újságolvasás fiatalabb generációkkal való megszerettetésének fontosságáról is beszélt.
BÍRÁLAT IS ELHANGZOTT
Tőke János, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója alaposnak és fontosnak minősítette a stratégiatervezetet, majd a folytatásban sajnálatának adott hangot, amiért a dokumentumban nem tesznek említést az alapítvány gondozásában működő hírportálról. Szavai szerint utóbbi uniós pályázatokon pályázik sikeresen, fejlődő és mind gyakrabban idézett sajtóorgánum. Tőke János értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az MNT küldöttsége az ígéretek ellenére nem látogatott el az alapítvány székházába. A Sajtószabadság Alapítvány igazgatója nem ért egyet a dokumentumban olvasható megfogalmazással, miszerint a keresztény értékrend szerint építkező médiatevékenység a cél, szerinte egy médiastratégiának semmi köze a valláshoz.
Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság fő- és felelős szerkesztője azt kifogásolta, hogy a dokumentum nem a vajdasági magyar médiafogyasztási szokásokat mérő releváns kutatásokon alapszik. Megjegyzést tett a dokumentumban említett egyik vállalás, nevezetesen a pluralizmus támogatásával kapcsolatban. Érvelése szerint amíg bizonyos médiumokat még csak nem is említenek a dokumentumban, addig nem lehet pluralizmusról beszélni.
Alapos és körültekintő a dokumentum, noha nem hibátlan – jegyezte meg Pressburger Csaba, az Autonómia Portál munkatársa, majd kérdést tett fel az újságíró-iskolával kapcsolatban. Értékelése szerint ennek tekintetében a tervek pontosítást igényelnek, valamint megjegyzést tett a keresztény értékrend nyomán építkező médiatevékenység megfogalmazás vonatkozásában. Szerinte egyrészről nem világos, hogy ez pontosan mit jelent, másrészről pedig felmerül a kérdés, hogy mi van a nem keresztény felekezetekhez tartozó, továbbá az ateista vagy az ebben a tekintetben nem állást foglaló médiafogyasztókkal.
Személy szerint azt gondolom, hogy nincsen teljesen független sajtó és újságírás, hiszen minden egyes újságírónak van egy saját értékrendje, saját szemszögéből és világnézetéből közelíti meg a témákat – jegyezte meg Fremond Árpád MNT-elnök a közvita összegzésekor (Molnár Edvárd felvétele)
VÁLASZ AZ ÉSZREVÉTELEKRE
A közvita Fremond Árpád összegzésével, illetve a feltett kérdésekre adott válaszaival fejeződött be. Érdemes elemezni, hogy vajon létezik-e teljes mértékben szabad sajtó vagy újságíró – jegyezte meg.
– Személy szerint azt gondolom, hogy nincsen teljesen független sajtó és újságírás, hiszen minden egyes újságírónak van egy saját értékrendje, saját szemszögéből és világnézetéből közelíti meg a témákat. Ez eddig is így volt, napjainkban esetleg csak kiéleződött. Az MNT egyetlen médiaház szerkesztéspolitikájába sem szól bele. A mi feladatunk az, hogy szakmailag képezzük az újságírókat, és segítsük azokat a médiaházakat, amelyekről azt gondoljuk, hogy közösségépítők. A nemzeti tanács jelenlegi összetételét legitim úton választották meg a polgárok, bárki részt vehetett a nemzeti tanácsi választásokon. A nemzeti tanács, amelyiknek az elnöke vagyok, egy jobboldali-jobbközép nemzeti tanács, ennek igenis fontos a keresztény értékrend és a közösség építése. A vajdasági magyar választók 80 százaléka ezt az értékrendet képviseli. Ki kell mondani világosan, hogy ha bizonyos portál nem közösségépítő tevékenységet folytat, akkor nem biztos, hogy annak bele kell kerülnie a stratégiába. Mindazonáltal mi nem zárkózunk el, továbbra is szeretnénk ellátogatni a Családi Körbe, a sajtótájékoztatóimra is mindenféle sajtó képviselőit meghívom. Gyurkovics Virágnak igaza van abban, hogy közvélemény-kutatást kellett volna végezni, a mulasztást pótoljuk – fejtette ki Fremond Árpád.
A közvitasorozat ma Nagybecskereken folytatódik, 11 órai kezdettel a Szathmáry Karolina Kollégiumban szervezik meg, majd október 13-án, szintén 11 órától Újvidéken, a Magyar Szó székházában. Online térben október 16-ig tart a közvita, írásban a hozzászólásokat az office@mnt.org.rs villámpostacímre várják.
Nyitókép: A javasolt intézkedések egyebek között az újságírói szakma presztízsének erősítését hivatottak szolgálni – tájékoztatott Kabók Erika (Molnár Edvárd felvétele)
