Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának nevében támogatólag szólt a Szerbiai Kormány 2024. évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatról, illetve az ülés napirendjén szereplő egyéb törvényjavaslatokról is a köztársasági parlament mai, második ülésszakának első ülésén.
A VMSZ nevében elégedettségüknek adott hangot, amiért a Magyar Nemzeti Tanács által, nyilvános közvita során megfogalmazott, a tájékoztatásról és médiáról szóló törvénytervezet szövegére vonatkozó észrevételeit, javaslatait az Információs és Hírközlési Minisztérium elfogadta.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy továbbra is közérdekként kezelendő a Szerb Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek tagjainak tájékoztatása, amely a jövőben is változatlan formában valósul meg, mind a közszolgálatokon, mind pedig a projektek versenyképes társfinanszírozásán keresztül. Továbbá, ami talán még fontosabb, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai számára adott az elektronikus és a nyomtatott sajtó kiadását szolgáló intézmények és cégek létrehozásának lehetősége.
A törvény a médiastratégiában foglalt intézkedéseket úgy valósítja meg, hogy ne csorbítsa a nemzeti kisebbségek tagjainak szerzett jogait, különös tekintettel az anyanyelvi tájékoztatáshoz való kollektív jogokra. Hozzátette:
„A köztájékoztatási és médiatörvény újító jellege, hogy megfelelő finanszírozási mechanizmusokat irányoz elő azoknak a médiáknak, amelyek kiadóit a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai alapítják, ezúttal nem a törvény átmeneti és záró rendelkezései révén, hanem átgondolt és előrelátó törvényi rendelkezésekkel. Másrészt az elektronikus médiáról szóló törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait továbbra is az Elektronikus Médimumokat Szabályozó Testület (REM) felhatalmazott támogatóiként ismeri el, ami lehetővé teszi számunkra, hogy sajátos igényeinkkel és problémáinkkal jelen legyünk ennek a szabályozó testületnek a munkájában, valamint valamint megoldási javaslatokkal segítsük azt.”
Ökrész Rozália felszólalásának középpontjában a Szerb Köztársaság 2024- es költségvetéséről szóló határozati javaslat állt.
Amint fogalmazott: „a Pásztor István által vezetett Vajdasági Magyar Szövetség a Szerb Köztársaság Kormányával való aktív együttműködés révén elkötelezett Szerbia további gazdasági megerősítésének politikája mellett".
– Meggyőződésünk, hogy továbbra is az állampolgárok életszínvonalának javítását, a foglalkoztatás megőrzését, a gazdaság és a vállalkozói szellem erősítését kell prioritásként kezelni. Kiemelt hangsúlyt érdemes fektetni a mezőgazdaság támogatására, valamint a beruházások megvalósítására az infrastruktúra, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, a turizmus, a kultúra, a sport területén. Az ágazati elemzések azt mutatják, hogy az ipari termelésben, az építőiparban és a mezőgazdaságban növekedést könyvelünk el, a kereslet enyhe növekedésével a kiskereskedelem helyzete jobb, az élelmiszerárak stabilizálódnak, az infláció csökken. Úgy gondoljuk, hogy az idei és a tavalyi költségvetési javaslatot is nagy körültekintéssel tervezték, ami reményt ad arra, hogy a költségvetési folyamatok még a vártnál is jobbak lesznek. Szerbia bankszektora stabil, az állampolgárok és a vállalkozások betétei biztonságban vannak. A lakosság megtakarításai évről évre nőnek, ami a pénzügyi rendszer fenntarthatóságába és biztonságába vetett bizalom mutatója. Ma a polgárok megtakarításai elérik a 15 milliárd eurót.
A képviselő asszony hangsúlyozta, a Vajdasági Magyar Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja a Szerb Köztársaság 2024-es költségvetési javaslatát két nézőponton keresztül elemzi: az első a következő évre vonatkozó konkrét projektekre meghatározott költségvetési tételeket és összegeket, a második pedig hétéves kontextust – tehát egyes területeken elért eredményeket elemzi a 2016- 2023. időszakra vonatkozóan.
„Figyelemmel kísérjük az elért előrehaladást, különösen a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós megállapodása által meghatározott területeken, a referenciaév pedig 2016, amikor is megvalósulnak bizonyos vajdasági beruházások és fejlesztések, amelyek a helyi fontosságon túlmutatók a Szerb Köztársaság kormányának prioritásai közé kerültek: például a magyar-szerb vasúti projektek, a szabadkai Nemzeti Színház, az Y-elágazás, a Szabadka-Szeged vasútvonal. A kulcsszó számunkra a folytonosság. Az együttműködés folyamatossága és a tőkeprojektek megvalósításának támogatása, különös tekintettel a vajdasági projektekre."
Ökrész Rozália kiemelte továbbá a Szerb Köztársaság Kormánya és Magyarország Kormánya között az infrastrukturális beruházások területén megvalósuló együttműködést érintő projekteket.
– A beruházások legnagyobb részét természetesen az általam már említett magyar-szerb vasút projekt teszi ki 38 milliárd dinárra, ami 2024- et illeti. 2025-ös évre, amikor a munkálatok befejezésére számíthatunk, 4,3 milliárd dinárt különítettek el – mondta. – A horgosi határátkelő újjáépítésének és bővítésének munkálatai 2022 márciusában kezdődtek. A kereszteződés 16 forgalmi sávról 24 sávosra történő átépítésével és bővítésével a meglévő áramlási kapacitások 50 százalékkal nőnek, és a terminálon, az ország ki- és bejáratán végzett munkák mellett a projekt a az autópálya megközelítési szakasza. A Horgos-Röszke határátkelő a 10-es európai folyosó része, és az országunkon áthaladó tranzitforgalom egyik kiemelt pontja. Évente több mint 6,5 millió utas és több mint egymillió jármű halad át rajta. A szerződött munkák értéke mintegy 2 milliárd dinár. A 2024-es költségvetési javaslat 400 milliót különített el, ezzel a munkálatok várhatóan befejeződnek, így a 2025-ös és 2026-os évre nem terveznek forrást.
A képviselő asszony felszólalásából megtudhattuk, Palics turisztikai célponttá való fejlesztésére folyamatosan biztosítanak forrásokat. A 2024-re tervezett költségvetésben 10 millió dinárt különítettek el a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére.
A nagykikindai ivóvíztisztító építésének befejezését 2024-re tervezik, 180 millió dinárral.
Továbbá a kiutalt 3 milliárd dinárból jövőre kell befejeződnie a Vajdasági Klinikai Központ rekonstrukciójának is.
A nemzeti kisebbségek helyzetének javítására, a kisebbségi nemzeti tanácsok munkájára elkülönített források is kis mértékben ugyan, de nőnek. Tervezetten 332 és fél millió dinárt tesznek majd ki.
Siniša Mali pénzügyminiszter pozitívan reagált Ökrész Rozália felvétéseire, a beruházásokat illetően is és dicsérettel illette a szerb-magyar együttműködés mértékét és hatásait.
Nyitókép: Képernyőfelvétel, Szerbiai RTV/RTS
