Szerbia egyre jobb üzleti légkört teremt a külföldi befektetők számára, megfelelő helynek számít, ha valaki a biotechnológia és a mesterséges intelligencia területén szeretne befektetni – hangsúlyozta tegnap Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által szervezett Nyugat-balkáni Beruházási Csúcstalálkozón Ana Brnabić miniszterelnök. Szerbiának, tette hozzá, professzionális munkaereje van, a kormány minden eddiginél többet fektet az oktatásba és a közúti infrastruktúrába. Emlékeztetett arra, hogy a Financial Times üzleti szaklap is közzétett egy jelentést, amely szerint hat olyan helyi önkormányzat is található Szerbiában, amely a tíz legjobb befektetési helyszín egyikének számít. A kormányfő köszönetet mondott az EBRD-nek a korábbi együttműködésért és a tudományos-technológiai parkok építésében nyújtott segítségéért, és kiemelte, közös cél, hogy a szerb gazdaságot a technológiai megújulás vigye előbbre.
– Az elmúlt 10–12 évben Szerbia teljesen megváltozott. A szerb bruttó hazai termék jelenleg csaknem 70 milliárd eurót tesz ki, míg 2027-ig várhatóan eléri a 100 milliárd eurót is – emelte ki beszédében Brnabić, majd azokról a fő infrastrukturális projektumokról beszélt, amelyeknek a végrehajtása időszerű Szerbiában. Ezek között előtérbe helyezte az utak összekapcsolását, az autóutak és gyorsvasutak kiépítését, amelyek jobban összekapcsolnák a régió egészét is, ezáltal kedvezőbb üzleti környezetet teremtve. Emellett emlékeztetett arra, hogy Szerbia gáz-interkonnektort létesített Bulgáriával közösen, annak érdekében, hogy az energiahordozót Azerbajdzsánból is beszerezhesse az állam, ezzel tovább diverzifikálja az energiaellátási útvonalakat. Kitért arra is, hogy ugyancsak az EBRD-vel közösen azon munkálkodik országunk, hogy egész Szerbiát lefedje gyors és megbízható internet-hálózattal. Várhatóan a jövő év végére elkészül ez az igényes digitális kapcsolatrendszer is – állapította meg a kormányfő Londonban.
Brnabić közölte, Szerbiába tavaly rekordmennyiségben, 4,5 milliárd euró értékben érkezett közvetlen külföldi beruházás. A külföldi állampolgárok számára kiadott munkavállalási engedélyek száma is rekordnak számított 2023-ban, 52 ezret tett ki – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy maga Szerbia több befektetést vonz, mint a nyugat-balkáni régió összes többi országa. A következő évtizedben, a várakozások szerint várhatóan 550 ezer új munkahely létesül az országban – mutatott rá a miniszterelnök.
Beszédében Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Unió növekedési terve a Nyugat-Balkán számára lehetőséget kínál a régió helyzetének teljes megváltoztatására. Megjegyezte, hogy a befektetőket vonzza, hogy tudják, zöld energiaforrásokhoz férhetnek hozzá, valamint az, hogy létezik jogállamiság és korrupció elleni harc az érintett államokban. Rámutatott arra is, hogy a magánszféra és az állami szféra partnerségének fejlesztése is kedvező üzleti környezetet teremt, kihat a befektetők érkezésére.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos videókapcsolat révén szóltak a konferencia vendégeihez. Mindketten megerősítették, hogy a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van, és hogy a bővítés továbbra is prioritás marad mind a régió vezetői, mind a brüsszeli tisztségviselők számára. Ezzel együtt rámutattak viszont arra is, hogy ezt a folyamatot az eredményekre, az érdemekre kell alapozni. Mint közölték, tudatában vannak annak, hogy a bővítési folyamatnak fel kell gyorsulnia, de a régió országainak is fontos reformokat kell még végrehajtaniuk. Az EU magas rangú tisztségviselői arra buzdították a Nyugat-Balkán vezetőit, hogy használják ki az uniós növekedési terv nyújtotta lehetőségeket, és abbeli meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a hatmilliárd eurós keret hozzájárul majd ahhoz, hogy a régió elérje az EU fejlettségi átlagának 75 százalékát.
Nyitókép: Ana Brnabić (Fotó: Beta)
