Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) jelentésében, illetve ajánlásaiban nincs a választások elcsalására utaló bizonyíték, és ezzel kapcsolatos bírálatot sem fogalmaztak meg. Az ajánlásokból egyértelmű, hogy igazságos, tisztességes és transzparensek voltak a választások Szerbiában, vagyis eleget tettek a demokratikus normáknak – hangsúlyozta többek között Ana Brnabić kormányfő, arra a jelentésre reagálva, amelyet az ODIHR adott ki a decemberben megtartott szerbiai választásokkal kapcsolatban.
A kormányfő még azelőtt tartotta meg tegnapi sajtótájékoztatóját, mielőtt az ODIHR nyilvánosságra hozta a végső jelentését. Mint mondta, kénytelen volt így tenni, mert egyes médiumok (a United Group keretében működők) már korábban megjelentették a jelentés egyes részeit.
– Fontos, hogy ez a jelentés végre pontot tett a több hónapja tartó bizonytalanságra, illetve hazugságokra, és a választások elcsalásáról szóló értelmetlenségre – állította Brnabić.
Szerbiában december 17-én előrehozott köztársasági, tartományi és 65 városban, köztük Belgrádban is, önkormányzati választásokat tartottak. Ezt követően a hazai és nemzetközi megfigyelők is szabálytalanságokat állapítottak meg, közöttük az ODIHR is a december 18-án kiadott előzetes jelentésében a szabálytalanságok mellett a közforrásokkal való visszaélést emelte ki, valamint Aleksandar Vučić államfő médiadominációját. Az ellenzéki pártok egy része a hatalmon levő Szerb Haladó Pártot azzal vádolta meg, hogy elcsalta a választásokat, az SZHP azonban elvetette a vádakat. Az Európai Parlament februárban vizsgálatot rendelt el a vádak kapcsán.
Ana Brnabić tegnapi sajtótájékoztatóján rámutatott, nem értenek egyet az ODIHR által megfogalmazott jelentés minden mondatával, Szerbia azonban mindenképp kész arra, hogy az ajánlások alapján járjon el. A jelenlegi ajánlások 2019 óta, amióta Szerbia együttműködik az ODIHR-ral, jelentősen enyhébbek, objektívabbak, mint a nemzetközi intézmények által megfogalmazott vélemények. Mint mondta, éppen ezért válik hangsúlyosabbá az a megállapítás, hogy a nemzetközi intézmények Szerbia-ellenes kampányukra használták fel a kialakult helyzetet, illetve nyomást kívántak gyakorolni Szerbiára saját geopolitikai érdekeik érvényesítése céljából.
Elmondta, az ODIHR 2022. évi jelentésében szereplő 26 ajánlás közül 13-at már implementált a kormány, 2-t teljes mértékben, 11-et részben. Tekintettel arra, hogy az akkor megválasztott kormány mandátuma rövid volt, azt mutatja, hogy a kormány komolyan veszi az ODIHR-rel való együttműködést.
Az idei jelentésben 25 ajánlás szerepel, amelyek közül csupán kettő vonatkozik a médiára; 2022-ben 5 volt.
– Ebben a végleges jelentésben felismerték, hogy Szerbia az elmúlt 7 évben teljes mértékben, vagy csupán részlegesen, összesen 54 ODIHR-ajánlást implementált – emelte ki Brnabić.
Azzal kapcsolatban pedig, miszerint Aleksandar Vučić államfő dominált a választási kampányban, Brnabić kiemelte, ezt a megítélést az ellenzék kreálta, hiszen mint kiemelte, az ellenzék valójában népszavazást tartott arról, hogy a szavazópolgárok Vučić mellett vagy ellene vannak. A legutóbbi jelentésben nem szerepel ajánlás azzal kapcsolatban, hogy egy jelöltlista névadója nem lehet olyan személy, aki nem jelölt az adott listán.
Szavai szerint az ODIHR pozitívan értékelte a Köztársasági Választási Bizottság munkáját.
Marinika Tepić, a Szerbia az erőszak ellen koalíció képviseletében a tegnapi sajtótájékoztatón ugyanakkor kiemelte, az ODIHR jelentése szerint Szerbiában elcsalták a december 17-én megtartott választásokat, és egyértelműen kitér a szavazók szervezett migrációjára, a hamis szavazólistákra, a köztársasági elnök dominációjára a kampány során, de arra is, hogy az országos frekvenciával rendelkező médiumok a hatalmi pártokat dicsőítették. Kiemelte, a jelentés igazolja azt az elvárást, hogy a választásokat, különösen Belgrádban, meg kell ismételni.
Prof. Jelena Jerinić is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ODIHR-jelentésnek nincs egy olyan része sem, amelyben ne említené a szabálytalanságot, amelyek között van olyan is, ami az ország és a nemzetközi jogszabályok szerint is bűncselekménynek számít. Mint mondta, a 2022-es ajánlásokat csak megismételték, ahogy a korábbi években is tették, hiszen a kormány azokat nem hajtotta végre, még a közforrásokkal való visszaélésre vonatkozót sem.
Nyitókép: Ana Brnabić (Fotó: Beta )
