Annak ellenére, hogy a levegő szennyezettsége egyre nagyobb problémának számít, továbbra sem mérik mindenütt az értékeit – számolt be tegnap a közszolgálati televízió. Pedig a legújabb jelentés szerint az ország 53 olyan helyszíne közül, ahol mérik az értékeket, 17-en már az első négy hónapban túllépték az egész évre megengedett magas légszennyezettségű napok (35) számát, magyarán, négy hónap alatt „sikerült” annyi rossz minőségűnek ítélt napot felhalmozni, amennyit egy év alatt lenne szabad ahhoz, hogy el lehessen mondani, a levegő minősége nem hat ki nagymértékben az emberek egészségére. Némi pozitív előrelépésként könyvelhető el az, hogy az első négy hónapban, az előző évhez képest, enyhén csökkent a legveszélyesebb részecskéknek, vagyis a PM2.5-nek az átlagos koncentrációja a Nemzeti Ökológiai Szövetség elemzése szerint. A PM10 és a PM2.5 a legkárosabb az emberi szervezetre. A szálló por részecskéinek elnevezéséről van szó, amit angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) neveznek, innen származik a rövidítés. A szennyezett levegővel töltött napok számában a legnagyobb csökkenést egyébként Újvidéken és Kragujevacon jegyezték az idén, 2023 azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedést a belgrádi mérőállomásokon, a Stari grad, Mostar, Vračar, Obrenovac, Ovča és az Ifjúsági Brigád mérőállomásain regisztrálták.
Gondot jelent, hogy több városban, például Leskovacon, egyáltalán nem mérik a légszennyezettség fokát, míg néhány városban van ugyan mérőállomás, de nem figyelik a szálló részecskéket, amelyek kulcsfontosságú szennyezők. Dejan Lekić, a Nemzeti Ökológiai Szövetség munkatársa kiemelte, Novi Pazar, Szarajevó és Zenica számít a PM2.5-részecskék legmagasabb koncentrációjával bíró városnak a Balkánon, az Európai Unióban sincs olyan település, amely ezeken az értékeken felüli „teljesítményt” nyújtana. Popovac is rendre megjelenik ebben a rangsorolásban, mely egy cementgyár közelében található, valamint az észak-macedóniai Kicsevó is. Ezek mind nagyságrendekkel előzik meg légszennyezettség tekintetében az uniós városokat. Lekić beszámolója szerint laboratóriumi elemzést követően határozzák meg, hogy mi alkotja a PM2.5-részecskék összetételét. Ezek, sajnos, a legtöbbször nehézfémek. Borban például évekkel ezelőtt nagyon rossz volt a helyzet. Két éve nem jegyeznek túllépést, korábban azonban arzén és kadmium volt a levegőben magas koncentrációban, ami rendkívül káros az egészségre – magyarázta a szakértő. Szerbiában a már említett települések mellett Valjevo, Leštane, Užice, Kosjerić, Šabac, Mladenovac, Obrenovac, Újbelgrád, Zimony, Borča, Smederevo, Kraljevo, Niš, Veliki Crljeni kerül folyamatosan a szennyezettségi ranglisták első helyeire.
A már említett Leskovacon, ahol állami mérőműszerek nincsenek, független, kormányon kívüli szervezetek figyelik a levegő szennyezettségét. Sajnos ezek a mérések sem biztatnak semmi jóval: Petar Đurović, a Team 42 civil szervezet képviselője amondó, itt már a PM10 részecskék magas koncentrációjával telt napok száma is meghaladta a megengedett éves értéket, vagyis az első négy hónapban több mint 35 napon volt magas a légszennyezettség értéke. Olyan értesülései vannak, melyek szerint az állam Dubočica városnegyedben állít majd fel mérőhelyet, mely azonban csak 2026-tól szolgáltat adatokat.
Nyitókép: Bár szeles időben általában jobb a levegő minősége, tegnap is vegyes eredményeket mutattak a légszennyezettség-mérők (Fotó: aqicn.org)
