Nem méltányolható az EU részéről tapasztalt kettős mérce, amit például Ukrajna esetében rendkívül fontos, Szerbia esetében viszont egyáltalán nem lényeges – jelentette ki hétfőn este Athénban Miloš Vučević szerbiai miniszterelnök a Béke és fenntartható fejlődés című konferencia panelbeszélgetésén. A preszpai – Görögország és az akkori Macedón Köztársaság közötti névvita lezárásáról szóló – megállapodás aláírásának hatodik évfordulója alkalmából szervezett kétnapos nemzetközi konferencián vett részt hétfőn és kedden a szerb kormányfő, amelyen A Nyugat-Balkán csatlakozásának perspektívája és jelentősége Európa jövője szempontjából: stagnálás vagy új lendület teremtése? című panelbeszélgetésen szólalt fel. Vučević később újságíróknak nyilatkozva közölte, tisztában van vele, hogy ez a reakciója kissé élesebb volt, de, mint mondta, nem tud érzelmek nélkül felszólalni, amikor az országot érintő igazságtalanságokkal találja szemben magát. Pozitív, mint mondta, hogy Szerbia részt vesz az efféle nemzetközi fórumokon, és elmondhatja érveit.
– Szerintem jó az, hogy Szerbia képviseltetheti magát, és elmondhatja véleményét, voltaképpen a tényállást. Az ország valóban készen áll az együttműködésre. A legnagyobb sikereket kívánjuk Albániának, Észak-Macedóniának is, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is. Közös az európai jövőképünk, Európa ugyanis nem lehet teljes a nyugat-balkáni államok integrációja nélkül – jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette, az ország uniós közeledése és integrációja nemzeti érdeknek számít, de az EU-nak egy kis időt kell még adnia Szerbiának, amíg teljes mértékben összehangolja a külpolitikáját az európai uniós külpolitikával – ez az, amit a leggyakrabban felrónak Belgrádnak Brüsszelben.
UNALMAS A VÁRAKOZÁS
Mint hozzátette, a panelvitán felvetett kérdések és válaszok lényege is abban rejlik, hogy ma már mindenkinek elege van az „üres beszédből”. Az embereknek elegük van a várakozásokból, ugyanakkor itt az ideje annak, hogy az EU bátorítsa a Nyugat-Balkánt, Európának egyértelmű jelzést kell adnia.
Vučević rámutatott, hogy Szerbia teljes mértékben támogatja a Nyugat-Balkán európai útját, emlékeztetett arra, hogy az országvezetés különböző szinteken tesz a regionális együttműködés, valamint az EU-val való együttműködés érdekében is. Ebben az értelemben felidézte a berlini folyamatot, a Brioniban megtartott csúcsot, a Nyitott-Balkánt, melyek, mint kiemelte, azt mutatják, hogy a térség országai tisztában vannak a regionális szintű együttműködés szükségességével. Közölte, Szerbia számára a legnehezebb téma Koszovó kérdése, a párbeszéd és az uniós intézmények tapasztalatai révén talán közelebb kerülhetünk a megbékéléshez – húzta alá.
LAJČÁK DERŰLÁTÓ
Az említett tanácsozásnak köszönhetően a szerb miniszterelnök Athénban Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó különmegbízottjával is négyszemközti megbeszélést folytatott. A szerb kormány közleményben tudatta az eszmecsere tényét, a későbbiekben adott nyilatkozatában azonban maga a kormányfő is beszámolt róla. Azt mondta, hogy Lajčákkal a koszovói kérdést, valamint az európai bővítés lehetőségeit is megvitatták, s hogy a különmegbízott derűlátónak számít e témák kapcsán. Lajčák szerint az Európai Bizottság új összetétele még definiáltabb, határozottabb integrációs politikával rukkol elő. Vučević szerint az a kérdés, hogy melyik országokra terjed majd ki ez az integrációt sürgető politika. Megítélése szerint minden attól függ, ki számít felkészültebbnek, ki van jobb geopolitikai és politikai helyzetben. Mindez hamarosan kiderül – fogalmazott.
Az athéni nemzetközi konferencián államfők, európai biztosok, akadémikusok, volt államfők és szakértők vitatták meg Európa jövőjét az európai parlamenti választások eredményeinek fényében. A konferencián több panelbeszélgetést tartanak az említett témakörökhöz fűződő egyes kérdések kapcsán.
