2024. július 19., péntek

Biztonságról és demokráciáról az Egyesült Királyságban

Aleksandar Vučić szemléletváltást sürget a béketeremtés vonatkozásában

Tegnap tartották meg az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik ülését, az európai vezetők az Egyesült Királyságban, az oxfordshire-i Blenheim kastélyban találkoztak. Az európai uniós vezetők és a többi résztvevő ország képviselője a korábbi három csúcstalálkozón megvitatott témákat, illetve azokhoz hasonlóakat jártak körbe. A béke kontextusában elsősorban Oroszország ukrajnai agressziójáról, illetve az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról tárgyaltak, de az olyan közös kihívásokról is egyeztettek, mint például az energiafüggetlenség és az összeköttetés, a biztonság és a demokrácia, valamint az illegális migráció. Az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság mellett a csúcstalálkozón egyebek mellett a nyugat-balkáni tagjelölt államok, továbbá Ukrajna, Grúzia, Örményország és Moldova vettek részt. Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte.

A csúcstalálkozót Keir Starmer brit miniszterelnök nyitotta meg, szavai szerint azért jöttek össze, hogy erősítsék kapcsolataikat, illetve a résztvevők közötti szövetséget és baráti kapcsolatokat, valamint választ találjanak a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokra. Mindez nem várathat magára, hiszen az európai biztonság forog kockán, emelte ki. Hozzátette, Ukrajna nemcsak saját, hanem az európai polgárokért, azaz a kontinensért, a békéért, a szabadságért és a joguralomért is küzd. „Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg arra szükség van” – hangsúlyozta Starmer. Rámutatott, Oroszország az európai demokráciát veszélyezteti, szavai szerint Oroszország kártékony tevékenysége Moldovában és a Nyugat-Balkánon különösen kifejezett.

Aleksandar Vučić államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Rumen Radev bolgár elnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök társaságában (Fotó: Buducnostsrbijeav)

Aleksandar Vučić államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Rumen Radev bolgár elnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök társaságában (Fotó: Buducnostsrbijeav)

A brit miniszterelnök a folytatásban az orosz energiahordozóktól való függetlenedés lényegességét hangsúlyozta, mint rámutatott, ebben a tekintetben is szoros együttműködés szükséges. Az illegális migráció és az embercsempészet témájára szintén kitért, értékelése szerint mostanra mindkét jelenség válságos méreteket öltött. Nincsen olyan állam, ahol ne tevékenykednének embercsempészetre szakosodott bűnszervezetek, ezek hatalmas haszonra tesznek szert, nem törődve azoknak az embereknek a sorsával, akiknek a szerencsétlenségével visszaélnek, taglalta. A brit miniszterelnök szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy az illegális migráció és az embercsempészet elleni küzdelem legcélravezetőbb eszközei a migrációt kiváltó okok – például a szegénység és az éghajlatváltozás – vonatkozásában foganatosítandó intézkedések lehetnek. „Európának ismét vezető szerepet kell betöltenie egy biztonságosabb, igazságosabb és fejlődő világ kialakításában” – zárta gondolatait Starmer.

A folytatásban a Starmer által az európai szabadság bajnokaként felkonferált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szólt az egybegyűltekhez, az európai demokrácia és a biztonság megőrzésének, valamint a béke, továbbá az európai államok közötti szövetség és egység fontosságát hangsúlyozva. „Putyinnak éppen az a célja, hogy megbontsa egységünket, olykor akár zsarolás révén. Persze mindenki maga dönti el, hogy mit tesz és mit hagy örökül, megtörténhet, hogy Európában valaki a hátunk mögött próbálja megoldani a problémákat, vagy a háború fővárosában ígér olyasmit, ami ellenkezik Ukrajna és a többi ország érdekeivel.” – fogalmazott Zelenszkij.

A köszöntőbeszédeket követően tematikus kerekasztal-beszélgetésekre került sor, Aleksandar Vučić a demokrácia megvédésének témáját elemző beszélgetésen vett részt. Később a sajtó képviselőinek nyilatkozva a szerb államelnök sajnálatának adott hangot, hogy ezúttal is minden Ukrajna körül forgott, mint mondta, Szerbia képviselőjeként még felszólalnia sem sikerült. Arra is kitért, hogy a nyitórendezvényen Ukrajna elnöke nyíltan támadta Orbán Viktort, aki nem replikázhatott. Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatban kifejtette, nem biztos, hogy az a helyes út, ha mindenki csak Ukrajna győzelmének mindenekfelett állóságát ismételgeti, míg a párbeszéd lehetőségét meg sem említi. „A kerekasztal-beszélgetésen rámutattam, talán kiegyensúlyozottabb hozzáállás lenne célravezető, hiszen nem focimérkőzésről van szó” – jegyezte meg Vučić. Hozzátette, a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbia nem Oroszország csatlósa, a háború kezdete óta folyamatosan segíti Ukrajnát, pénzzel és másként egyaránt.

Korábban a nap folyamán Vučić több európai vezetővel is szót váltott, erről közösségi oldalán számolt be. Mások mellett beszélgetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Rumen Radev bolgár államelnökkel, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, Edi Rama albán miniszterelnökkel, valamint Olaf Scholz német kancellárral, akivel ma Belgrádban folytatja a tárgyalást. Keir Starmerrel ugyancsak szót váltott és köszönetet mondott a rendezvény megszervezéséért. Turbulens és bizonytalan időszakokban különösen fontos, hogy Európa egységes legyen és elkötelezetten tegyen a béke, a fejlődés és a közös értékek megőrzésének érdekében, mondta a közösségi oldalán olvasható bejegyzés szerint Vučić Starmernek. Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tisztségének várományosát Szerbia az integráció iránti elkötelezettségéről biztosította, valamint reményét fejezte ki, hogy az ország a közeljövőben előrehaladhat az európai úton.

Az Európai Politikai Közösség 2022-ben alakul meg. Célként a következőket fogalmazták meg: a politikai párbeszéd és az együttműködés előmozdítása a közös érdekeket érintő kérdések kezelése érdekében, valamint az európai kontinens biztonságának, stabilitásának és jólétének megerősítése. Az EPC nem vált fel már meglévő szervezeteket, csoportosulásokat, vagy együttműködési felületeket. A testület eddig háromszor ülésezett. Az első ülésen a vezetők főként a békével és a biztonsággal, valamit az energiaválsággal kapcsolatos kérdésekről cseréltek véleményt, a másodikon az európai békére és biztonságra, Európa energetikai szempontból való ellenálló képességére, valamint az összeköttetésre és mobilitásra irányuló közös erőfeszítések kerültek terítékre, míg a harmadikon arról tárgyaltak, hogyan lehetne Európát ellenállóbbá, és prosperálóbbá tenni, valamint geostratégiai szempontból kedvezőbb helyzetbe hozni.

Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök valószínűleg augusztus végén hivatali látogatásra érkezik Szerbiába (Fotó: Buducnostsrbijeav)