Milyenek voltak a Pirot környéki falvak mielőtt a Zavoj-tó elárasztotta őket? Hogyan néz ki most a Valjevska Gračanica – mit sodort el a víz, és mi maradt meg a templomból? Mi rejtőzik a Zaovine-tó alatt, és miért találkozunk szinte naponta búvárokkal az Ada Ciganliján? Ezekre a kérdésekre adott választ Aleksandar Ilić búvároktató.
Ahhoz, hogy Szerbia folyóiban és tavaiban búvárkodhasson valaki, el kell végeznie egy kezdő búvártanfolyamot, amely elméleti előadásokból, felszerelés megismeréséből és medencében végzett gyakorlatokból áll. Ezután elméleti vizsga és négy nyíltvízi merülés következik. Mindig párosával merülnek a búvárok, az úgynevezett buddy rendszerben.
Az egész tanfolyam körülbelül két hónapig tart, de gyorsítottan egy hónap alatt is befejezhető, mondja a belgrádi búvároktató.
A búvárkodáshoz nem kell különösebben ügyes úszónak lennie, de fontos, hogy víz alatt ne pánikoljon, és kényelmesen érezze magát a felszerelésben. A tanfolyam ideje alatt a felszerelést biztosítják, és a tanfolyam után is bérelhető a klubtól.
Az RTS internetes portállal folytatott beszélgetés során Aleksandar Ilić kiemelt néhány helyszínt Szerbiában, amelyek a legvonzóbbak a búvárok számára.
Ha valaki ellátogat az Ada Ciganlijára, kétségtelenül lát búvárokat teljes felszerelésben eltűnni a „belgrádi tengerben". A belgrádiak leggyakrabban itt gyakorolják a merülést, miután a medencében már elsajátították az alapokat. Ez egy tökéletes gyakorlópálya, különösen a kezdők számára. Itt egész évben lehet búvárkodni – télen 5-6 fokos a hőmérséklete, nyáron pedig körülbelül 20 fokos. A mélysége 10 méter. Néha rossz a látótávolság a vízben, így iránytűvel kell tájékozódni.
A Zaovine-tó egy másik tökéletes helyszín a haladó szintű búvárok számára, és a világ legszebb búvárhelyének is tartják. A tó mélysége 120 méter, és általában 30-40 méteres merüléseket végeznek. 20-30 méteres mélység alatt már teljes a sötétség, lámpákra van szükség. A víz alatt láthatók az elárasztott Stara Vežanja falu házainak alapjai, lépcsők, pincehelyiségek, autószerviz, garázs, iskola, templom, temető. A közelben van a Spajići-tó is, amely a Zaovine-tóból, a Zmajevac-patakból és a Popović-patakból származó szivárgó vízből keletkezett. Ez sekélyebb, és télen néha befagy.
Itt tartják a jég alatti búvártanfolyamokat is. A jég alatt a víz hőmérséklete körülbelül 2 fok, így szárazruhában búvárkodnak. Ilyenkor kötéllel vannak összekötve a búvárok, és van egy kötél, amely összeköti a merülőket a parttal, hogy vissza tudjonak térni.
2016-ban a Stubo-Rovni mesterséges tó feltöltése miatt elárasztották a Valjevó melletti Tubravić faluban található Szent Mihály arkangyal templomot, ismertebb nevén Valjevska Gračanicát.
– Érintetlen állapotban árasztották el, belül még mindig ott vannak a freskók és ikonok, minden megvan, csak a nagy csillár esett le a mennyezetről, az sérült meg. Az ajtók, ablakok, kereszt – minden a víz alatt áll – mesélte Ilić. – A búvárok láthatják a templom körüli fa kerítést, a melléképületet is – minden érintetlen maradt.
A tó mélysége 17 méter, a kezdők pedig 18 méter mélységig merülhetnek. A Rovni-tóban a látótávolság rosszabb és a víz hidegebb. Mélységben 6 fokos, télen és nyáron egyaránt.
A Zavoj-tó Pirot közelében egy mesterséges tó, amelyet a vízierőmű szükségleteire hoztak létre. A tó a gát mellett körülbelül 70-80 méter mély. Akárcsak Zaovinenél, a búvárok meglátogathatják az elárasztott falut sok régi házzal, ahol még mindig állnak a kőfalak.
Nyitókép: Pixabay.com
