A Környezetvédelmi Fejlesztési Központ élelmiszerpazarlásról szóló szerbiai kutatása kimutatta, hogy ha az egy év alatt kidobott élelmiszermennyiséget zsákokba raknánk, majd teherautókba, a kialakuló oszlop Szabadkától egészen Kragujevácig érne.
Bár az Európai Unióban is magas az egy főre jutó kidobott élelmiszer mennyisége, Srđan Budmičić, a Vajdaság Élelmiszerbank alapítója szerint Szerbiának követnie kellene az EU példáját, és minél előbb el kellene fogadnia az adományozást segítő áfa-törvényt.
Európában az előállított élelmiszer majdnem fele a szemétben végzi, miközben emberek milliói nem engedhetnek meg maguknak megfelelő étkezést. Pontosabban, az Európai Unióban évente 132 kilogramm élelmiszer kerül kidobásra lakosonként.
Hasonló a helyzet Szerbiában is, amit a Környezetvédelmi Fejlesztési Központ országos kutatása is megerősít.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban évente összesen 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami 132 kilogrammot jelent lakosonként. Ebből a háztartási hulladék 54%-ot tesz ki, azaz 72 kilogrammot lakosonként. Az élelmiszerellátási láncokban keletkező hulladék 46%, ebből 19% az élelmiszer- és italgyártásban (25 kg/fő), 11% az éttermekben és vendéglátásban (15 kg/fő), és 8% az elsődleges termelésben (10 kg/fő).
Srđan Budmičić, a Vajdaság Élelmiszerbank alapítója szerint ezek az adatok azt mutatják, hogy a lakosság nincs megfelelően felvilágosítva, és nem tudja, mennyi élelmiszert dob el háztartásonként.
Szerinte a tájékoztatásban az államnak, a civil szektornak és a médiának is be kell kapcsolódnia.
– A felesleget nem szabad kidobnunk, hanem fel kell használnunk. Ha főtt ételünk van, nézzünk körül a szomszédságban, és segítsünk azoknak, akik rászorulnak, hogy a felesleget nekik adjuk – mondta Budmičić.
Kifejtette, hogy törvényi szabályozás szükséges annak érdekében, hogy az éttermek adományozhassák a felesleget, és ne keletkezzen hulladék.
– Mi, mint a Vajdaság Élelmiszerbank, csak olyan élelmiszert vehetünk át, amelynek megvan a címkéje és még fogyasztható, és igyekszünk azt időben szétosztani a végső felhasználók biztonsága érdekében – mondta Budmičić.
Szerbiában naponta körülbelül 2.000 tonna élelmiszer kerül a szemétbe, leggyakrabban kenyeret, húst és tejet dobnak ki, míg a legkevesebb hulladék a gyümölcsökből és zöldségekből keletkezik. Az elemzés szerint az élelmiszer főleg azért kerül a kukába, mert megromlik, vagy elfelejtik a hűtőben, illetve a fagyasztóban.
Naponta kétmillió kilogramm élelmiszer kerül kidobásra Szerbiában, ami tízszerese az adományozott mennyiségnek.
– A legfőbb akadály az áfa-törvényben rejlik. Ha elfogadnánk ezt a törvényt, az állam 25 millió dinár adóbevételtől esne el, de évi 160 millió dinár értékű élelmiszer-adományok érkeznének, amelyek segítenék a rászorulókat – hangsúlyozta a reggeli műsor vendége.
A kutatások szerint Szerbiában 450.000 ember nem rendelkezik elegendő élelmiszerrel a túléléshez.
Néhány vállalat és gyártó igyekszik segíteni az élelmiszer-feleslegek továbbadásában.
Budmičić szerint két program is létezik – Élelmiszer mindenkinek és Tányér tányérért (Delhaize cég).
– Az Élelmiszer mindenkinek projekt egy olyan program, amelyben 14 helyszínen a bank csapatai mindennap csomagokat készítenek, amelyeket este 8 órától osztanak szét: hét helyszínen Belgrád területén, és hét másik helyszínen Belgrádon kívül – magyarázta az alapító.
Hozzátette, hogy a Vajdaság Élelmiszerbank január 1-je és szeptember 9-e között 538 tonna gyümölcsöt és zöldséget gyűjtött össze, amelyet országszerte szétosztottak Szerbiában.
– Biztosítottuk a lehetőséget, hogy az ellátási láncokban felhalmozott élelmiszer-felesleg ne kerüljön a szemétbe, hanem felhasználásra kerüljön – mondta Budmičić.
Kiemelte, hogy bár az Európai Unióban is nagy mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik, példát kellene mutatnia Szerbiának, mivel már elfogadta az áfa-törvény módosítását, és a vállalatok felelősségteljesebben viselkednek.
Nyitókép: Pixabay.com
