Vladimir Orlić a parlament új elnöke

A hétfőn megalakult új összetételű köztársasági képviselőház első rendes menetű ülését kedden tartották meg. A parlament elnökének megválasztása kapcsán folytatott vita több órásra sikeredett. Már az első felszólalás után a képviselők több alkalommal a munkarendi szabályok megsértését jelezték. Az egyik jelentősebb vita Vajdaság kapcsán merült fel, amikor elhangzott, az elmúlt mandátumban a 9 ezer felszólalás során mindössze 20 alkalommal hangzott el a Vajdaság szó. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője erre reagálva arra szólította fel a képviselőtársait, hogy a parlamenti ülésen igazat mondjanak. Azzal cáfolta meg a kijelentést, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői minden egyes felszólalásukkor megemlítették pártjuk nevét, tehát nem csupán húszszor hangzott el a Vajdaság szó is. Egyébként – tette hozzá – , éppen a VMSZ volt az a párt, amelyet 12 évvel ezelőtt, mert Vajdaság érdekei mellett állt ki, megbüntette az akkori hatalom.

A parlament elnöki posztjára a Szerb Haladó Párt Vladimir Orlićot jelölte. Mint Milenko Jovanov rámutatott, nehéz, kihívásokkal teli időszak előtt áll az ország, és ebben a helyzetben Szerbia politikáját a legjobban tudja képviselni. Hangsúlyozta, az a tény, hogy az ellenzék soha ilyen sok funkciót nem kapott még a többpárti parlament történetében, bizonyítja, hogy Orlić toleráns politikus, miközben rendkívüli politikai tapasztalattal rendelkezik, és tudományok doktoraként több mint 80 tudományos munka szerzője. A toleráns szóra az ellenzéki képviselők részéről nemtetsző morajlás hallatszott, amit később egyenként meg is indokoltak. Többek között arra mutattak rá, nem tudják támogatni Vladimir Orlić jelölését, hiszen a kampányidőszakban az agresszív fellépés bajnoka volt, aki nem hajlandó meghallgatni a másik véleményét, így arra számítanak, hogy elnöksége alatt az ellenzék nem tud majd kellő mértékben érvényesülni a parlamenti üléseken.

Aleksandar Olenik, az Európai Régiók képviselője, aki az Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak listával került a képviselőházba, azt rótta fel, hogy a korábbiakban a 9 ezer felszólalásból csupán 20 alkalommal említették meg Vajdaságot, mintha a Vajdaság szó káromkodás lenne. Holott az állami költségvetés egyharmada éppen a tartományból ered, mégis területén 450 kilométer vasutat felszedtek, több község és város között megszűnt a vasúti közlekedés, illetve Vajdaság több önkormányzatában nem jutnak tiszta ivóvízhez sem a polgárok. A mezőgazdasági termelők pedig hétszer kevesebb támogatást kapnak, mint a környező országokban.

Jovanov ezt követően viszontválaszként rámutatott arra, hogy épül a nagykikindai vízgyár, továbbá más vízgyárak projektuma is tervben van, így várhatóan már 2024-ben Nagybecskerek is kap ivóvizet, illetve hamarosan épül a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék autópálya, valamint a Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasút, amelynek Újvidék–Belgrád szakasza már készen is van.

Ezt követően Pásztor Bálint a VMSZ képviselő csoportjának vezetőjeként kapott szót. Arra mutatott rá, hogy Vladimir Orlić tapasztalt politikus, negyedik mandátumban képviselő, fiatal, és nem csupán a politikával foglalkozott, hanem a tudomány terén is bizonyított. Kiemelte, nem mindegy, hogy az előttünk álló nehéz időszakban ki a parlament elnöke, ugyanis ő az államvezetés második legfontosabb embere. Szerinte Orlić eleget tud tenni a kihívásoknak. Pásztor Bálint arra is kitért, hogy a képviselőházba ezúttal 12 lista került be és legalább 16 képviselői csoportban fog a parlament működni, vagyis mindenfajta politikai irányvonal képviselteti magát a szélső jobboldalitól, a szélső baloldalig. A VMSZ az SZHP oldalán a Szerbiai Szocialista Párttal része lesz a hatalmi többségnek. Kitért arra, hogy a demokrácia jegyében mindenki elmondhatja a parlamentben a véleményét, képviselheti a nézeteit olyan módon, ahogy akarja, és ami mellőzi az erőszakot, viszont minden képviselő a felszólalásában igazat kell hogy mondjon. Ő maga 7. mandátumban képviselő, 2007 óta mindig is a vajdasági érdekeket figyelembe véve politizált. Csak az elmúlt mandátumban, ami nem egészen két évig tartott, 190 felszólalása volt a VMSZ-nek, és minden alkalommal, amikor megnevezték a pártját, megemlítették a Vajdaság szót, ugyanakkor sikerült a hatalom részeként az SZHP-val közösen a vajdaságiak számára fontos célokat megvalósítani. Példaként a felszámolásra ítélt Szabadka–Szeged vasútvonalat említette, de hétfőn a felújított vasúton megindult a teherszállítás, jövőre pedig a személyszállítás is.

Pásztor Bálint kiemelte, a VMSZ mindig is Vajdaság érdekeit tartotta szem előtt, amiért büntették is. Amikor a 2010-es állami költségvetés ellen szavazott, mert az akkori hatalom nem tartotta tiszteletben az Alkotmánynak a tartomány finanszírozására vonatkozó előrásait, az akkori párt (akit nem nevezett meg, csupán a jobb oldalon ülő ellenzék részeként említett) úgy torolta meg ezt a döntést, hogy Szabadkán és Zentán eltávolította a VMSZ-t a városvezetésből.

Megemlítette azt is, hogy olyan, hogy „vajdasági” kisebbség nem létezik, így az Együtt Vajdaságért lista klasszikus jogi visszaélés útján került a parlamentbe.

A parlament elnökének megválasztása után kinevezték a parlament alelnökeit és a 20 munkatestületét is, amelyben az ellenzék 5 parlamenti bizottságban kapott elnöki pozíciót.