Az Infostud szervezetének legújabb, kilenc hónapon keresztül tartó közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 83 százaléka tervezi a Szerbiából való kivándorlást és csupán a felnőtt lakosság 17 százaléka nem gondolkodik erről – írja a 021.rs hírportál.
A kivándorlást válaszolók a legnagyobb motivációként a rendezett rendszerben való életet (42 százalék), a kedvezőbb bevételek lehetőségét (29 százalék) és az egészségesebb társadalmi környezetben való tartózkodást (15 százalék) jelölték meg.
A kivándorlás mellett döntők közül nem biztató az az adat, miszerint 84 százalékuk hosszútávon is elköltözne, vagyis tartósan és csupán 16 százalékuk térne vissza egy éven belül. Ezt valószínűleg csak egy kis pénzszerzés, vagy tapasztalatszerzést követően tennék meg.
A kívánt úti célokat elemezve azt látjuk, hogy ezek között főként a nyugat-európai országok dominálnak (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia) 63 százalékkal, ezt követi Észak-Amerika (USA és Kanada) közel 17 százalékkal, majd Ausztrália és Új-Zéland 6 százalékkal, végül pedig az utolsó helyen a régió országai állnak (Szlovénia, Magyarország, Horvátország) közel 6 százalékkal – írják a szakemberek közleményükben.
A legtöbben a gazdasági és társadalmi szempontokat nevezték meg a kivándorlás fő okaiként. Az első helyen rossz gazdasági helyzet (44 százalék), ezt követi, hogy az itteni törvények nem vonatkoznak mindenkire egyenlően (16 százalék), a kedvezőtlen politikai helyzet (13 százalék) és végül a negatív társadalmi kiválasztódás (11 százalék) áll.
Mindezek ellenére a kutatás azt is kimutatta, hogy a kivándorláson gondolkodók többsége passzív ebben a kérdésben. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg is tanulók mindössze 23 százaléka dolgozik aktívan ezen, míg a munkaviszonyban lévőknél ez az arány 36 százalék.
A megkérdezettek egy része csupán ideiglenesen szeretné elhagyni a szülőföldjét, annak érdekében, hogy tovább folytathassák tanulmányaikat, vagy munkatapasztalatot szerezhessenek. Az egyetemisták 50 százaléka visszatérne a külföldön végzett tanulmányaikat követően, míg a munkavállalóknál ez az arány 15 százalék.
