Bár kizárólag a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság közötti kapcsolatokról és az időszerű regionális kérdésekről kellett volna szólnia az Aleksandar Vučić szerb államfő és a boszniai szerb küldöttség közötti szerdai találkozónak, az a médiában ismét egészen más zöngét kapott, lévén hogy Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség elnöklője és szerb tagja az újságírókkal viaskodva kijelentette, hogy Srebrenicában nem történt népirtás, csupán háborús bűncselekményről van szó. A bosnyák–horvát föderáció közszolgálati televíziójának újságírója azt találta kérdezni, mit keres egyáltalán a boszniai Szerb Köztársaság a közös országban, amikor a szerbek népirtást hajtottak végre. Erre a kérdésre reagálva jelentette ki Dodik, hogy népirtás vádjáról szó sem lehet, háborús bűnök történtek, azok pedig teljesen más kategóriába tartoznak.
A találkozón, melyen a boszniai szerb küldöttségben ott volt Željka Cvijanović, az entitás elnöke és a boszniai szerb parlamenti pártok képviselői is, Dodik hangsúlyozta, ellenzi a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének kinevezését. Szerinte meg kellene szüntetni ezt a tisztséget. Bírálta az új főképviselő, Christian Schmidt kijelölését erre a beosztásra, mert szerinte a nyugati országok érdekei érvényesültek azzal, egy nem áttekinthető folyamat a kinevezés.
A szerb államfő már békésebb hangnemben nyilatkozott a találkozó után. Elmondta, hogy tiszteletben kell tartani a srebrenicai áldozatokat és azok emlékét, ha a szerbség azt szeretné, hogy a világ is tiszteletben tartsa a jasenovaci szerb áldozatok emlékét. Hozzátette, nem lehet a szerbség olyan, mint mások, akik nem hajlandók megemlékezni a szerb áldozatokról. Arra a kérdésre, hogy mit vár a Ratko Mladić ügyében június 8-án hozandó ítélettől, s az változtathat-e a népirtással kapcsolatos megítéléseken, Vučić közölte, maga mindig is „arra törekedett, hogy a legmélyebb tiszteletet tanúsítsa minden bosnyák áldozat iránt”.
A bosznia-hercegovinai főképviselő megválasztásával kapcsolatban közölte, a szerbségnek lehet véleménye erről, de a tisztségről végül az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt. Nem kívánta kommentálni, hogy Szerbia számára megfelel-e az új főképviselő, csak annyit közölt, erről nem ez az ország, hanem a BT határoz. Hozzáfűzte, a boszniai szerb entitás mindig számíthat a szerbiai segítségre, támogatásra, Szerbia a daytoni megállapodás egyik szavatolójaként a nemzetközi közösség főképviselőjétől rendszeres jelentést fog kérni a Bosznia-Hercegovinában aktuális politikai helyzetről.
Más kérdések is szóba kerültek az összejövetelen. Vučić elmondta, mától minden bosznia-hercegovinai polgár bárhol teljesen ingyen felveheti a védőoltást Szerbiában, s erről ugyanolyan igazolást kaphat, mint a hazai állampolgárok. Koszovó kapcsán Vučić közölte, Szerbia határozottan fog reagálni minden olyan lépésre, amellyel a korábban aláírt megállapodások be nem tartását kívánja a másik fél kieszközölni. A nemzetközi dokumentumokhoz, mint mondta, tartania kell magát Szerbiának is, így azoknak is, akik tárgyalópartnerei voltak az országnak. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Pristinában ma azzal dicsekednek, hogy soha nem alakítják meg a szerb községek közösségét, mely még a 2013-as brüsszeli megállapodásnak az egyik alapját képezte. Megjegyezte, hogy – ennek ellenére – Belgrád kész a dialógus folytatására, de nem hajlandó ultimátumok elfogadására.