Szerbia ajánlata a Belgrád–Pristina párbeszédben a tárgyalások folytatása – emelte ki Aleksandar Vučić államfő a köztársasági képviselőház tegnapi rendkívüli ülésén, amely napirendjén a Belgrád–Pristina bárbeszéd 2019 és 2021 júniusa közötti időszakra vonatkozó jelentése szerepelt. Vučić ismertetve a jelentés részleteit rámutatott, Belgrád álláspontja a régió békéjén és stabilitásán alapul, így a kompromisszum lehet az egyedüli megoldás a jelenlegi helyzetre. Az államfő kiemelte, még nem tudja, mi lehetne ez a megoldás, ám szavai szerint elsősorban az számít, hogy mit hagyunk örökül az utánunk érkező generációknak.
Vučić elmondta, Szerbiának nincs szüksége a konfliktus befagyasztására, hiszen az nem jelent megoldást a Koszovóban élő szerb lakosság helyzetére, mert a konfliktusokat bármikor újra lehetne éleszteni. Az ott élő szerbek is kompromisszumos megoldást szeretnének, vagyis a párbeszéd folytatását várják el Belgrádtól. Vučić szerint a párbeszédtől a szerb lakosság nem várhat sokat, Szerbia eddig is eleget tett a brüsszeli megállapodásba foglalt kötelezettségeknek, Koszovó viszont nem tett egy lépést sem azok teljesítése érdekében. Albin Kurti hatalomra kerülésével pedig semmi más nem érdekli a koszovói hatalmat, csak a déli tartomány függetlenségének elismerése. Elmondása szerint ezt bizonyítja a legutóbbi találkozójuk, amikor Kurti szembesítette a párbeszédnél jelenlevőket, hogy Koszovó nem ismeri el a korábbi hatalom által vállalt kötelezettségeket, és a szerb kisebbségeknek is csak nemzeti tanács létrehozását kínálta fel, mert nem hajlandók a szerb községek közösségén keresztül autonómiával felruházni a szerbek által lakta területeket. Kurti többször is Vučićnak intézte kérdését, mikor fogja Szerbia elismerni Koszovó függetlenségét. Többszöri kérdésére végül a szerb államfő azzal válaszolt, hogy „hát soha".
Felszólalásának folytatásában kiemelte, tekintettel arra, hogy a nyugati országok nem kívánják megváltoztatni álláspontjukat Koszovó kapcsán, így az államfő szavai szerint nehéz feladatok elé néz Szerbia. Elmondta, a koszovói vezetés komolytalansága konfliktusokat ébreszthet.
Több évtizedes népszámlálási adatokkal mutatott rá, hogy miként csökkent a szerb lakosság aránya Koszovó és Metóhia területén. A második világháború után már csak 23 százalék volt a szerb lakosság aránya a déli területen. A montenegrói és a magát jugoszlávnak valló lakossággal közelítették meg a 30 százalékot. Ma viszont már 15 albán polgárra jut 1 szerb, vagyis jelenleg 95 ezer szerb él a déli tartomány területén, azzal, hogy az albán lakosság száma is csökkent, jelenleg 1,35 millió albán él Koszovón. A lakosság csökkenését gazdasági nehézségekkel magyarázza, amely a teljes lakosságra kihatással vannak. A jobb élet reményében mindkét nemzet közül sokan kivándorolnak. Hangsúlyozta, Szerbia jelentős támogatást nyújt a koszovói szerb lakosságnak, az elmúlt években megközelítőleg 500 millió euróval segítette Szerbia évente a tartomány lakosságát, azzal hogy 2020-ban és 2021-ben is a tervek szerint 700 millió eurót fordítanak majd az ott élő szerb lakosság életkörülményeink javítására. Ebből az összegből az egészségügyi helyzetet javították, kórházakat szereltek fel, munkahelyeket hoztak létre, utakat építettek, iskolákat, óvodákat, illetve a helyi szerbek lakhatását oldották meg, templomokat újítottak fel, valamint jelentős összegeket fordítottak a mezőgazdaságra is. Elmondta, miután gyerekek nélkül a jövőt sem érdemes tervezni, a népesedési politika kapcsán az újszülöttek után járó támogatás megemelését tervezik, illetve a közszférában dolgozók fizetését 50 százalékkal növelték, hogy ezzel is ösztönözzék a szülőhelyükön való maradást.
Pásztor Bálint: A magyar lakosság érzi legjobban a koszovói szerbek helyzetét, hiszen 101 évvel ezelőtt a trianoni szerződés aláírásával egyik napról a másikra a magyarság jelentős része másik országban ébredt (Fotó: Beta)
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője elmondta, a VMSZ hálás azért, hogy az államfő a Belgrád–Pristina párbeszédben nem tartja célratörőnek a konfliktusok befagyasztását, hogy kompromisszumos megoldásban gondolkodik és belátja, hogy a Nyugat nem kívánja megváltoztatni az álláspontját. Elmondta, a párt fontosnak tartja, hogy az államfő kitart állásfoglalása mellett a sajtótájékoztatókon és a párbeszédek során is. Arra kérte Vučićot, hogy a későbbiekben sem térjen el a béke és a stabilitás megőrzése melletti kiállásától.
Pásztor Bálint elmondta, a magyar lakosság érzi legjobban a koszovói szerbek helyzetét, hiszen 101 évvel ezelőtt a trianoni szerződés aláírásával egyik napról a másikra a magyarság jelentős része másik országban ébredt. Továbbá, a szerb lakosság pénzügyi, morális és más jellegű támogatását is indokoltnak tartja, mert véleménye szerint ez a felelősségteljes nemzeti politika része. Kiemelte, a vajdasági magyarság is jelentős támogatást kap Magyarországtól, ám a jelenlegi államvezetés is megbecsüli a vajdasági magyarságot, hiszen mintegy 25 év után végre felújításra kerül a Szabadka–Szeged vasútvonal, ami gazdasági fellendülést jelent majd Szabadka és környéke számára, illetve a Szabadka–Baja vasútvonal is, amit a trianoni szerződés után szüntettek meg, most újra felépül.
Vučić indulatosan válaszolt Shaip Kamberi, az Albán Demokratikus Alternatíva – Egyesült Völgy koalíció képviselőjének, aki az albán kisebbség rossz helyzetére mutatott rá. Az 1998–1999-ben történt gyilkosságokra hívta fel a figyelmet, amit a jugoszláv rendőrség hajtott végre az albán lakosság körében. Kiemelte, hogy a két nemzet megbékélése fontos mozzanata lenne a régió jóllétének. Az államfő felrótta Kamberinek, hogy a szerb áldozatokat nem említette meg, illetve a gyilkosokat nem nevezte meg, valamint soha nem említi az albán lakosság, hogy köztük is voltak, akik embertelen bűnöket követtek el. Kamberi elmondta, ő nem a koszovói hatalom része, ő csupán a szerbiai albán kisebbséget képviseli, és érdekeit tartja szem előtt pártja politikájával.
BARÁTIAK ÉS TESTVÉRIEK A SZERB-MAGYAR KAPCSOLATOK
Pásztor Bálint parlamenti felszólalására reagálva Aleksandar Vučić szerb államfő elégedettségét fejezte ki a Vajdasági Magyar Szövetséggel, a magyar nemzettel és a szerbiai magyar kisebbséggel való együttműködés kapcsán. Mint elmondta, ez baráti és testvéri kapcsolat, éppen ezért Szerbiának nincs semmilyen kifogása a magyar beruházosokkal szemben, és az a támogatás ellen sincs, amit Magyarország a vajdasági magyaroknak nyújt, sőt Szerbia örül neki, amit minden alkalommal, minden fórumon szóvá is tesznek.
Az államfő kiemelte, senkinek nem okoz gondot, mégha valakit zavar is, hogy a TSC-nek akadémiát építenek Topolyán, ahol lesz harminc futballpálya, és ahol a gyerekek olyan csapatban játszhatnak, amelyben legalább annyi szerb, mint ahány, vagy több magyar gyerek játszik majd. Kiemelte, ezek a beruházások növelik Szerbia GDP-jét is, Magyarország Szerbiával együtt dolgozik hat vagy hét olyan önkormányzat fejlesztésén, amelyben a magyarok alkotják a lakosság többségét. Rámutatott, mindez mellett Magyarország és Szerbia együtt vesznek részt egy élelmiszer-feldolgozó üzem építésében Közép-Szerbiában, illetve Magyarország segítséget nyújt Szerbiának a boszniai Szerb Köztársaságban és sok más helyen is, így elégedettségét fejezte ki a Vajdasági Magyar Szövetséggel való konstruktív együttműködéssel kapcsolatban. Hangsúlyozta, államfőként büszke azokra a kapcsolatokra, amit ma a szerbek és a magyarok ápolnak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy mindössze 20 évvel ezelőtt még a két nemzet között gyakoriak voltak a verekedések Szerbia északi területein, ma viszont ilyen esetek szinte már nem is fordulnak elő. Mint mondta, a többi szerbiai kisebbségi közösséggel is ilyen bizalmas kapcsolat kialakításában reménykedik, mint amilyen a magyar közösséggel kialakult.
Kitért a Szabadka-Szeged vasútvonal kiépítésére, ami nagyon fontos az ország számára, hiszen sokan a határ másik oldalán tanulnak, illetve dolgoznak. A Szabadka-Szeged-Baja vasút kiépítésével pedig egy olyan teljes kör kiépítésére kerül sor, ami segítséget jelent majd többek között a magyarkanizsai, a szabadkai, a csantavéri, a bajmoki, a kishegyesi lakosság számára. Szavai szerint több, mint 60 millió euró beruházást terveznek a vasúti infrastruktúra felújításába és kiépítésébe. A Belgrád-Budapest vasútvonal Belgrád-Újvidék közti szakasza legkésőbb jövő februárban elkészül, azzal hogy a teszt-utakat már novemberben beindítják. Ettől a vasútvonaltól újabb változásokra számít.
