Topolyán, Mitrovicán, Požarevacon már megtartották, a napokban Valjevón, Nišben, Ariljében és Jagodinában is lesz egy-egy állomása a környezetvédelmi minisztérium kampányának, melynek célja megakadályozni a tarlóégetéseket és a belőlük származó károkat. A kampányt a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási tárcával és a belügyi tárcával, valamint az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) és a Globális Környezeti Alapnak (GEF) a közreműködésével hívták életre. A tarlóégetés a mezőgazdaság egy régi és elavult módszere, melyet egyesek még ma is alkalmaznak a költségek csökkentésében bízva, valójában azonban ez a módszer csak növeli a kiadásokat, hiszen veszélyt jelent az élővilágra, mérgezi a talajt, rontja a minőségét és szennyezi a környezetet. Több törvény is tiltja Szerbiában ennek a módszernek az alkalmazását, ahhoz azonban, hogy valóban elkerüljük a nemkívánatos kellemetlen következményeknek a kialakulását, jobb belátásra kell bírni az embereket, tudatosítani sokukban azt, hogy veszélyes, amit tesznek, károkat okozva maguknak és másoknak is.
A Zlatibor természetvédelmi parkban a témával kapcsolatban megtartott konferencián beszédében Jaksa Róbert környezetvédelmi államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium tudatában van annak, hogy rendkívül fontos állandó jelleggel dolgozni az emberek felvilágosításán, és tudatosítani a tarlóégetés káros következményeit. Egy több szektort érintő ügyről van szó, ezért az említett minisztérium a mezőgazdasági és a belügyminisztériummal koordináltan látott hozzá a szóban forgó kampánynak a lebonyolításához is. Mint mondta, egyedül az vezethet eredményre, ha valamennyien megértjük, hogy csakis a személyes hozzáállás, az egyén felelősségteljes viszonyulása változtathat a helyzeten, az garantálhatja valamennyiünk közös biztonságát és a környezet épségének megőrzését is.
– Éppen ezért azzal a kéréssel fordulunk a polgárokhoz, hogy ne alkalmazzák a tarlóégetésnek az idejétmúlt módszerét, s általában véve tartózkodjanak a nyílt terepen való tűzgyújtástól, mert az ellenőrizhetetlenné váló tüzek hatalmas veszélyt jelentenek. Környezetvédelmi szempontból elmondhatjuk, hogy ezek a tüzek veszélyt jelentenek a növény- és állatvilágra, de hatalmas kárt okoznak magán az érintett földterületen is. A káros gázok kibocsátásában is jelentős szerepet játszanak, rontják a levegő minőségét és növelik a légszennyezettség mértékét – állapította meg Jaksa.
A kampány során rámutatnak arra, hogy az elmúlt években sajnos számos esetben borultak lángba védett természeti övezetek is, s ez a hazai természeti kincsek megőrzését sodorta veszélybe. A szén-dioxid-kibocsátás hosszabb távon káros a klímaváltozásokhoz való hozzájárulás miatt is, ami extrém időjárást eredményez, gyökeresen megváltoztatva a megszokott körülményeket.
Az államtitkár rámutatott arra, hogy éppen egy olyan időszak előtt állunk, amelyben nagy számban fordulnak elő tarlóégetések, ezért döntöttek egy aktív kampány megszervezése mellett. Mint mondta, megfigyelhetjük, hogy a világban, de itthon is számos tűzeset alakult ki az elmúlt rövid időszakban. Zlatiboron is sok tűz keletkezett, amelyek a becslések szerint mintegy 200 hektárnyi erdőt, bozótost veszélyeztettek. Jaksa ismertette: az elmúlt nyolc év alatt Szerbiában mintegy 90 ezer tűz keletkezett nyílt területen, éppen ezért megfelelő a pillanat arra, hogy ne csak a tarlóégetés ellen, hanem általában véve a szabadban végzett tűzgyújtás ellen is szót emeljünk.
A környezetvédelmi minisztérium nem véletlenül választotta a tarlóégetést megelőző kampány célállomásainak a cikk elején megnevezett településeket. A hivatalos adatok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években éppen az érintett községek területén jegyezték fel a legtöbb tűzesetet. Jaksa még egyszer arra szólított fel: ne égessük a tarlót, előzzük meg a belőle származó esetleges nagyobb gondokat.
