Érdekes lehet egy dobjáték egy siketnéma vagy nagyothalló gyereknek? Mindenképp. Nagy élvezettel figyelte több, Szabadkáról, Újvidékről, Jagodináról és Nišből érkezett siketnéma vagy nagyothalló diák a Balkanska lavina dobegyüttes játékát Belgrádban, a Čukarica Művelődési Központban. A legnagyobb sikert ugyanakkor Piksi és Zeka bűvészek aratták, akik nemcsak trükkjeikkel, hanem humorukkal is magukkal ragadták a gyerekeket.
Miklós Hajnalka felvétele
Az Audiovox vállalat már hatodik alkalommal szervezte meg társadalmi felelősségű rendezvényüket a siketek és nagyothallók hetében Hallani és érteni elnevezéssel. Minden évben, így ezúttal is gazdag programmal kedveskedett a gyerekeknek, akik egy külön, nekik szervezett villamossal, és bohócdoktorokkal utazhattak a Kalemegdanig, ahol egy hosszú sétában és sakkmérkőzésben is részük volt.
Jelena Bebek, a szabadkai Dositej Obradović Oktatási Központ és Diákotthon defektológusa, szurdológusa (hallássérültekkel foglalkozó szakember) rámutatott, a gyerekek minden évben nagyon várják ezt az alkalmat, hiszen tudják, a műsor hozzájuk alkalmazkodik, a halláskárosult gyerekek is könnyen figyelemmel kísérhetik a műsort, hiszen jelnyelvtolmács is mindig jelen van az eseményen. Jelena Bebek hangsúlyozta, egyik tanulójuk, Sofija, aki nagyon szeret sakkozni, egy sakkpartit fog lejátszani Dragan Moldovanovonić kiváló sakkozóval.
Jela Mrmak, az Audiovox igazgatónője elmondta, eddig a diákok 18 éves korukig voltak jogosultak ingyenes hallókészülékre, most már azonban 26 éves korukig, az egyetemi tanulmányok befejezéséig igényelhetik ingyenesen.
A hallás nélkülözhetetlen a mindennapjainkban, a halláscsökkenés ugyanis többféle szervi problémához is vezethet. Gorica Mladenović, az Audiovox defektológusa, szurdológusa rámutatott, a hallókészülék nélkülözhetetlen, hogy a gyerek vagy felnőtt az élet minden területén boldogulni tudjon. Kiemelte, hogy az érintett a szülők ezzel tisztában vannak, és beszerzik a hallókészüléket.
Dr. Branka Mikić fül-orr-gégész rámutatott, hogy 1000 újszülöttből 1-3 születik olyan halláskárosodással, ami megakadályozza, hogy a beszéd spontánul kifejlődjön. Ezt a károsodást már nagyon korán meg lehet állapítani szűrővizsgálattal. De miután ezt nem tudják minden kórházban megszervezni, az újszülötteknek csupán a 10-15 százaléka esik át ilyen vizsgálaton.
– Minél korábban észreveszik a halláskárosodást és megállapítják a diagnózist, annál jobb eredményeket lehet elérni. Ha az első két életévben megkezdődik a terápia, az esetek 80 százalékában a gyermek felkészíthető az átlagos iskolai oktatásra. Ha később kezdődik meg a terápia, leggyakrabban speciális iskolába kell járniuk, ez pedig több mindenben korlátozza a gyerekeket, az általános iskola után legtöbbször szakmára képesítik a diákokat, kevesen szánják el magukat egyetemi tanulmányokra – emelte ki a doktornő. Elmondta, leggyakrabban a belső fülben található a károsodás, és miután a hallás a halló gyerekeknél is legintenzívebben az első két életévben fejlődik, ebben a korban kell felerősíteni a hangokat hallókészülék vagy cochleáris implantátum segítségével, hogy az agy hallásért felelős részét fejlődésre serkentse. Hozzátette: a szakembereknek külön figyelniük kell azokra a családokra, ahol megvan a halláskárosodás genetikai lehetősége, de ilyen esetekben a szülők is nagyon korán reagálnak. Egyébként a szülők akkor keresik fel a szakembert, amikor a gyerek beszélni kezd, 1,5-2 éves korában. A beszédhiba felfedezésénél is az első vizsgák egyike a hallásvizsgálat, hiszen a hallás jelentősen kihathat a beszédfejlődésre – mondta.
Hozzátette, azok a gyerekek, akik nem tanulnak meg beszélni, jelbeszédet tanulnak, ez viszont jelentősen behatárolja a kommunikáció lehetőségét a hallókkal.
Dr. Mikić elmondta, hogy a súlyosabb halláskárosodást a szülők viszonylag korán észreveszik, baj inkább a kisebb károsodásokkal van, ezekre sokszor csak a gyermek 4-5 éves korában reagálnak, ekkor érzékelik a beszédhibát, mert bizonyos hangokat nem ejt ki jól a gyerek. Ekkor logopédushoz viszik.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a szakorvosi ellátás nem olyan szintű, mint húsz évvel ezelőtt volt, hiszen a létszámstop az egészségügyben ezt a területet is jelentős mértékben megviselte.
– A veleszületett halláskárosodás gyakorisága nem változott, de a beszéd fejlődésében előfordulnak más gondok is. Nőtt az autisztikus jellegű probléma, illetve egy olyan jelenséggel küzdünk, ami nem patológiai kategória, hanem a technika forradalmához köthető. Vannak olyan hároméves pácienseink, akik nem beszélnek, mert órákat töltenek a televízió vagy a számítógép előtt. Ez a jelenség egyáltalán nem ártalmatlan, hiszen kimutatták, hogy azoknak a hároméveseknek a szókincse, akik 20-30 percet töltenek mobiltelefonnal vagy számítógéppel, az elvárásokhoz képest 10 százalékkal csökken. Minket naponta keresnek fel olyan szülők, akiknek a gyereke 5–8 órát tölt képernyő előtt. Ennek következtében hatalmas törés következett be a beszédfejlődésben, illetve a kommunikációban szülő és gyermek között, s ezen sürgősen változtatni kell – mutatott rá a doktornő.
