A mesterséges intelligenciába fektetett minden pénz többszörösen megtérül, hiszen annak segítségével élhetőbb mindennapok teremthetők, valamint fejlődő és versenyképes gazdaság – állapította meg tegnap az újvidéki Tudományos-Technológiai Parkban Ana Brnabić kormányfő, aki a Szerbiai Mesterséges Intelligencia Kutatási-Fejlesztési Intézete fennállásának második évfordulója alkalmából rendezett konferencián szólalt fel.
Mint mondta, az AI (Artificial Intelligence – Mesterséges Intelligencia) fejlődését megalapozták azok a reformok, amelyeket az ország a digitalizáció, az államapparátus korszerűsítése érdekében foganatosított korábban, s most az AI is hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok még korszerűbb, jobb szolgáltatásokhoz juthassanak. A kormányfő kiemelte: az utóbbi öt évben Szerbiában bővült a legjelentősebben a szolgáltatások kiviteli értéke Európában, a szektor 112 százalékos fejlődést mutatott. Az elmúlt időszakban az ország bizonyította, hogy készen áll a mesterséges intelligenciába való beruházásokra, hiszen tavaly például 2,7 milliárd eurót tett ki az IT-szektor exportja, 45 százalékos volt a javulás az előző évhez képest. Ez jó alapot teremt arra, hogy a szektoron belül a komolyabb, összetettebb feladatok elvégzését is célként lehessen kitűzni. Brnabić megjegyezte, ma minden második új munkahely ebben az ágazatban teremtődik.
A kormányfő arra emlékeztetett, hogy korábban a mezőgazdaság adta a legjelentősebb kiviteli forrásokat, mára a helyzet megváltozott, előretört az IT és a távközlési szektor, aminek jelzésértéke van, arról tanúskodik, hogy az ország gazdasága egyre szofisztikáltabb, sokrétűbb. Brnabić szerint az ország készen áll arra is, hogy továbblépjen, s már a komolyabb AI-projektek, valamint a biotechnológia veszi át a főszerepet. Emlékeztetett, hogy Szerbia még 2019-ben elfogadta a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos stratégiát, a világ 26. országaként foglalkozott ezzel a szektorral. Az idén az AI etikus alkalmazásával foglalkozó stratégia is elkészül, hiszen a terület számos kérdést vet fel az adatbiztonság, a tulajdonjog és egyéb érzékeny kérdések terén.
A konferencián, melyen jelen volt Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, Igor Mirović vajdasági kormányfő, Darija Kisić népesedéspolitikai, Jelena Begović tudományos és technológiai fejlesztésügyi miniszter, Milan Đurić, Újvidék polgármestere is, prof. dr. Dubravko Ćulibrk, a fennállásának második évfordulóját ünneplő intézet igazgatója elmondta, hat hónappal ezelőtt akkreditálták is az intézményt, ma tehát teljes értékű tudományos intézményként tevékenykedik. Jelenleg 18 projektumon munkálkodnak, 40 kutatójuk van, akik közül sokan rangos nemzetközi egyetemeken is tapasztalatot szereztek az AI területén. A projektumok a ritka betegségek kezelésének lehetőségeivel, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásának enyhítésével, de a nyelv és a kultúra megőrzésének módszereivel is foglalkoznak.
Vendégelőadásában Niku Szebe, az olaszországi Trento Egyetem kutatója beszélt az AI-ban rejlő lehetőségekről és azokról a témakörökről, amelyeket jelenleg kutat a csapata. Mint mondta, a fotók, videók, animációk átalakításával foglalkoznak, az AI segítségével statikus képeket videóvá alakítanak, mozgóképekről másolnak át bizonyos sajátosságokat, mozdulatsorokat, arckifejezéseket, mimikát más videókra. Saša Ostojić, a Playground Global AI-fejlesztő cég szakértője szerint a lehetőségek végtelenek, a következő ipari forradalmat hozzák el, de nem az a céljuk, hogy az emberi munkát helyettesítsék, hanem az, hogy könnyebbé tegyék azt, hogy a veszélyes munkaköröket robotok végezzék, hiszen ezáltal az emberi kreativitás nagyobb teret nyer, s mindenki jól jár. Az AI nem termék, hanem eszköze a termékek kidolgozásának – emelte ki.
A résztvevőket üdvözölte Emanuel Giofre, az EU szerbiai küldöttségének vezetője is. Mint mondta, az uniós forrásoknak köszönhetően számos közös projektum valósulhat meg a jövőben.
Nyitókép: Jelenleg 18 projektumon munkálkodnak, 40 kutatójuk van, akik közül sokan rangos nemzetközi egyetemeken is tapasztalatot szereztek az AI területén – mondta el egyebek között prof. dr. Dubravk
