Az aktuális parlamenti pártok, valamint az uniós tagság támogatottságát méri fel a Faktor Plus ügynökség aktuális közvélemény-kutatása. Ennek értelmében amennyiben most vasárnap tartanának választást, a polgárok 45,5 százaléka a Szerb Haladó Pártra voksolna, 10,7 százalékuk a Szerbiai Szocialista Pártra, 6,9 százalékuk pedig a Szabadság és Igazságosság Pártjára. A jobboldali pártok támogatottsága a következőképpen alakul: a NADA koalícióra és az Eskütevők Szerb Pártjára a megkérdezettek 4,5-4,5 százaléka szavazna, a Dveri Szerb Mozgalomra pedig 4 százalékuk. A Ne davimo Beograd a szavazatok 3 százalékát szerezné meg, a Néppárt 2,5 százalékát, az Együtt-Környezetvédelmi Felkelés 2,4 százalékát, míg a SRCE Mozgalom 2 százalékát. Predrag Lacmanović, a Faktor Plus végrehajtó igazgatója közölte, hogy a jobboldali pártok népszerűsége jelenleg elsősorban az ukrajnai háború és a koszovói helyzet következtében növekszik.
Ha most tartanák a választásokat, a megkérdezettek 38 százaléka biztosan elmenne szavazni, 36 százalékuk nem, 26 százaléknak nem foglalt állást ezzel kapcsolatban.
A megkérdezettek 39 százaléka véli úgy, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, 42 százalékuk viszont ellentétes véleményen volt. Az uniós csatlakozást támogatók többsége gazdasági-társadalmi fellendülést, a joguralom, valamint az általános stabilitás erősödését reméli a tagságtól. A megkérdezettek 30 százaléka nem hiszi, hogy az uniós csatlakozás valaha bekövetkezik, 24 százalékuk szerint Szerbia a következő 15 évben biztosan nem csatlakozik, míg 23 százalékuk szerint a következő 5-10 évben válik az Unió tagjává. Lacmanović szerint az EU tekintetében jellemző fenntartások elsősorban az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésével, valamint a koszovói kérdéssel kapcsolatos nyomásgyakorlással magyarázhatók. A felmérés résztvevőinek 53 százaléka szerint Szerbia azért nem válhat az EU tagjává, mert ehhez el kellene ismernie Koszovó államiságát. Lacmanović rámutatott, ha gyengülne az EU nyomásgyakorlása, többen támogatnák nemcsak Szerbia uniós tagságát, hanem az úgynevezett européer pártokat is.
