Az állami költségvetésből a mezőgazdaság és a termelők támogatására az év eleje óta 113 milliárd dinárt különítettek el – közölte Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter tegnap a köztársasági képviselőházban, ahol a képviselők kérdéseire válaszolt. Sajnos nem az állam határozza meg a gabonaárakat, hanem a kereslet és mivel az ukrán gabona elöntötte az európai piacot, Szerbiában a búza felvásárlási ára 19 dinár, míg az árpáért 16 dinárt fizetnek.
A képviselőházban már második napja Rade Basta gazdasági miniszter leváltásáról folyt a vita (az ülés végén megszavazták leváltását), amikor több felszólaló a gazdasági gondokra tért ki, pl. arra, hogy a könnyű- és a nehéziparban dolgozók fizetése túl alacsony, bizonyos gyárakban embertelen körülmények között dolgoznak. Elhangzott az is, hogy soha ilyen sok építkezésre nem volt példa az ország történetében, nagyon sok út és vasút épül, ám mind hitelből, vagyis a kormány – mint az ellenzéki felszólalók mondták – több nemzedékre eladósította az országot.
Nikola Selaković szociálisvédelmi miniszter erre azt mondta, hogy a beruházások a Szerbiától gazdagabb országokban is hitelekből valósulnak meg. A korábbi hatalom is jelentős hiteleket vett fel, ám a tervezett projektumok nem, vagy csak részben valósultak meg, az adósság pedig megmaradt. A jelenlegi hatalom legalább utakat, vasutat, hidakat és gyárakat hagy maga után, kötelezettségeit pedig idejében törleszti.
Az ülést meghatározta egymás felelősségének kidomborítása abban, hogy a gazdaság jelenleg hol tart. Míg a hatalmi pártok a korábbi (2000–2012) hatalom hibáit nyomatékosították (vállalatokat vezetett csődbe, magas hiteleket hagyott maga után...), addig az ellenzék arra hívta fel a Szerb Haladó Párt képviselőinek figyelmét, hogy 11 éve az ő kezükben van az irányítás, pártjuk magába szippantotta azokat a politikai szereplőket is, akik a legnehezebb gazdasági koloncot akasztották Szerbia nyakába. Ez esetben a G17+, illetve az Egyesült Régiók tagjait emelték ki, valamint mindkét párt vezetőjét.
Selaković minisztert később Tanasković miniszter asszony váltotta fel, aki kiemelte, egész Európa, így Szerbia is bajban van az orosz–ukrán háború miatt. Ukrajna nem állt le a termeléssel, és mivel a világ egyik meghatározó gabonatermesztő országáról van szó, terményét pedig nem tudja eladni az orosz piacon, mint korábban, azt Európában értékesíti, lenyomva ezzel az árakat. Ahogy az európai országok, úgy Szerbia is megoldást keres erre, igyekszik minden ágazatban tevékenykedő termelő segítségére sietni.
Elmondta azt is, hogy az e-Agraron keresztül csak azoknak nem fizették ki a 9000 dináros területalapú támogatást, akiknél valamilyen gond merült fel: nagyobb területet jelentettek be, mint amennyit művelnek, a dokumentáció hiányos volt, vagy még nem szállt ki a terepre az ellenőrző szerv. Azokon a területeken, amelyeken a júniusi esőzések jelentős kárt okoztak a mezőgazdaságban, a termelők kártérítésre számíthatnak. A kárfelbecslést az önkormányzatok végzik ugyan, de – mint mondta – olyan pénzforrások kapcsán tárgyalnának külföldön, amelyek révén remélhetően tudják majd téríteni az áradások okozta károkat.
Az ülés végén egyhangúlag megszavazták annak a parlamenti ellenőrző bizottságnak a megalakítását, amelynek feladata lesz feltárni a belgrádi általános iskolai, valamint a Mladenovac és Smederevo környéki tömeggyilkosságok okait, valamint azoknak a felelősségét, akik megakadályozhatták volna a tragédiákat.
