Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke keddi, hivatalos belgrádi látogatása során meglehetősen világosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az Európai Unió Koszovó függetlenségének de facto elismerését várja Belgrádtól. A megbeszéléseket és kijelentéseket mérlegelő politikai elemzők szerint mindez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne különböző értelmezéseket adni az uniós elvárásoknak.
A világosabb megfogalmazás egyértelmű előnyt jelent, közölte tegnap az N1 hírtelevíziónak nyilatkozva Duško Lopandić, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke, rámutatva arra is, hogy az EB-elnök nemcsak követelésekkel, hanem konkrét „csomaggal” érkezett. Ennek a részét képezi egy hatmilliárd eurós támogatási keret, valamint a gyorsabb integrációs folyamat is, amelyről ma már mindenki tudja, hogy lassú, célszerűtlen. Az EU célja, hogy minél gyorsabban bekapcsolja az európai gazdaság vérkeringésébe a nyugat-balkáni államokat. A hatmilliárdos támogatás pedig nem a már ismert IPA-programok része, hanem egy külön keret, amelynek odaítélését elsősorban a végrehajtott reformok és a politikai előfeltételek teljesítése határozza majd meg. Lopandić szerint minden dialógusban fellelhetők az ún. „konstruktív homályosság” elemei, olyan ki nem mondott, pontosítás nélküli tételek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egymással szemben álló felek valamilyen közös nevezőre juthassanak úgy, hogy a leglényegesebb kérdésben nem kell végleges állást foglalniuk. Az egész párbeszédre ez a homály jellemző Belgrád és Pristina között – fejtette ki –, mindkét fél úgy értelmezi a megállapodásokat, ahogyan akarja.
Igor Novakovićnak, a Nemzetközi és Biztonságpolitikai Kérdések Központjának elemzője szerint továbbra is lehetnek különböző értelmezései az elhangzottaknak, ennek teret enged Brüsszel a jövőben is, hiszen Pristinában Von der Leyen nem kizárólag de facto elismerésről beszélt, hanem a szerb községek közössége megalapításának szükségességéről is annak érdekében, hogy Koszovó államisága teljességet nyerjen. Szerbiától ugyanakkor nem kérik a hivatalos elismerést, hanem azt, hogy fogadja el Koszovó intézményeit, jelképeit, mindenféle politikai nyomásgyakorlás nélkül.
A közszolgálati televíziónak nyilatkozva Stefan Surlić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára is arról beszélt, hogy az európai tisztségviselők, a megoldások mielőbbi megtalálása érdekében, ezúttal is a már említett „konstruktív homályt” választották, Pristinában és Belgrádban is olyan üzenetek hangzottak el, amelyek mindkét oldalt felelősségre vonják, de dicsérik is. A koszovói függetlenség tulajdonképpeni elismerésének emlegetése szerinte egy Pristina felé tett gesztusnak számít. Brüsszel tisztában van azzal, hogy az ottani adminisztráció számára ez a legfontosabb kérdés, s nem érhető el a szerb községek közösségének megalakítása efféle retorika nélkül. Belgrádtól az ottani intézmények, dokumentumok elismerését várják el, ezekről azonban már korábban is szó volt, a de facto elismerés emlegetése nélkül is. Lényegében a francia–német rendezési tervnek a része ez a kitétel. Hamis dilemmának nevezte azt, amelyikkel a szerb közvélemény küzd jó ideje: nincs valós választás az európai integráció és Koszovó között, hiszen az integráció esetén nem oldódik meg automatikusan a koszovói kérdés, s az EU-tól való elállás esetén sem térne vissza a szerb alkotmányos keretek közé.
Nyitókép: Szívélyes kézfogás, eltérő álláspontok. Ursula von der Leyen és Aleksandar Vučić a keddi belgrádi, közös sajtótájékoztató után (Fotó: Beta)
