A Rio Tinto potenciális bányája, amelyre Európa az elektromos járművek akkumulátorainak kritikus forrásaként tekint, az elmúlt időszakban hatalmas tiltakozások célpontjává vált Szerbiában. „Nincs szükségem zöld autókra. Zöld almát szeretnék és zöld füvet” – emelte ki az egyik tüntető, közölte a New York Times a napokban, amikor a lítiumkitermelés elleni tüntetésekkel foglalkozott. Mint rámutattak, a tüntetők Aleksandar Vučić államfőt vádolják azzal, hogy feláldozza Szerbia környezetvédelmét, csak azért, hogy kiszolgálja a klímaváltozással kapcsolatos európai célkitűzéseket.
A New York Times újságírója ellátogatott Gornja Nedeljicába, a tervezett lítiumbánya létrehozásának helyszínére, hogy beszélgessen az ott élőkkel. A faluban elhagyatott házakat látott, az egyébként kukoricaföldek és gyümölcsösök közelében. Hangsúlyozta, a település a jelenlegi geopolitikai harcok áldozatává vált, hiszen Európa keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzájuthat azokhoz a nyersanyagokhoz, amelyek elengedhetetlenek az elektromos járművek gyártásában, ugyanakkor függetlenedni szeretne – mindenekelőtt Kínától – a hiányfémek beszerzése tekintetében.
Nyugat-Szerbiában, a Jadar folyó völgyében a házakat az elmúlt években a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás vásárolta fel, hogy ott megkezdje a lítium kitermelését. Hiába kapott azonban engedélyt, a tömegmegmozdulások miatt 2022-ben a szerb kormány leállította a projektumot.
A lítiumbánya létrehozását támogatja az Egyesült Államok és az EU is, hiszen ahhoz, hogy eleget tegyen a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek, szüksége van lítiumra. A New York Times kiemelte, Európa területén van elég lítium, sőt mintegy 20 bányaprojektumon dolgoznak is, de eddig senki sem kezdte el a lítiumgyártást. A szerbiai óriásprojektum kellett volna, hogy ezt a hiányt betöltse. Az unió nyomására országunk eurointegrációs útján, Szerbia kormánya júliusi döntésének értelmében újraélesztették a Jadar projektumot. Ez tömeges elégedetlenséget váltott ki. A lakosság aggódik, hogy a bánya megmérgezi a levegőt és a vizeket.
Chad Blewitt, a Rio Tinto Jadar projektumának ügyvezető igazgatója a New York Timesnak azt mondta, Európában nincs zöld tranzíció a szerbiai lítium nélkül. A bányászati óriás 2,55 milliárd dollárt tervez beruházni ebbe a projektumba. Eddig 600 milliót fordítottak a szükséges földterületek felvásárlására, 500-at a feltáró furatra, a különböző tanulmányok kidolgozására, illetve a donációkra.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter az amerikai lapnak nyilatkozva rámutatott, a hiányfém kiaknázását az elkövetkező két évben még nem kezdik el, ám ha az lehetővé válik, a Jadarban található lítium annyi autóakkumulátor gyártását teszi lehetővé, ami 20 ezer ember számára teremt majd munkahelyet.
Michael Schmidt, a német Földtudományi és Természeti Erőforrások Intézetének lítiumszakértője rámutatott, hogy a szerbiai lítium nélkül is Európa talán el tudná érni a 2050-re kitűzött szénsemlegességi céljait, ami 60-szor több lítiumot igényel, mint amit 2020-ig Kínából és más országokból beszállított a kontinens. A szerbiai projektum a jelenlegi legnagyobb és miután minden folyamatban lévő projektumra szükség van a kitűzött cél érdekében, ez is jelentős.
Az esetleges bánya kialakítása nemcsak a mezőgazdasági termelőket, a környezetvédelmi aktivistákat és a polgárokat háborította fel, mutatott rá a lap, hanem szélesebb kontextusban is jelentőséggel bír, hiszen a Nyugat eszközévé is vált, amivel Oroszország és Kína hatásköréből szeretné kivonni Szerbiát.
A legutóbbi lítiumkitermelés elleni tüntetés Belgrádban volt, augusztus 10-én. Ekkor több tízezren gyűltek össze a főváros utcáin. Ezt követően Aleksandar Vučić államfő egy olyan körútra indult, amelyen a polgárok a bánya kapcsán felmerülő kérdéseiket tehetik fel neki. A bányászati minisztérium üzembe helyezett egy telefonközpontot is, amely szintén a bánya és a Jadar projektum kapcsán felmerülő kérdésekre próbál választ adni.
Augusztus 10-e óta a környezetvédő aktivisták hallgatnak. A Ne damo Jadar és a Szerbiai Ökológiai Szervezetek Szövetsége figyelmét a legutóbbi tüntetéseket követő letartóztatások és az aktivisták kapcsán megszületett sürgős bírósági ítéletek kötötték le, közölték közleményükben a szervezetek.
Mivel sok információ jelenik meg a médiában a lítiumkitermelés mellett és ellene, az Euronews arra is rámutatott, hogy a hatalmi és az ellenzéki pártok szinte mindennapossá tették a téma kapcsán való felszólalásukat. Az információk tömegében a lakosságnak egyre nehezebb tájékozódnia a témában.
Cvjetin Milivojević rámutatott, a téma kapcsán már eddig is nagyon sok szakember szólalt fel, akik a bánya mellett lobbiznak, illetve olyanok is, akik a bánya megnyitása ellen vannak, de párbeszéd a témában nem indult el, így a lakosság arról, hogy indokolt-e egy lítiumbánya megnyitása és melyik fázisban kerülhet erre sor, nem kap szükséges információt. Hangsúlyozta, nem a lakosságnak kellene kérdéseket feltenni az állami szerveknek a téma kapcsán, hanem az államvezetés kötelessége lenne releváns információkkal ellátni a polgárokat.
