Egymilliárd euróval magasabb bevétel

A többi között az idei költségvetés módosításának napirendi pontja is szerepel a köztársasági képviselőház tizennegyedik összetételének második rendkívüli ülésén, mely tegnap vette kezdetét. Emellett családtámogatással, egészségügyi szakképesítések közép-európai szabadkereskedelmi egyezménnyel összhangban történő kölcsönös elismerésével, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai újjáépítési és fejlesztési banki kölcsön jóváhagyásával, az Európai Beruházási Bank okos áramfogyasztás-mérők beszerzésével kapcsolatos banki garanciáinak elfogadásával, a Franciaország és Szerbia közötti kormányközi megállapodások jóváhagyásával is foglalkoztak a képviselők az ülésen. Az ülés elején a szerbiai parlament tagjai egyperces néma csenddel tisztelegtek az Ušće–Kraljevo úton szombaton történt közlekedési baleset áldozatainak emléke előtt, a tiszteletadást Miroslav Aleksić, az ellenzéki Nemzeti Mozgalom vezetője javasolta.

Ami a legtöbbet emlegetett témát illeti, a költségvetés módosítására azért mutatkozott szükség, mert a korábbi tervekhez képest csaknem 133 milliárd dinárral magasabbak a bevételek és 193 milliárddal a kiadások, így az éves költségvetés a módosítást követően 2173 milliárd dinárt tesz ki. Siniša Mali pénzügyminiszter a javaslat előterjesztésekor rámutatott arra, hogy Szerbia a második helyen áll Európában az első félév GDP-növekedését tekintve a maga 4,3 százalékával. Mali a parlament ülésén a 2024. évi költségvetés módosításáról elmondta, a törvényjavaslat tükrözi az ország gazdaságának jelenlegi helyzetét, amit a Szerbia 2027 elnevezésű programban meghatározott célok határozzák meg. Annak a programnak a megvalósításához van szükség a módosításra, amely javítja az ország útjainak, épületeinek, infrastruktúrájának a minőségét, és eléri azt a célt, hogy Szerbiában 2027 végén 1400 euró legyen az átlagbér, az átlagnyugdíj pedig 650 euró, akárcsak a minimálbér is – fejtette ki Mali.

A miniszter hangsúlyozta, az adatok, elemzések alapján Szerbia a második ország Európában, közvetlenül Málta mögött, a bruttó hazai termék növekedése szempontjából. Gazdaságunk Európa öt leggyorsabban növekvő gazdasága közé sorolható minden bizonyossággal – húzta alá a tárcavezető. Kiemelte, hogy Szerbia bruttó hazai terméke az idén csaknem 76 milliárd euró lesz. Mint hozzátette, az év végére 3,7 vagy 3,8 százalékos növekedést vár éves szinten. Ez nagyon fontos, állapította meg, mert minél gyorsabban növekszik az ország gazdasága, annál megfelelőbb alapot kap a fizetések, a nyugdíjak, a minimálbérek növelése is, de ekképp teremtődnek meg az elengedhetetlen feltételek a mezőgazdaságba, kultúrába, ökológiába, egészségügybe tervezett befektetésekhez is – fejtette ki az ülésen a pénzügyminiszter.

NÖVEKVŐ CSALÁDTÁMOGATÁSOK

Milica Đurđević Stamenkovski családgondozási és demográfiai miniszter a szülői támogatások értékének növeléséről beszélt az új törvénymódosítási javaslat kapcsán, rámutatott, hogy az idén január 1-je után született gyermekek esetében az első gyermek után 500 ezer dinárra, a második után 600 ezerre, a harmadik után 2,28 millió, a negyedik után pedig 3,18 millió dinárra számíthatnak a szülők. Kiemelte, a javaslat megszavazását követően az egész Balkánon Szerbiában lesznek a legmagasabbak a szülői támogatások.

JELENTŐS VAJDASÁGI BERUHÁZÁSOK

Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője közölte, pártja mindenekelőtt a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződések és az abba foglalt pontok alapján elemzi a költségvetés módosítását, és kiemelt figyelmet fordít a legnagyobb és legfontosabb beruházásokra, mint amilyen a Belgrád–Budapest vasútvonal, a szabadkai Népszínház, az Y elágazás vagy a Szabadka–Szeged vasút projektje. Bebizonyosodott, hogy folyamatosan növekednek a regionális fejlesztésre, a vajdasági nagyberuházásokra szánt eszközök, az eredeti terv szerint 17, most már, egy, az újvidéki Vajdasági Klinikai Központot érintő fejlesztéssel pedig 18 vajdasági nagyberuházási projektről lehet beszélni. Kiemelte a fontos vajdasági útvonalakra, határátkelőkre és környezetvédelmi kezdeményezésekre szánt pénzösszegek jelentőségét is.

VÁDAK ÉS CÁFOLATOK

Az ülésen szóváltás alakult ki az ellenzéki Aleksandar Jovanović Ćuta, a Környezetvédelmi Felkelés frakcióvezetője és a pénzügyminiszter között. Jovanović kifogásolta, hogy az EXPO 17 milliárd eurót emészt fel a költségvetésből, de a pénzügyi tárcavezető ezt cáfolta válaszában, rámutatva annak tényére, hogy a 17 milliárdos összegnek csak egy része maga az EXPO 2027, a többi pénz a Szerbia 2027 program más projektelemeinek a kivitelezése, s mintegy 330 további beruházást takar. Maga az EXPO, mutatott rá Siniša Mali, 1–1,2 milliárd euróba kerül majd. Elmondása szerint ebben az összegben benne van egy gyorsvasút megépítése Zemun poljétől a Nemzeti Stadionig, s ezt követően Obrenovacig is. Reagált az azzal kapcsolatos kijelentésekre is, melyek értelmében a költségvetés 52 százalékát az EXPO és a francia Rafale vadászgépek „nyelik el”. Közölte, hogy a javasolt költségvetésből 48,6 milliárd dinárt különítettek el a francia vadászrepülőgépekre, 20,4 milliárdot az EXPO-ra, ami összesen 69 milliárd dinár. A miniszter tájékoztatása szerint ez a költségvetés 3,1 százaléka, amelynek teljes összege 2173,3 milliárd dinár.

A komolytalan beruházások politikájának követésével is megvádolta a kormányt az ellenzék, Biljana Đorđević, a Zöld-Baloldali Front képviselője szerint a javasolt módosítás nem tartalmaz komoly befektetéseket a sürgető problémák megoldására. Szerinte az EXPO, a Nemzeti Stadion, a tűzijátékok nem állnak összhangban egy olyan fejlesztési koncepcióval, amely a hétköznapi emberek javát szolgálná. A költségvetésből jól látszik, mutatott rá, hogy az idei bérnövelések csak az inflációt követik, s a felvázolt befektetésekkel valójában nincs helyük olyan komolyabb emeléseknek, amelyeket például az oktatásban eszközöl az ellenzék. Úgy vélte, a kormány azt üzeni a pedagógusoknak, hogy feláldozhatóak. A miniszterek válaszaikban arra mutattak rá, hogy az előző hatalmi felállás és a jelenlegi közötti bérkülönbség mértéke magáért beszél.