A képviselők kérdéseivel indult a keddi köztársasági parlamenti ülés, amelyen egyébként a költségvetés módosítási javaslatának napirendi pontja a leghangsúlyosabb. Az ellenzéki képviselők a hatalom beszámolóját és az érintettek felelősségre vonását követelték számos, általuk botrányosnak ítélt ügy kapcsán, így például az újvidéki egyetemi városban tüntető egyetemistákkal szembeni durva fellépés miatt, vagy a katonai jármű által a Kraljevo–Raška útvonalon történt tragikus kimenetelű szerencsétlenség kapcsán. Előbbi témát Zoran Lutovac, a Demokrata Párt, utóbbit Natalija Stojmenović, a Zöld-Baloldali Front képviselője vetette fel. Olyan kérdés is volt, mely azt feszegette, igaz-e, hogy Ana Brnabić házelnök megvásárolta Jovanka Broz dedinjei villáját. Aleksandar Jovanović Ćutának, a Környezetvédelmi Felkelés képviselőjének felvetésére Marina Raguš, a képviselőház alelnöke elmondta, erről szó sincs, mert a szóban forgó állami tulajdonban a mindenkori házelnök lakhat majd.
ILLUZIONISTÁK GAZDASÁGPOLITIKÁJA
Gazdasági témákról szólva Miroslav Aleksić (Szerbiai Népi Mozgalom) szemfényvesztésnek nevezte az Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt által diktált gazdaságpolitikát, melynek véleménye szerint az az egyetlen célja, hogy nagy összegekhez juttassa a hatalmat, s meggyőze a polgárokat arról, hogy jobban élnek, miközben ennek az állításnak semmi köze sincs a valósághoz. Siniša Mali pénzügyminisztert nagy illuzionistának és manipulátornak nevezte, azzal érvelt, hogy a költségvetés kiadási oldalát is növelték 1,7 milliárdról 2,2 milliárd dinárra, szerinte olyan projektek megvalósítása érdekében, amelyek semmilyen tartós gazdasági fejlődést nem hoznak majd az országnak. Elmondása szerint a Szerbia 2027 programnak az lesz az eredménye, hogy értelmetlen kiadásokkal és beruházásokkal 2027-re egy stagnáló országot teremt meg a legjobb esetben is. Válaszában Mali tiszta demagógiának és képmutatásnak nevezte az ellenzék szavait. Rámutatott arra, hogy csak 2020 óta, az inflációs hatást is figyelembe véve, 34 százalékkal lettek magasabbak a nyugdíjak, a bérek pedig reálisan 46,3 százalékkal növekedtek.
VÁDAK ÉS REAKCIÓK
Az ellenzék tagjai kihasználták a lehetőséget arra is, hogy kritikával illessék a lítium bányászásával és a sorkatonai szolgálat bevezetésével kapcsolatos terveket. Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter válaszában úgy fogalmazott: ha valaki ma a szerbiai ellenzéket kérdezi, sehol a világon nincsenek lítiumbányák, egyedül az számít ebben a képletben érthetetlennek, honnan a sok okostelefon, bennük az akkumulátor, honnan az elektromos járművek. Ugyanolyan hazugság ez is, mint 2009-ben és 2010-ben az az állítás, hogy Európában már sehol sincs sorkatonai kötelezettség, mutatott rá. Az ellenzék akkor számolta fel a sorkatonaságot, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá a régióbeli fenyegetések miatt. Ez azt bizonyítja, hogy az ellenzék egyben a nép ellensége is, fogalmazott a miniszter, felháborodást keltve ezzel az oppozíció soraiban, közülük sokan szót kértek, s várták a reakciót az elnöklőtől. Kisebb incidens is történt, Martinović felszólalását követően Aleksandar Jovanović Ćuta a miniszterek felé hajította a ház ügyrendfüzetét, mert szerinte Marina Raguš, az ülés vezetője nem reagált idejében.
Kovács Elvira
KÖVETNI A JÓ PÉLDÁT
Milica Đurđević Stamenkovski családügyi és demográfiai miniszter a szülői támogatások értékének növeléséről beszélt korábban. Rámutatott, hogy az idén január 1-je után született gyermekek esetében az első gyermek után 500 ezer dinárra, a második után 600 ezerre, a harmadik után 2,28 millió, a negyedik után pedig 3,18 millió dinárra számíthatnak a szülők. Ennek kapcsán Kovács Elvira, a parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője ma rámutatott, az elmúlt hat évben, amióta érvényben van a gyermekes családok támogatásáról szóló törvény, hét alkalommal esett át módosításon. A magyar párt a mostani, nyolcadik módosítást is támogatja, mert a család és a gyermekek érdekei mindig is a VMSZ politikájának középpontjában álltak. A párt számára fontos, mondta, hogy a köztársasági mellett a tartományi és a helyi önkormányzati szinteken is döntéseket lehet hozni a demográfiai adatok javítása érdekében, a tapasztalat azt mutatja, hogy azokban a községekben növekszik a natalitás, amelyekben az egyszeri anyagi támogatást a későbbi években további intézkedések követik, például ingyenesek a tankönyvek, nincsenek várólisták a bölcsődékben. Pozitívan értékelte, hogy a hazai törvényhozás jól bevált magyarországi modelleket is alkalmaz, s hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti új koalíciós szerződésben is helyet kapott például a családi pótlék könnyebb elérését lehetővé tevő eszköztár.
A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS TÜKRE
Ahogyan arról már beszámoltunk, a többi között az idei költségvetés módosításának napirendi pontja is szerepel a köztársasági képviselőház tizennegyedik összetételének második rendkívüli ülésén, mely hétfőn vette kezdetét. Emellett családtámogatással, egészségügyi szakképesítések közép-európai szabad kereskedelmi egyezménnyel összhangban történő kölcsönös elismerésével, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai újjáépítési és fejlesztési banki kölcsön jóváhagyásával, az Európai Beruházási Bank okos áramfogyasztás-mérők beszerzésével kapcsolatos banki garanciáinak elfogadásával, a Franciaország és Szerbia közötti kormányközi megállapodások jóváhagyásával is foglalkoznak a képviselők az ülésen. A költségvetés módosítására azért mutatkozott szükség, mert a korábbi tervekhez képest csaknem 133 milliárd dinárral magasabbak a bevételek és 193 milliárddal a kiadások. Az éves költségvetés, a módosítást követően, így 2173 milliárd dinárt tesz ki. Siniša Mali pénzügyminiszter a javaslat előterjesztésekor rámutatott arra, hogy Szerbia a második helyen áll Európában az év első hat hónapjának GDP-növekedésének tekintetében a maga 4,3 százalékával. A törvényjavaslat gazdaságunk jelenlegi helyzetét tükrözi, fejtette ki Mali.
Nyitókép: Beta (Archív)
