Tegnap immár negyedik napja vitáztak a köztársasági parlamenti képviselők az idei költségvetés módosítási javaslatáról. Az erről szóló vitát azonban megelőzték a képviselői kérdések, melyekre délután a kormány tagjai válaszoltak, ahogyan az minden hónap utolsó csütörtökén lenni szokott, amikor ülés van folyamatban. A költségvetéssel kapcsolatos ellenzéki megjegyzések és az azokra adott kormánykoalíciós válaszok tegnap is meghatározták az ülést, melyen már a javaslat módosítási indítványairól volt szó. Összesen 146 ilyen indítványt nyújtott be az ellenzék a napirenden szereplő javaslatokra, ebből 119 a költségvetés módosítási javaslatára vonatkozott. Annak ellenére, hogy az államkasszával kapcsolatos témák szerepeltek napirenden, természetesen egyéb kérdések is felvetődtek. Aleksandar Jovanović Ćuta, a Környezetvédelmi Felkelés képviselője például azt sérelmezte, hogy nem fogadták el az ellenzék javaslatát, melynek értelmében rendkívüli ülést kellene tartani a lítium bányászásáról. Ana Brnabić házelnök közölte, az ellenzék vagy nem tudja, milyen időkeretek között zajlanak az ülések, vagy nem akar erről vitatkozni, az ugyanis lehetetlen küldetésnek számít, hogy a szeptember 30-ig tartó ülés lezárásának időpontjáig megvitassák mind a 146 módosítási indítványt, továbbá megtartsák a lítiumról szóló ülést is, de még Koszovóval foglalkozó ülést is javasoltak egyes pártok. Brnabić úgy fogalmazott, az ellenzéknek el kellett volna döntenie, mi a fontosabb számára: ha a lítium megvitatása, akkor nem kellett volna 146 indítványt benyújtania, majd minden lehetőséget kihasználni arra, hogy felszólaljanak és válaszoljanak is ezeknek a pártoknak a képviselői.
VISSZA 1999-BE
Még egy szóváltás meghatározta az ülést. Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője vitázott Srđan Milivojević demokrata párti képviselővel, aki azt mondta, az előző hatalmi felállás 2012 előtt 1400 kilométernyi utat épített meg mandátumai során. Jovanov gúnyosan úgy fogalmazott, ezek az utak valamilyen „lopakodó” utak lehettek, mert senki sem vette észre őket. NATO-önkéntesnek nevezte az ellenzékit, aki, mint mondta, az 1999-es agresszió során lokátorok felállításával segítette Szerbia bombázását. Milivojević igazságtalannak vélte, hogy Ana Brnabić megvádolta az ellenzéket, mert épp ő húzza el az ülést, hogy elkerülje a lítiumról szóló vitát. Elmondta, hogy 12 napja javasolták ezt a témát, és nehezményezte, hogy a miniszterek hosszú ideig beszéltek minden alkalommal, amikor szót ragadtak. Azzal vádolta meg a hatalmat, hogy a terv a Jadar és Rađevina lelőhelyeinek kiárusítása, mert nem lesz képes az állam törleszteni a felvett kölcsönöket.
A NATO-bombázásokról beszélt többször Aleksandar Vulin kormányfőhelyettes is, ő az ellenzéket azzal vádolta meg, hogy szégyent hoz az országra, amikor külföldön igyekszik befeketíteni az államvezetőséget, majd megleckéztette az oppozíció képviselőit: véssék az agyukba, hogy a NATO-bombázásokért nem volt felelős a szerbiai rezsim, s a hágai törvényszék ítéletei sem ítéletek, hanem bosszúk a hazájukat védők ellen.
Újhelyi Ákos
IPA-PROJEKTUMOK VALÓSULNAK MEG
A költségvetés módosításáról szóló vita során annak lényeges elemeként beszélt az INTERREG IPA program számára előirányozott összegekről Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője. Rámutatott arra, mindez összhangban áll a Magyarország és Szerbia közötti stratégiai együttműködési tanácsnak, az államközi gazdasági bizottságnak és a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós szerződésnek a kitételeivel is. A tervezett projektumok közül a magyar képviselő kiemelte az Algyő és Újvidék közötti, 128 kilométeres olajvezetéknek, a Hercegszántó–Béreg határátkelőnek, valamint a Szabadka–Baja 13 kilométeres vasútszakaszának IPA-projektumát is. Mint mondta, Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő kiváló barátságának, Pásztor István hagyatékának és dr. Pásztor Bálint VMSZ-elnöknek köszönhetően folyamatosak a megbeszélt projektumok megvalósulásai, szemmel látható eredményekről beszélhetünk. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar oldal a határátlépés felgyorsítása érdekében tesz intézkedéseket. A koalíciós szerződés része az Óbecse–Topolya, Orom–Csantavér, Oroszlámos–Feketetó, Magyarcsernye–Tóba, Szabadka–Békova útvonalak infrastrukturális projektuma is, közölte, ahogyan szennyvízelvezető hálózatok létesítése is a Tiszta Szerbia program keretében.
TÖBB BEVÉTEL, TÖBB KIADÁS
Az idei költségvetés módosításának napirendi pontja a legfontosabb a köztársasági képviselőház tizennegyedik összetételének második rendkívüli ülésén, mely hétfőn vette kezdetét. Emellett családtámogatással, az egészségügyi szakképesítések közép-európai szabadkereskedelmi egyezménnyel összhangban történő kölcsönös elismerésével, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai újjáépítési és fejlesztési banki kölcsön jóváhagyásával foglalkoznak a képviselők. Szavaznak majd az okosvillanyórák beszerzésére az Európai Beruházási Banktól igényelt hitel banki garanciáiról, a Franciaország és Szerbia közötti kormányközi megállapodások jóváhagyásáról. A költségvetés módosítására azért mutatkozott szükség, mert a korábbi tervekhez képest csaknem 133 milliárd dinárral magasabbak a bevételek és 193 milliárddal a kiadások, így az éves költségvetés a módosítást követően 2173 milliárd dinárt tesz ki. A parlamenti vitát a sorkatonaság visszaállítása érdekében elkülönített eszközök, az EXPO 2027 költségvetése, a francia Rafale vadászgépek beszerzésének indokoltsága, a családtámogatások hatásainak elemzése, a múlt politikai analízise is meghatározta az elmúlt napokban.
Nyitókép: Beta (Archív)
