A budapesti Puskás Arénában tartották meg tegnap az Európai Politikai Közösség (EPK) ötödik csúcstalálkozóját. Oroszországot és Fehéroroszországot leszámítva Európa összes államának a képviselőjét meghívták. Szerbiát Aleksandar Vučić államfő képviselte. Az uniós intézményeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke képviselték. Mark Rutte NATO-főtitkár ugyancsak jelen volt.
A találkozó a délelőtti plenáris üléssel vette kezdetét, amelyen a biztonsági kihívásokról egyeztettek. Ezt követően négy szekcióülésen a migrációval és a gazdasági biztonsággal – ideértve a konnektivitást az energetika, a közlekedés és az informatika területén, valamint a globális kereskedelmet – kapcsolatos témákat járták körbe. A második plenáris ülésen a kerekasztal-beszélgetések elnökei számoltak be az elhangzottakról.
A napindító plenáris ülést Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyitotta meg, amondó volt, veszély fenyegeti Európa békéjét, stabilitását és jólétét. Szerinte Európa nehéz, bonyolult helyzetben van. Harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmények után lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget. Észak-Afrikát konfliktusok destabilizálják, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás és ismét csúcsot megközelítő méretet öltött.
A globális gazdaság a hidegháború után újra a blokkosodás és a töredezettség ijesztő perspektívájával szembesül, ez megkérdőjelezi az európai modell alapjait, hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint az EPK csúcstalálkozóján kiderülhet, „hasonlóan látjuk-e az előttünk álló kihívásokat”. A válaszok, amelyeket most adnak, évtizedekre meghatározhatják Európa jövőjét, fogalmazott. Rámutatott, „abban hiszünk, hogy együtt erősebbek lehetünk, mint külön-külön”.
Aleksandar Vučić és Charles Michel az egyik kerekasztalról a másik felé útközben (Fotó: Beta/Európai Bizottság)
Orbán szerint a csúcstalálkozó legfontosabb kérdése Európa biztonsági kihívásainak áttekintése. A migrációt alapvetően azzal kezelné, hogy a származási és tranzitországokba juttatna több fejlesztési támogatást, a menekültek kérelmét harmadik országokban bírálná el, és onnan fordítaná vissza azokat, akiket elutasítanak.
Az amerikai elnökválasztást is érintette. Szerinte a transzatlanti kapcsolatok jövője megkerülhetetlen eleme az európai biztonsági architektúrának.
EURÓPA TÖBB, MINT AZ EU
Európa több és nagyobb, mint az Európai Unió, ezért az integráció felgyorsítására, az együttműködések szorosabbra fűzésére van szükség, mert ezek hiányán a kontinens sokat veszíthet, jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A csúcstalálkozó margóján macedón, grúz, monacói, örmény, San Marinó-i és török kollégáját fogadta, majd rámutatott, hogy mindannyian unión kívüli országok külügyminiszterei, ami világosan mutatja az ülés üzenetét és lényegét. Európa biztonsága és versenyképessége sokat romlott az elmúlt időszakban, ezért nézete szerint a megoldások egyike az EU bővítése, illetve a nem uniós tagállamokkal való sokkal szorosabb, összehangoltabb együttműködés. Az EU sokat fog veszíteni a jövőben is, ha nem tud egy valódi európai integrációvá válni, fogalmazott. Szerinte a bezárkózás, a befelé fordulás politikája helyett sokkal inkább a tisztelet politikájára lenne szükség. Szijjártó elfogadhatatlannak tartja, hogy a nyugat-balkáni államok átlagban már tizenöt éve várnak a tagságra, egyes országok pedig tíz éve várakoznak a társulási megállapodás aláírására.
– Célunk, hogy az EU igazi európai integrációvá váljon, a bővítési politika felgyorsuljon, és a nem EU-tag európai államokkal harmonikusabb, szorosabb legyen az együttműködés. Reméljük, hogy ez az üzenet az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján is át fog jönni – fogalmazott Szijjártó.
VAN TERVÜK ÉS SEGÍTŐKÉSZEK
Brüsszelnek terve van a Nyugat-Balkán tekintetében, nyilatkozta Ursula von der Leyen. Megismételte, hogy az uniós vezetés az EU-ban szeretné látni a térség országait, és azt is tudja, miként segítheti ezeket a csatlakozásban. Hozzátette, fontos, hogy az EU a térség országaival együtt tegyen a gazdasági növekedésért. Az EU-nak meg kell nyitnia az egységes piacot a nyugat-balkáni államok számára. A térség országainak legfontosabb feladata a reformok végrehajtása, ha ez megtörténik, akkor további beruházások várnak a Nyugat-Balkánra, hangsúlyozta. Charles Michel a térség integrációjával összefüggésben a reformok végrehajtását, a korrupció elleni küzdelmet és a joguralom erősítését sürgette. „Mi itt vagyunk, hogy segítsünk. Fontos, hogy a térség országai az EU irányába tegyenek meg lépéseket” – fejtette ki.
A BÉKE ÜZENETÉVEL ÉRKEZETT
Aleksandar Vučić közösségi oldalán adott hírt a csúcstalálkozó margóján megejtett találkozóiról. Kifejtette, elsősorban az volt a célja, hogy az uniós tagállamok vezetőivel a térség, az európai és globális politikában betöltött szerepéről, valamint az egyes országokkal való bilaterális kapcsolatok erősítéséről folytasson eszmecserét. Elégedetten nyugtázta, hogy az EPK csúcstalálkozóján kiemelt figyelmet szenteltek az energetikának, a biztonságnak és a gazdasági növekedésnek. Európának stratégiai szempontból felelősségteljesnek kell lennie, és alkalmazkodnia kell a realitásokhoz. Reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozón sikerül meghatározni a kontinens jövőjét hosszú távon alakító politikai irányvonalat. Hozzátette, azzal az üzenettel utazott Budapestre, hogy a béke mindennél fontosabb.
Vučić szót váltott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, továbbá Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnökkel, Karl Nehammer osztrák kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.
Nyitókép: Charles Michel és Orbán Viktor a biztonsági kihívásokkal foglalkozó plenáris ülésen (Fotó: AP via Beta)
