Az emberi jogok nem csupán jogi fogalom, hanem a mindennapi élet alapja és olyan közös cél, amelyre mindannyian törekszünk. Vajdaságban, amely a sokszínűség és a közös együttélés szinonimája, a nemzeti közösségek és minden állampolgár jogai nem elvont eszme, hanem identitásunk és mindennapjaink része – emelte ki Ótott Róbert, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár tegnap Belgrádban, az emberi jogok nemzetközi napja alkalmából megtartott ünnepi konferencián.
Az emberi jogi minisztérium és a tartományi kormány által szervezett, az ENSZ Emberi Jogi Csoportja és az EBESZ missziója által támogatott ünnepi ülésen a tartományi titkár kiemelte, inkluzív politikával és konkrét intézkedésekkel igyekeznek biztosítani mindenki számára az egyenlőséget és az egyenjogúságot.
– Szerbia a szabad és egyenlő állampolgárok állama, amely gondot visel minden szociálisan érzékeny kategóriáról, elkötelezett a diszkrimináció felszámolásával és zéró toleranciát képvisel az erőszakkal, gyűlöletbeszéddel és az emberi jogok megsértéséhez hozzájáruló cselekményekkel szemben. Így összegezhető az a politika, ami mellett a minisztériumon és Szerbia kormányán belül kiállunk – szögezte le Tomislav Žigmanov, az emberi- és kisebbségi jogi miniszter. Kiemelte, Szerbia kormánya által képviselt politika és azok az intézkedések, amelyek mentén cselekszik az országvezetés, folyamatosan szem előtt tartják az emberi jogokat. Mint hangsúlyozta, a közéletből és a politikából is ki kell szűrni mindent, ami ezen jogok megsértésére irányulnak.
A Jugoszláv kinotékában megtartott rendezvényen Žigmanov kiemelte, Szerbiában az emberi jogok terén a legnagyobb figyelem továbbra is a társadalmilag érzékeny csoportokra irányul. A reformtörekvések és növekedési terv közelmúltbeli elfogadásával Szerbia kormánya ismét egyértelműen az európai értékek, a jogállamiság elvei mellett foglalt állást, a gazdasági növekedés, a digitális átalakulás, azaz a szociális-gazdasági fejlődés és minden polgára jóléte mellett.
Az ENSZ szerbiai állandó koordinátora, Matilda Mort felszólalásában elmondta, hogy Szerbia már ratifikálta az emberi jogokkal foglalkozó kulcsfontosságú konvenció többségét, és ezen a téren jó mechanizmusokat épített ki az akadémiai közösségekkel, a civilszervezetekkel és a társadalommal való együttműködéshez. Szavai szerint azonban az ország még mindig szembesül kihívásokkal, a törvények alkalmazása még mindig nem kiegyensúlyozott, de amin Szerbiának dolgoznia kell, az a gyűlöletbeszéd csökkentése a közbeszédben.
Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniónak több alappillére és értéke van, amely az identitásunkat képezik.
– Hiszünk az emberi jogok védelmében és előmozdításában mindenki számára, hiszünk abban, hogy senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés a döntései miatt, legyen a neméről, az etnikai hovatartozásról vagy a szexuális irányultságáról szó. Igyekszünk nap mint nap előmozdítani és védeni ezeket a jogokat az EU-n belül és természetesen az EU-n kívül is, valamint Szerbián, mint tagjelölt országban – mondta Giaufret.
Az ENSZ Közgyűlésének 1950-ben hozott döntése alapján az emberi jogok nemzetközi napját december 10-én ünneplik világszerte. Azért hirdették ki ezt a napot, hogy felhívják a világ lakosságának figyelmét a korábban aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára.
Babity János, az Európa Tanács szerbiai küldöttségének vezetője aláhúzta, hogy december 10-én emlékeztetnünk és bátorítanunk kell mindenkit körülöttünk a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságára, hiszen ez az emberi jogok egyik fő veszélye. Szerbiában az Európa Tanács már 22 éve fáradhatatlanul dolgozik a többi között a gyűlöletbeszéd visszaszorításán és a tolerancia kultúrájának előmozdításán.
Carolina Hidea, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet misszióvezető-helyettese kijelentette, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának alapelvei a szabadság, az igazságosság és a béke megteremtése a világban. Rámutatott ugyanakkor arra a felelősségre, ami az emberi jogok védelmére irányul.
Nikola Tarbuk, a Városok és Önkormányzatok Állandó Konferenciájának főtitkára, azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok szerepe az emberi jogok védelmében és érvényesítésében kulcsfontosságú. Ők állnak legközelebb ugyanis a polgárokhoz, így ők értik a legjobban a szükségleteiket és kihívásaikat. A helyi hatóságok döntéseikkel, politikájukkal, programjaikkal és kezdeményezéseikkel közvetlenül befolyásolják a polgárok életminőségét. Kötelességük biztosítani az emberi jogok tiszteletben tartását és védelmét abban az önkormányzatban, amelyért felelősek – mondta Tarbuk.
A konferencia résztvevői ezt követően panelbeszélgetésen is részt vettek, Inkluzív gyakorlat elnevezéssel.
A tanácskozás részvevői
| A szabad véleménynyilvánítás és a társulás szabadsága alapvető jog, az unió értékeinek része – mutatott rá újságírói kérdésre Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségének vezetője, a szerbiai egyetemi karok blokádja és a hallgatók tiltakozása kapcsán. Kihangsúlyozta, ezeket a jogokat erőszak nélkül és a törvények tiszteletben tartásával kell gyakorolni. – Értékeljük az egyén véleménynyilvánításra való lehetőségét és képességét – mondta Giaufret. Az újságírók Tomislav Žigmanovot, az emberi és kisebbségi jogok miniszterét is megkérték, reagáljon az egyetemisták tiltakozása kapcsán, ám ő azt mondta, hogy ez nem témája a tegnapi rendezvénynek, így véleményét sem közölte. |
Nyitókép: Ótott Róbert: Vajdaságban az emberi jogok nem elvont eszme, hanem identitásunk és mindennapjaink része
