A keddi kaotikus helyzetnek tegnap nyoma se volt a köztársasági képviselőházban. A munka viszonylag nyugodt hangulatban folyt. Túlnyomóan a hatalmi koalíció képviselői szólaltak fel, érveltek a napirenden szereplő felsőoktatási törvényre benyújtot módosítási indítványai mellett, vagy ellene, miközben az ellenzéki pátok többsége nem vett részt a munkában. Az ellenzék külön sajtótájékoztatón közölte: a parlament épületét megszállták a rendőrök, az esti órákban átkutatták irodáikat, az épületbe lépésükkor pedig még a reggelijüket is elvették, ezért nem kívántak részt venni a parlamenti vitában.
A képviselőház tavaszi ülésszaka kedden füsbombákkal és tulakodással kezdődött. Az ellenzék tojással dobálta meg a minisztereket, majd poroltóval is lefújta. Három képviselőnő pedig orvosi segítségre szorult. Az ülést a házelnök a körülmények ellenére sem szakította meg, délután 6 óráig vitáztak a napirendi törvényekről, miközben az ellenzék zajkeltéssel akadályozta a felszólalásokat. A tegnapi ülés közel sem hasonlított a keddire. Az ellenzék padsorai üresek maradtak.
A Szabadság és Igazságosság Pártja (SZIP), a Zöld–Baloldali Front (ZBF) és a Szabad Polgárok Mozgalma (SZPM) külön sajtótájékoztatón jelentette be, szigorú ellenőrzések mellett jutottak csak be a képviselőház épületébe. Előző éjjel bombariadóra hivatkozva a rendőrök átkutatták az irodáikat. Marinika Tepić, a SZIP képviselője szerint a parlamenti ülésen csak egy napirendi pontnak kellett volna szerepelnie, mégpedig a felsőoktatásról szóló törvénynek, mert az körül társadalmi konszenzus született a blokádban levő egyetemi hallgatók követelésének teljesítése érdekében. A miniszterek jelenléte pedig teljesen felesleges, a kormányfő lemondásával a kormány is feloszlott. Radomir Lazović, a ZBF képviselője elmondta, ők vállalják a felelősséget a tetteikért, ami a Szerb Haladó Párt (SZHP) intézményes erőszakjára volt a reakciójuk. Ők vitték be a füstbombákat: egy részét még hetekkel korábban, másik részét kedden. Azt üzente Ivica Dačićnak, nem kell bombariadót kitalálni, hogy átvizsgálják őket. Pavle Grbović, az SZPM képviselője pedig feltette a kérdést: megtalálták-e a bombát? Ha nem, kiderítették-e, ki áll a hamis riasztás mögött? Ana Jakovljević, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője csak arra az időre ült be a tanácsterembe, amíg a saját módosítási indítványát részletezte. Kiemelte, az Országos Felsőoktatási Tanácsban az egyetemeknek nagyobb képviseletre lenne szüksége, mint mondta, vissza kellene állítani a 2018 előtti felosztást. Majd indoklást kért az oktatási minisztertől, hogyan vonhatják meg a tüntető tanárok fizetését, ha nem indítottak ellenük fegyelmi eljárást. Bejelentette, hogy képviselő társaival a saját fizetésüket adják ezeknek a tanároknak, és felszólította a hatalmi párt képviselőit is, hogy tegyenek ők is így.
AZ ELLENZÉK OSZTOTTA MEG A TÁRSADALMAT
Az ülésen a hatalmi pártok képviselői úgy vélekedtek, az ellenzék káosz árán szeretne hatalomra jutni, választásokon ugyanis nem tudnak. Aleksandra Tomić, az SZHP képviselője pozitívnak nevezte, hogy az egyetemisták elhatárolódtak minden politikai opciótól. Kérte azonban, hogy ítéljék el a parlamentben történteket is. Rámutatott, nem igaz, hogy államfő nem illetékes a párbeszéd folytatásában, hiszen az alkotmány, a jogszabályok szerint ő az, aki összefogja és pábeszédet kezdeményez a társadalom tagjaival a válság elkerülése érdekében.
TÖRTÉNELMI EMELÉS
Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter kiemelte, tárcája kész a párbeszédre bárkivel, aki elégedetlen. A felsőoktatási tanácsban, amely esetében jelenleg a tagság 55 százaléka az egyetemek, 30 százaléka az állam és 15 százaléka az egyetemi hallgatók képviselői, a rektori kollégium 70 százalékos egyetemi részvételt követelt. Ezt a minisztérium elfogadhatatlannak tartotta, így közös megállapodás szerint a 60-25-15 százalékos felosztásban alakít tanácsot a tagság.
Siniša Mali pénzügyminiszter rámutatott, az általános és középiskolai tanügyi dolgozók az idén két lépcsőben összesen 22,3 százalékos béremelést kapnak. Mint mondta, a felsőoktatás is többet kapott, mint amire számított, a 18 milliárd dináros emelés az egyetemisták tandíjának csökkentésére és a professzorok fizetésének emelésére is elég lesz.
|
Kisebb győzelem Ana Brnabić házelnök az ülés elején bejelentette, a parlamenti delegációnak sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének politikai bizottságának napirendjéről levegyék Koszovó azon kérvényét, hogy vendégként részt vegyen a bizottság ülésein. Ő ezt győzelemként könyvelte el. Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház alelnöke, a VMSZ képviselője, a delegáció tagja lapunknak elmondta, hogy Koszovó már évek óta arra törekszik, hogy az európai testületekben helyet szerezzen magának, így az Európai Tanácsban is. Ez a részvétel speciális vendégként is ebbe az irányba tett lépés lett volna. – Eddig csak Fehéroroszország volt ilyen státusban, 20 évvel ezelőtt. A koszovói vezetés pedig épp ezt próbálta kihasználni. A szerbiai delegáció argumentuma az, hogy elsősorban a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet kell folytatni, és teljesíteni az eddigi egyezményeket, mindenekelőtt a szerb községek közösségét kell megalapítani. A politikai bizottság ülésén erről a kérvényről lett volna vita, de a spanyol képviselő – aki a Néppárt frakcióvezetője – javasolta, vegyük le a napirendről, mert Koszovó nem érdemli meg, hogy külön díjazzák. A jelen levő képviselők többsége támogatta is a javaslatot – nyilatkozta Kovács Elvira, aki elmondta azt is, hogy Magyarország, Spanyolország, Németország és Ausztria is Szerbiát támogatta ebben a kérdésben. |
