Elutasította a sajtószabadság hazai megsértésével kapcsolatos állításokat tegnapi interjújában Dejan Ristić ügyvezető tájékoztatási és távközlési miniszter. Kijelentette, hogy a „színes forradalom” már évek óta készülődik, a hazai média jelentős része az elmúlt években komoly pénztámogatást kapott nyugati országokból, nemzetközi szervezetektől és különböző alapítványoktól.
– Több tízmillió dollárról vagy euróról beszélünk, a küldő ország valutájától függően. Szerbiában 2200 médiaház és 76 szakmai szövetség működik. Nincs még egy olyan területe a társadalomnak, ahol ennyi szakmai szervezet létezik, és már ez az adat is jól mutatja a médiaszférán belüli megosztottság mélységét és összetettségét – nyilatkozta Ristić a K1 televíziónak.
LEHETETLEN CENZÚRÁZNI?
Az állami médiacenzúráról elmondta, hogy az ilyen állítások nevetségesek, hiszen „lehetetlen egy országban 2200 sajtóorgánumot napi szinten, folyamatosan cenzúrázni”.
– Kevesen tudják, hogy a médiafelügyeletet nem az állam végzi, hanem az REM (Elektronikus Médiát Szabályozó Testület: tavaly november óta nem választották meg új tagjait, egy alkotmánybíróság előtti procedúrára hivatkozva, emiatt a kormánykritikus média a nyomásgyakorlás megtartása eszközének tartja e testületet is – a szerz. megj.) és a Sajtótanács. A Sajtótanács panaszbizottsága évek óta következetlenül, szelektíven hozza meg döntéseit. Teljes részrehajlásról beszélhetünk, főként mivel a Sajtótanács panaszbizottságának tagjai ellenzéki beállítottságúak. Ez önmagában nem lenne gond, hiszen szabad állampolgárokként joguk van saját véleményükhöz – magyarázta kritizálva a Sajtótanácsot, mely rendre bíráló döntéseket hoz újságírói kódexsértés miatt a kormányközeli médiaházak ellen.
POLITIKAI MŰSOROK GYEREKEK NÉLKÜL
A folytatásban a médiára vonatkozó jogszabályokra kitérve hangsúlyozta: törvény tiltja a gyermekek politikai célú szerepeltetését a médiában.
– Ha egy kiskorú gyermek szülője vagy gyámja engedélyt ad egy újságírónak vagy médiaháznak, hogy a gyermek politikai tartalmú műsorban szerepeljen, az újságíró köteles ezt a vonatkozó törvény szerint visszautasítani. Mégis gyakran látjuk, különösen a mostani tüntetések kapcsán, hogy egyes médiaházak 7-8 éves gyerekeket szólaltatnak meg, s ezért nem vonják őket felelősségre – mondta.
Szerinte a média megosztottsága évek óta tart, és politikai eredetű.
– Kérdéses, hogy teljes képünk volt-e erről – én az elmúlt 11 hónapról beszélek, amióta miniszter vagyok. Felvettük a kapcsolatot más illetékes szervekkel, információkat cseréltünk, kiegészítettük az adatokat, és elkezdtünk cselekedni. Mi a szabályok betartását szorgalmazzuk – ez az egyik része a történetnek. Másrészt az idén minden korábbinál jobban növeltük a közmédia költségvetését, nagyobb mértékben, mint bármikor 2000 óta. Azért, hogy a hazai média elegendő forráshoz jusson itthonról, és ne függjön külföldi támogatástól – fejtette ki.
AZ USAID A BŰNBAK?
Hozzátette, hogy a törvény nem tiltja, hogy a sajtóházak pénzügyi támogatásért forduljanak külföldi szervezetekhez.
– Az USAID éveken át tízmilliókat ömlesztett Szerbiába a „független média és újságíró-szövetségek erősítése” nevű program keretében. Csak tavaly, az év második felében, további tízmillió dollárt. Felmerül a kérdés, hogy hová tűnt el ez a pénz. Az amerikai kormány azóta megszüntette az USAID-et, most nálunk is vizsgálatok folynak, ahogy több más országban, és biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk tudni, mi történt valójában. Azt hiszem, sokkoló lesz, ami a szerbiai médiaszféra bizonyos részéről kiderül – mutatott rá a miniszter.
JOGILAG NEM KÖTELEZŐ
Kiemelte, hogy a két újságíró-szövetség által elfogadott szerbiai újságírói etikai kódex jogilag nem kötelező, betartása az újságírók és médiaházak jóindulatán múlik.
– Mindenki maga dönti el, betartja-e vagy sem, és semmilyen szankció nem éri, ha figyelmen kívül hagyja – mondta, majd feltette a kérdést: Miért nem emelték ezt a kódexet jogilag kötelező erejű szabályzattá a médiaszakma számára?
Az ügyvezető miniszter közölte, az idén rekordnak számító 427,5 millió dinárt különítettek el médiaprojektumok részfinanszírozására, 1239 pályázati beadvány érkezett, április 25-én kezdik el a folyósításokat.
Kiemelte, hogy Szerbiának van médiastratégiája, amelyet 2020-ban fogadtak el öt évre, az év végéig érvényes, szerinte jól megfogalmazott és alapvetően meg is valósul minden kitétele. A közszolgálati média nemrég történt blokádjára térve elmondta, hogy a tüntetés demokratikus jog, amíg nem fajul erőszakká. „A közmédia blokádja viszont erőszak, mert megfosztja a dolgozókat a szabad mozgás és munkavégzés jogától, és veszélyezteti a dolgozók biztonságát” – jegyezte meg.
Az iskolákban és az egyetemeken zajló blokádokról úgy vélekedett, hogy ezek megfosztják a polgárokat, illetve a gyerekeket az oktatáshoz való alkotmányos joguktól, mert valaki a szülők helyett döntött úgy, hogy elveszi tőlük ezt a jogot. Hozzáfűzte, most azzal szembesülünk, hogy sok gyereknek ismételnie kell, és szeptember 1-jén ugyanabba az osztályba kell indulnia. Feltette a kérdést, hogyan zajlik majd az új generációk beiratkozása ezekbe az iskolákba, és vajon egyes esetekben a nyolcosztályos iskolákból kilencosztályosak lesznek-e.
Nyitókép: Dejan Ristić (Fotó: Beta/AP)
