A 2021-es év számos újdonságot hoz Szerbia számára, ami az eurointegrációs folyamatot illeti, hiszen miután a múlt év első felében kiderült, hogy azok a tagjelölt országok, amelyek még csak most kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat, az új módszertan szerint fogják azokat lefolytatni, Szerbia és Montenegró is e mellett a módszertan mellett döntött. A szerbiai államvezetés úgy mérte fel, hogy az transzparensebb, konkrétabban valorizálják az elért eredményeket. Arról hogy az új módszertan mit jelent, és hogy az eddig megnyitott tárgyalási fejezetekkel mi lesz, Kovács Elvirát, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnökét kérdeztük.
– Mint tudjuk, eddig 35 tárgyalási fejezet volt, így csoportosították azokat a témákat, amelyek az integrációs elvárásokat képezik. Ezek a témák most úgynevezett klaszterekbe csoportosulnának. Egy-egy ilyen klaszterben több tárgyalási fejezet, terület van, amelyek tematikáját érintően hasonlóak. Ezentúl hat klaszterről beszélünk, nem 35 tárgyalási fejezetről. A megítélés szerint ezáltal felgyorsulhat a csatlakozási folyamat, hiszen ha egy klaszter megnyílik, azt egy év alatt le lehetne zárni. Szerbia van egyedül ebben a helyzetben, igaz, Montenegró is ezt a módszertant választotta, de még sincs annyira bonyolult helyzetben, mint Szerbia, hiszen a tárgyalási fejezetek több mint a felét, 18-at megnyitott, és egyelőre nem tudjuk, hogy az eddig elkezdett tárgyalásoknak mi lesz a sorsuk, ugyanis a 18 tárgyalási fejezet témája 5 klasztert érint – mutatott rá Kovács Elvira – hangsúlyozván, hogy az ország jelenlegi helyzetét tovább bonyolítja az a tény, hogy tavaly egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitott meg.
– Azért ez a stagnálás, mert az alapfejezetek terén, ami a joguralommal, a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik, Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást. Az új módszertan szerint viszont éppen e területekkel kell kezdeni, hiszen az első klaszterban vannak ezek a területek – magyarázta a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy úgy tervezték, hogy az EU Tanácsa német elnöklésének befejezése előtt, december folyamán szerveznek egy kormányközi konferenciát, erre azonban nem került sor.
– Akkor már látni lehetett, hogy nem nyílik meg új tárgyalási fejezet, ami talán nem is lett volna olyan nagy probléma, ha már az új módszertan szerint folytatjuk a tárgyalásokat, de jó lett volna, ha az Európai Bizottság részletesen elmagyarázza, hogyan alkalmazzák az új módszertant. Erre még nem jött konkrét válasz – mondta az illetékes parlamenti bizottság elnöke, hozzáfűzve, hogy az integrációs folyamatokban az is gondot jelent, hogy a tárgyalócsoport vezetője már több mint egy éve átkerült másik munkahelyre.
– Most nincs tárgyalócsoport-vezetőnk, és egyelőre azt sem tudni, ki lesz. Az eurointegrációs miniszter asszony bejelentése szerint a tárgyalócsoport is át fog alakulni, és az új módszertanhoz alkalmazkodik. Túl sok a nyitott kérdés – mondta. Fel kellene gyorsítani a folyamatokat, de Szerbiát, illetve azokat az országokat, amelyek előrelépést mutatnak az integrációs folyamatban is jutalmazni kellene, azzal hogy gyorsabban lezárulna egy klaszter, amiből konkrét előnyök származnának, mindenekelőtt pénzügyi támogatások formájában. Mégis, mint Kovács Elvira megfogalmazta, a legfontosabb kérdés az, hogyan tükröződik az a folyamatra, ha a tárgyalási folyamat közepén térünk át egy új módszertanra?
– Az Európai Uniót sokfajta krízis érintette, és az elmúlt év a világjárvány és az egészségügyi problémák mellett gazdasági problémákat is hozott. Most a megfelelő számú vakcina beszerzése és az új költségvetés áll a figyelem középpontjában, valamint a járvány okozta következmények orvoslása. Fontos, hogy elsősorban, a bővítési biztosnak köszönhetően, az EU által megszabott segítségből Szerbia is kap, és több programban is részt vett, annak ellenére, hogy csak tagjelölt ország – mondta.
Az EU Tanácsának elnökségi trióját jelenleg Németország, Portugália és Szlovénia képezi. A német elnökségtől most Portugália vette át, majd az év második felében Szlovénia veszi át ezeket a feladatköröket. Az elnökségi trió folyamatosan napirenden tartja az EU bővítését.
– A nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása nem prioritás, de napirenden tartják a bővítést, és Portugália sem zárkózik el ettől, függetlenül attól, hogy nem szerepel hivatalosan a prioritásai között – mondta, s ez kiderült az első lisszaboni ülésen is, amire hétfőn került sor.
Ám nemcsak a módszertan változik, hanem változások várhatók az Európai Bizottság országjelentésében is, nagyobb figyelmet kap ugyanis a politikai kommunikáció és a pártok közti kommunikáció is.
– Az országjelentés általában az év második felében, októberben szokott megjelenni. Ennek alapján készül az Európai Parlament jelentése, amire a képviselők mintegy 400 módosítási indítványt nyújtottak be, és várhatóan az EP februárban fogadja azoka el. Ez alatt az idő alatt állandóan figyelik és értékelik a reformokat – mondta, majd hangsúlyozta, hogy azon munkálkodnak, hogy a legutóbbi jelentésbe foglalt ajánlásoknak eleget tegyenek, hogy az idei évi jelentés jobb legyen.
– Fontos lesz a politikai kommunikáció is, nagy figyelemmel fogják követni, hogy a szerbiai államvezetés hogyan kommunikál az eurointegráció előnyeiről, hátrányairól. Figyelik, hogy nem csak üres mantra az a kijelentés, hogy Szerbia stratégiai külpolitikai elképzelése az Európai Unióhoz való csatlakozás. Eközben a rendkívüli helyzet során az államvezetés többet beszélt a kínai adományokról, gyakran emlegették Oroszországot és Törökországot, így a stratégiai prioritás kicsit zavaros. Nem biztos, hogy világos a polgárok számára, hogy Szerbia legfőbb adományozója, kereskedelmi partnere az EU – hangsúlyozta Kovács Elvira.
Elmondta, a pártok közti párbeszéd kapcsán egy három részből álló folyamat lezárult még a júniusi választások előtt. A párbeszéd következő fázisára még csak ez után kell sort keríteni, s abban az Európai Parlament kíván továbbra is közvetíteni.
– Egyelőre nem világos, milyen formában valósulhat meg. A parlament kollégiumi ülésein is mindig téma ez is, a házelnök tárgyalt a témában az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökével, David McAllisterrel, hogy az ünnepek után tisztázzuk milyen formában folytatódhat a párbeszéd. Eddig is a parlamenti pártok mellett a nem parlamenti, Európa-barát pártok is kaptak meghívást, most is erre lehet számítani. Meg kell határozni a témákat is, de március, április előtt nem lehet ennek a párbeszédnek a folytatására számítani, hiszen az európai parlamenti képviselők egyelőre nem utazhatnak – mondta Kovács Elvira.
