A köztársasági képviselőház az Értékpapír Bizottság 2021-es évre vonatkozó pénzügyi tervének, valamint az elektronikus kommunikációt és postai szolgáltatást szabályzó ügynökség 2019-re vonatkozó munkajelentésének megvitatásával folytatta a hétfőn megkezdett rendkívüli ülést. Mint elhangzott, az Értékpapír Bizottság a nemrégiben megszavazott könyvvizsgálati törvény módosításának köszönhetően, nagyobb hatáskört kapott, ami ettől az évtől jelentős mértékben megkönnyíti a bizottság munkáját.
Marko Janković, az Értékpapír Bizottság elnöke ismertetve az erre az évre vonatkozó pénzügyi tervet, elmondta, 127,2 millió dináros bevételt terveznek a díjak megszabásával foglalkozó szabályzat alapján, míg a kiadásaik várhatóan 125,5 dinárt tesznek ki. Janković kitérve a jövőbeli terveikre, bejelentette a digitális tulajdonnal foglalkozó törvényrendeletek kidolgozását, illetve ezek után kaphatnak először licencet az alternatív beruházási alapok, illetve tőkepiac-stratégiát dolgoznak majd ki.
Az elektronikus kommunikációt és a postai szolgáltatásokat szabályozó testület igazgatóbizottságának elnöke, Dragan Kovačević elmondta, az Elektronikus Kommunikációt Szabályozó Testület (RATEL) 2019-ben 12 419 engedélyt adott ki, illetve 4455-öt vont vissza, azzal hogy 6 ideiglenes engedélyt adott egyes rádióknak a digitális műsorszórásra. A frekvenciák koordinációja esetében megállapodást kötöttek Bosznia-Hercegovinával, Észak-Macedóniával és Montenegróval, így a határ mentén a műsorszórás minősége is javult. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan dolgoznak az információs-kommunikációs rendszer biztonságosságának védelmén.
A képviselők felszólalásukban mindenek előtt az elektronikus kommunikáció, így a telefonos kommunikáció biztonságosságára hívták fel a figyelmet, ami kapcsán Kovačević közölte, ők a szolgáltatás zavartalanságáért felelnek, a visszaélés megakadályozása már más szervek hatáskörébe tartozik.
A parlamenti képviselők az ülést képviselői kérdésekkel kezdték. Többek között Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a pénzügyminisztériumhoz intézte kérdését, miszerint az állami költségvetés nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés tervezését 2024-re halasztották. Miután a nemek szerinti (gender-érzékenyített) költségvetés új gyakorlat, nemcsak Szerbiában, hanem az egész világban, és annak fokozatos bevezetésével Szerbia szinte lépést tart a világ fejlett országaival, mégis annak alkalmazása sok esetben ellenállásba ütközik. Miután a nemek szerinti költségvetés-tervezés alapját a statisztikai adatok alkotják, feltette a kérdést, terveznek-e nemek szerinti felmérést készíteni, illetve milyen terv és módszer alapján végzik majd ezt, valamint milyen nemek szerinti statisztikával rendelkezik az állam.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a nagyberuházások esetén, amikor azt az önkormányzatok valósítják meg, ám a finanszírozás az állami költségvetésből történik, a három évre vonatkozó költségvetési tervekben a pénzátutalást nem lehet kimutatni, ez viszont jelentős gondokat okoz az önkormányzatoknak. Így a VMSZ a költségvetési törvény módosítását javasolja, amelyek szerint a nagyberuházások esetében kiszámíthatóbb költségvetést tervezhetnének az önkormányzatok, míg a beruházási terheket el tudnák osztani több költségvetési ciklusra.
