2024. november 29., péntek

Koszovón bukik az izraeli barátság?

Aleksandar Vučić: Továbbra is az a legfontosabb, hogy Pristina eleget tesz-e a megállapodásban foglaltaknak

Izrael és Koszovó virtuális ceremónia keretében kölcsönösen felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, ebből kifolyólag Koszovó nagykövetséget nyithat Jeruzsálemben. Pristina elismerte Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, és ezzel az Amerikai Egyesült Államok és Gvatemala után, harmadikként nyithat diplomáciai képviseletet. Izrael idáig tartózkodott, hogy elismerje Koszovó függetlenségét, de miután a pristinai és a belgrádi vezetés Washingtonban, a Fehér Házban tárgyalt Donald Trump korábbi államfővel, ők is azok sorába álltak, akik független államként tekintenek Koszovóra.
Aleksandar Vučić államfő tegnap Párizsból reagált az eseményekre, mint mondta, Belgrád egyáltalán nem örül annak, hogy Izrael és Koszovó diplomáciai kapcsolatot létesített, és ez nem lesz jó hatással Szerbia és Izrael kapcsolatára.
– Erre már hat hónappal korábban is számítani lehetett, ezért nem akartunk Washingtonban (szeptember 4-én) az albánokkal és az amerikaikkal közös dokumentumot aláírni. Nem ösztönözni akartuk, hanem bátorítani Izraelt, hogy ne tegye ezt, de Izrael választott, Amerika fontosabb volt a számukra. Ez nem fényesíti kapcsolatunkat, de új lehetőségeket nyit, erről most nem szeretnék beszélni – nyilatkozott Vučić a Pink televíziónak.
A szerb államfő Emmanuel Macron francia államfővel folytatott tárgyalását követően arra hívta fel a figyelmet, hogy miután Izrael diplomáciai kapcsolatot alakított ki Koszovóval, egy muzulmán ország sem fogja többé elismerni Koszovó függetlenségét. Majd hozzátette, Szerbia most csak figyeli, hogy Pristina eleget tesz-e a washingtoni szerződésben foglaltaknak. Vučić elmondta, hogy miután Koszovó ki szeretné sajátítani a szerb vasútvonalat a tartomány északi területén, más vasútvonal megépítésében ugyanakkor nem érdekelt, kíváncsi, hogy megépülhet-e a vasút Pristinától Merdareig.
Belgrád a Gazivoda-tóból származó energiaforrások megosztására vár, aminek szintén a Washintonban aláírtak alapján kell megtörténnie, jelenleg ugyanis Szerbia semmit nem kap abból.
Nikola Selaković külügyminiszter a Prva televíziónak adott nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy a szerb és a francia államfő beszélgetéseinek témája között szerepelt Koszovó is. Franciaország kész modellt kínált fel Szerbiának a helyzet rendezésére, ám a külügyminiszter erről nem kívánt részletesen beszámolni. Mint mondta, a témában a tárgyalást folytatja Vučić és Macron, más államok vezetőinek bevonásával.
Selaković kiemelte, Franciaországnak nagy befolyása lehet Pristinára, hogy eleget tegyen a megállapodásnak. Kiemelte ugyanakkor, hogy Szerbia nem ringathatja magát abban a hitben, hogy Franciaország, illetve más nagy államok 180 fokos fordulatot vesznek és megváltoztatják Koszovóval szembeni külpolitikájukat.
– A realizmus talaján, párbeszéd és kompromisszumok által kell a megoldásig eljutnunk – hangsúlyozta a külügyminiszter, majd rámutatott, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a folyamatok jól alakuljanak. Ezért Szerbia egész idő alatt minőségi megoldásokban gondolkodik. A párbeszéd mellett érvel, illetve a vállalt kötelezettségek megtartásán – mondta Selaković.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás