Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter volt az egyike azoknak, akik felszólaltak pénteken a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) az Elhízás, metabolikus szindróma és prediabétesz címmel megtartott konferenciájának nyitórendezvényén. Az elhízás krónikus betegség, ami mindenhol a világban, így Szerbiában is aggasztó méreteket öltött – állapította meg az egészségügyi minisztérium közleményének értelmében. Rámutatott, az elhízás évtizedek óta az egyik első számú közegészségügyi kihívás, és a gyerekeket ugyanúgy érinti, mint a felnőtteket.
– Az elhízás számos betegséget kiválthat. A 2-es típusú cukorbetegséget, rosszindulatú daganatos betegségeket, szív- és érrendszeri megbetegedést, ezenkívül az elhízás következtében rövidül a várható élettartam. Gazdasági következményei ugyancsak jelentősek, az elhízás mind nagyobb terhet ró a társadalmakra. 2020-ban a világ lakosságának 38 százaléka küzdött elhízással, becslések szerint 2035-re ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Az elhízás elleni küzdelemben a megelőzés a legfontosabb intézkedés. Értékelésem szerint nem lehetünk elégedettek az eddigi szerbiai intézkedésekkel. Tudjuk, hogy az idősebbek életmódját már csak nehezen tudnánk befolyásolni, ugyanakkor kötelességünk a gyerekekre és a fiatalokra összpontosítani – fogalmazott Lončar.
A hivatalos klasszifikáció értelmében elhízottnak tekintik azt a személyt, akinek a testtömegindexe (body mass index – BMI) 30 kg/m² felett van. A 25 kg/m² és 30 kg/m² közötti testtömegindex esetében túlsúlyról, amikor viszont meghaladja a 40-et, súlyos elhízásról beszélhetünk.
Két nappal a SANU konferenciája előtt dr. Snežana Polovina endokrinológus a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy Szerbiában a lakosság 50 százaléka küzd elhízással vagy túlsúllyal. Az elhízás legsúlyosabb formáját a lakosság 21 százalékánál állapították meg – emelte ki a Vajdasági Rádió és Televízió összeállítása szerint. A szakorvos álláspontja szintén az, hogy az elhízásra és a túlsúlyra népbetegségként indokolt tekinteni.
– Az elhízás a kislányoknál kifejezettebben érinti a kisfiúkat. Tudjuk, hogy ha a gyermek második évéig kialakul az elhízás, az előrevetíti ennek az állapotnak a 35. életév utáni jelenlétét. Ezeknél az embereknél számos egyéb betegség is kialakulhat. Az elhízás rendszerint környezeti okokra, az életmódra vezethető vissza, a mozgásszegény életmódra és az egészségtelen táplálkozásra, valamint az indokolatlanul magas kalóriatartalmú étrendre. A genetikai faktor, azaz hajlam befolyásolja legkevésbé az elhízást – taglalta Snežana Polovina.
A szakértő ugyancsak rámutatott, hogy az elhízást a gazdasági következmények aspektusából is érdemes vizsgálni. Rámutatott, a szóban forgó betegség következtében kialakuló egyéb betegségek miatt az érintett munkavállalóknak gyakrabban van szükségük betegszabadságra, és teljesítmény szempontjából is alulmaradnak a nem elhízott-túlsúlyos munkavállalókkal szemben.
Nyitókép: Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter
