Ugyan már többször megpróbálta Moszkva és Kijev, eddig nem sikerült pontot tenni a béketárgyalások végére. A kegyelemdöfést a két ország hajszálvékony jégen táncoló kapcsolattartásában a Bucsában történt kegyetlenségek adták meg. Most azonban az orosz külügyminisztérium kijelentette: kész tárgyalni előfeltételek nélkül Ukrajnával.
Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, „előfeltételek nélkül, a realitás talaján maradva" – jelentette ki az orosz külügyminiszter-helyettes. Szergej Versinyin a Zvezda televíziós csatornának adott interjújában azt mondta:
– Igen, a klasszikusok azt mondják, hogy minden katonai akciónak tárgyalásokkal kell véget vetni, és természetesen mi már elmondtuk, hogy készen állunk az ilyen tárgyalásokra. De csak előfeltételek nélküli tárgyalásokra, a létező valóságon alapuló tárgyalásokra, a nyilvánosan hangoztatott céljainkat figyelembe vevő tárgyalásokra vagyunk nyitottak – mondta.
A diplomata emlékeztetett, hogy már voltak tárgyalások korábban, amelyek – elmondása szerint – Kijev kezdeményezésére megszűntek. Már folytak tárgyalások. Emlékeztek Minszkre, emlékeztek Isztambulra. Emlékszik, hogy az ukrán fél megszakította őket, de a döntés nem Kijevben születik – fogalmazott a politikus, aki szerint inkább Washington és Brüsszel kezében van Ukrajna irányítása. A külügyminiszter-helyettes továbbá kijelentette, hogy az ilyen tárgyalások valószínűsége Joe Biden alatt az amerikai elnök és kísérete „óvatosságától" és „bölcsességétől" függ.
Elhúzódott tárgyalások eredmények nélkül
A két fél közötti tárgyalások viszonylag gyorsan megkezdődtek, ugyanis az orosz és ukrán delegációk már a háború kitörése után négy nappal, február 28-án megkezdték a megbeszéléseket. A delegációk többször is összeültek Belaruszban, de megállapodás nem született.
Végül március 10-én történt meg a legmagasabb szintű tárgyalás a két ország vezetése között, amikor Törökországban, Antalyában ült tárgyalóasztalhoz Szergej Lavrov orosz, és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A találkozó olyannyira nem sikerült jól, hogy azt követően nem is együtt, hanem külön-külön tartottak sajtótájékoztatót.
A tárgyalások ezt követően is folytatódtak, s bár voltak elvétve pozitív nyilatkozatok, összességében nem fordult olyan irányba z egyeztetés, hogy kijelenthessék: megállapodtak. Vlagyimir Putyin még márciusban azt mondta, hogy szerinte Ukrajna el akarja húzni a béketárgyalásokat, ugyanis annyira „irreális javaslatokkal" áll elő. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azonban kijelentette: nem engednek országuk területi egységéből.
Az isztambuli tárgyalásokkal kapcsolatban azonban egyre pozitívabb hangnemben nyilatkoztak a tárgyaló felek, még Volodimir Zeleszkij ukrán elnök is azt mondta, jó az irány. Azt azonban kifogásolta, hogy a béketárgyalások közepette Moszkva továbbra is rakétákkal támadja Ukrajnát.
Ukrajna és Oroszország tárgyalási folyamata az isztambuli találkozó után sokkal bonyolultabbá vált. Végül Volodimir Zelenszkij kijelentette: kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, de csak vele, mindenféle közvetítő nélkül.
Végül a Bucsában történt kegyetlenségek vetettek véget a béketárgyalásoknak. A város öt héten át szinte állandó tűzharcot élt át, majd áprilisban vonultak ki az orosz csapatok a városból.
Ez a halottak városa. Több száz brutálisan megkínzott és lelőtt férfi, megerőszakolt és meggyilkolt nők. Halott gyerekek. Mivel magyarázható ez a bűncselekmény? – mondta az esetről Mihajlo Raduckij, az ukrán Verhovna Rada Nemzeti Egészségügyi, Orvosi Segítségnyújtási és Egészségbiztosítási Bizottságának vezetője.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettest végül május 17-én bejelentette: semmilyen tárgyalási folyamat nem zajlik a két ország vezetése között. Elmondása szerint „Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból". Ezt ugyanezen a napon Mihajlo Podoljak is bejelentette:
A tárgyalási folyamat felfüggesztésre került. Hogy miért? Több oka is van. Oroszország nem mutatja meg a megoldást – a világban zajló mai folyamatok megértését és azokban Oroszország rendkívül káros szerepét.
Csak időhúzás?
A brit külügyminiszter decemberi nyilatkozata szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök arra használhatja fel a béketárgyalásokat és egy esetleges tűzszünetet, hogy pótolja a hadserege hiányosságait, mielőtt újabb támadást indítana. Mint fogalmazott, a lényeg az, hogy nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a „béketárgyalásokat" – és itt a „béke" szót idézőjelben használom – Vlagyimir Putyin kezdeményezi.
Szerinte ha az oroszok a harcok bármilyen szünetét egyszerűen csak fedezékként használják fel a fegyverkezéshez, akkor az fokozza a bajokat a későbbiekben, hatékonyabb legyen az agresszió következő szakasza akár 12-18 hónappal később.
Hasonló nyilatkozata volt a CIA igazgatójának is decemberben; Bill Burns nem gondolja, hogy az oroszok komolyan gondolják a béketárgyalások kezdeményezését. Decemberi jóslata szerint a tél beálltával csökkent a harcok intenzitása, ugyanakkor úgy véli: a helyi infrastruktúrát érintő orosz csapások folytatódni fognak.
Meglátásai igaznak bizonyulnak, ugyanis Oroszország október óta többször intézett támadást az ukrán infrastruktúra ellen, legutóbb ilyen épp hétfő reggel történt, amikor több mint száz orosz rakéta vette célba Ukrajnát. Több keleti, nyugati és déli megyében is az infrastruktúrát érte találat.
Nyitókép: Reuters
