Csütörtök este Brüsszelben kezdetét vette az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagország kormány- illetve államfői új, masszív szankciócsomagról hivatottak megállapodni, válaszlépésként az Ukrajna területén történő orosz hadműveletre.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós" szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben."
Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t, a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával.
Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU „nem volt elég sikeres" abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét. Véleménye szerint is Ukrajnának „sokkal átláthatóbb" utat kell mutatni az uniós tagsághoz.
A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítani Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
Olaf Scholz német kancellár egyebek mellett azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak.
Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei „hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak".
