Az európai parlamenti választások üzenete, hogy az európaiak többet, jobbat várnak az Európai Uniótól, a magyar EU-elnökségnek pedig felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát és hangjukat becsatornázza a döntéshozatali folyamatokba – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáján.
A konferencián a szerbiai delegáció vezetőjeként felszólalt Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke is. Jelen volt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja is.
A MAGYAR ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI
Bóka János bevezetőjében közölte: „az elnökség természetesen nem hoz döntéseket, de ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserben hagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat”.
A közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, ahol Európa le van maradva a globális versenytársaitól, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása – mondta.
A miniszter ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről, hozzátéve, hogy a kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania saját biztonságának garantálásában, mégpedig azzal, hogy erősíti ellenálló képességét és cselekvőképességét.
Beszélt az unió bővítéséről, jelezve, hogy a bővítés sikerességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az továbbra is érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles legyen. Megjegyezte: Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széles körű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében.
Megemlítette, hogy a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján. Kitért a Nyugat-Balkánra is, amelynek az Európai Unió több mint 20 éve megígérte az európai perspektívát. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára – mondta. Hozzátette, a csatlakozási folyamat irányítása mellett tovább vizsgáljuk a fokozatos integráció koncepciójának lehetőségét, vagyis a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez, hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségét.
Bóka János elmondta: a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét. Az elnökség célja továbbá elősegíteni a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszéléseket, valamint kezdeményezik a gazdaközpontú uniós agrárpolitika kialakítását. Végül, a magyar elnökség hozzá fog járulni a demográfiai kihívások kezeléséről szóló vitához.
A fő prioritások mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.
Várhelyi Olivér (Fotó: MTI)
SZERBIÁNAK ÚJ FEJEZETEKET KELL MEGNYITNI
„A Nyugat-Balkánon nagy lendület mutatkozik a bővítés iránt, ez a magyar elnökség napirendjének is fontos prioritása” – mondta a konferencián Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos. Úgy fogalmazott: csak a régió csatlakozásával lehet teljes az unió.
A térség országairól szólva kiemelte: Montenegró fontos lépést tett előre a bővítési folyamatban a kormányközi júniusi konferencián. Szerbia esetében a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos fejezeteket is meg kell nyitni – jelezte, hozzáfűzve, hogy a szerb kormány kifejezte elköteleződését az uniós reformok bevezetésének sürgetésében. A jelenlegi geopolitikai kontextusban létfontosságúnak nevezte, hogy Szerbia bemutassa stratégiai irányát az EU-nak.
Az albán reformok is folytatódtak az igazságszolgáltatás terén, ugyanakkor Várhelyi Olivér további erőfeszítéseket tart szükségesnek a tulajdonjog és a jogállamiság terén. Észak-Macedóniának fel kell gyorsítania az unióval kapcsolatos reformjainak végrehajtását, és alkotmányos módosításokra van szükség a folyamat továbbviteléhez – jelentette ki az uniós biztos. Bosznia-Hercegovina esetében a tárgyalási keretrendszeren dolgoznak, jelenleg mind a nyolc lépés, amelyet az Európai Bizottság októberben fektetett le, már megtörtént – közölte.
SOKSZOR NEM ÉRTIK A SZERB ÁLLÁSPONTOT
A konferencián az Európai Unió tagállamainak a képviselői mellett felszólalási lehetőséget kaptak az EU-ba törekvő országok képviselői is.
Kovács Elvira a szerbiai delegáció vezetőjeként az MTI tudósítása szerint emlékeztetett: a magyar elnökségi prioritások egyike a következetes bővítési politika, és az unió hosszú ideje dolgozik azon, hogy európai perspektívát nyújtson a Nyugat-Balkánnak, amely nélkül nem lehet teljes a közösség. Egy későbbi hozzászólásában fontosnak nevezte a bővítéspolitikát, és szomorúnak, hogy két és fél éve nem nyílt meg Szerbiával szemben egyetlen tárgyalási fejezet sem, politikai döntés miatt.
Kovács Elvira a közösségi oldalán összegezte a konferencián történteket: „Hogy milyen előnyökkel járna a bővítés az unió számára, arról Budapesten, az Európa-ügyi bizottsági elnökök találkozóján értekeztünk. Felszólalásaimban arról beszéltem, hogy a magyar soros elnökség egyik prioritása a következetes és az érdemeken alapuló bővítéspolitika, és ők Szerbia mellett állnak a csatlakozási folyamatban. Ugyanakkor annak is hangot adtam, hogy szerintünk a szerbiai reformfolyamatok előrehaladása alulértékelt. Az integrációs folyamat ugyanannyira függ Szerbiától, mint az EU-tól, az unió azonban sokszor nem érti meg a szerbiai álláspontot.”
Kovács Elvira és Milan Radin (Facebook/Kovács Elvira oldala)
Az MTI tudósítása szerint a szerb küldöttek egyike, Milan Radin annak a reménynek adott hangot, hogy hamarosan megnyitják országával a tárgyalások hármas klaszterét is, majd hangsúlyozta: a koszovói szerb önkormányzatok integrációja a népcsoport védelmének egyetlen hatékony eszköze.
Az ukrán törvényhozás delegációját vezető Ivanna Klympush-Tsintsadze kiemelte: Magyarország célként jelölte meg az unió védelmének erősítését, amire viszont nincsen mód Ukrajna támogatása nélkül, hiszen megálljt kell parancsolni Oroszországnak és elnökének. Felszólalásában azt sürgette: „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül!”
A montenegrói Jovan Subotić a bővítési prioritást üdvözölve azt mondta: a körülmények geopolitikailag és gazdaságilag is fennállnak, megtörténtek társadalmi változásaik, és úgy érzi, pozitív hatást gyakorolhatnának az EU-ra.
Az északmacedón Mile Lefkov a magyar elnökség elkötelezettségét méltatta a Nyugat-Balkánt is érintő bővítési folyamatban, amely szerinte a migráció kérdésében is megoldást jelenthetne.
LELASSULT A BŐVÍTÉSI FOLYAMAT
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az elhangzott felszólalásokra reagálva kiemelte: a magyar elnökség természetesen szeretne konstruktívan együttműködni az Európai Parlamenttel. „Mihelyst az Európai Parlament készen áll, mi is készen állunk!” – jelentette ki.
A bővítésről szólva jelezte, a mostani elnökségi időszakban nem számít a 2011-es magyar elnökség idején megvalósult horvát csatlakozáshoz hasonló áttörésre, de bízik benne, hogy sikerül lépéseket tenni minden egyes csatlakozni vágyó ország esetében. Fontosnak nevezte, hogy megmaradjon az újonnan tapasztalható lelkesedés a bővítés iránt.
Ukrajnával kapcsolatban üdvözölte az őszinte, nyílt párbeszédet. Leszögezte: mindannyian egyetértenek abban, hogy Ukrajnát megtámadták, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ebben támogatni kell, valamint hogy olyan megoldást kell találni a konfliktusra, amelyet Ukrajna is elfogad. Ugyanakkor – folytatta – vannak területek, ahol nem egyértelmű az álláspontok azonossága. E területek között említette, hogy Európának megvannak a saját érdekei is ebben a konfliktusban, és autonóm szerepet kell megpróbálnia betölteni a probléma megoldásában. Nincs teljes konszenzus abban sem, hogy a hadszíntéren kell-e ezt az ügyet rendezni – mondta.
Hangsúlyozta: nincs véleményazonosság abban sem, hogy Európa, ha autonóm szerepet akar betölteni, akkor kommunikációs csatorna kell hogy legyen a felek között. Ha Európa konstruktív szerepet szeretne játszani a probléma megoldásában, akkor Európának aktívnak kell lennie abban is, hogy olyan helyszínt találjon a tárgyalásokhoz, ahova mindkét fél elmegy – mondta, megjegyezve, hogy ebben sincs véleményazonosság.
Úgy fogalmazott: az EU nem lehet sikeres a csatlakozó államok, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjei nélkül. Felidézte: húsz évvel ezelőtt Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az EU-hoz, azonban két évtizeddel később a geopolitikai környezet és a biztonság drámai változásokon esett át. Most tíz állam aspirál az uniós tagságra, akik hisznek abban, hogy az EU-tagság hosszú távú békét, biztonságot, stabilitást, bőséget, prosperitást jelent számukra – tette hozzá, majd részletesen beszélt ezekről az országokról.
A 72. COSAC plenáris ülést 2024. október 27. és 29. között tartják ugyancsak a magyar Országházban.
Nyitókép: Bóka János (Fotó: MTI)
