Az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Kijevben. Josep Borrell arról is beszélt, hogy „senki sem tudja pontosan, mit tesz majd az új amerikai kormányzat”. Röviddel Kijevbe érkezése előtt ukrán drónok csapódtak egy oroszországi lőporgyárba, mintegy 200 kilométerre délre Moszkvától.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak több nagy hatótávolságú rakétát, s engedélyezzék mélységi csapások végrehajtását oroszországi célpontok ellen. Az ukrán vezérkar pedig azt közölte, hogy bonyolult a helyzet a frontvonalon.
Tegnap hatan vesztették életüket, több mint húszan megsebesültek a rakéták, drónok és irányított légibombák tucatjaival végrehajtott orosz légicsapások következtében Mikolajivban és Zaporizzsjában. Előzőleg Odesszát is orosz dróntámadások érték, amelyek egy személy halálát és legalább 15 megsebesülését okozták.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a múlt héten európai vezetőkkel már arról tárgyalt, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak, az orosz agressziónak. Abból indul ki, hogy nem kényszerítheti Ukrajnát engedményekre, ha cserébe nem kap semmit – írja a Bloomberg.
Médiahírek szerint múlt csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, egy nappal azt követően, hogy tárgyalt az ukrán elnökkel. Trump állítólag közölte Zelenszkijjel, hogy prioritása a háború befejezése és az amerikai erőforrások elszívásának megfékezése.
A Kreml a hétvégén megerősítette, hogy Putyin tárgyalna Trumppal a háborúról, de Moszkva ragaszkodik eddigi követeléseihez. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője tegnap azonban tagadta, hogy Putyin és Trump már beszélt volna egymással telefonon. Az erre vonatkozó médiahírt valótlannak, kitalációnak nevezte.
A NATO közben arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai katonák részvétele az Ukrajna elleni háborúban az agresszió veszélyes kiterjesztését jelenti. A szövetség döntéshozó szerveként működő Észak-atlanti Tanács erről nyilatkozatot adott ki, amelyhez Ausztrália, Japán, Új-Zéland, Dél-Korea és Ukrajna is csatlakozott.
A dokumentum elítéli az orosz és az észak-koreai vezetés döntéseit. A Moszkva és Phenjan közötti katonai együttműködés fokozása az ENSZ BT több határozatát is sérti – olvasható a nyilatkozatban, amely felszólítja Oroszországot, hogy tartsa magát ezekhez a határozatokhoz. Az okmány aláírói arra kérik a kormányokat, hogy ne segítsék Oroszország agresszióját. Hangsúlyozzák egyúttal, hogy a NATO (az euroatlanti térségben) fokozza elrettentő képességét és védelmét minden fenyegetéssel és kihívással szemben.
Ismételten kinyilvánítják azt is, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, egészen a győzelemig. Ennek érdekében a szövetségesek és a partnerek fokozzák a politikai, katonai, pénzügyi, gazdasági és a humanitárius segítségnyújtást a támadott országnak. Emellett támogatják az orosz agresszió legyőzésére képes haderő felépítésében is.
Nyitókép: Észak-koreai katonák gyakorlatozás közben (Fotó: defence-ua.com)
